Szervezési problémák, betegség, korosztályos győzelem – Beda Szabolcs hatnapos vb-je

Elégedett a vb-n elért eredményeivel?

Egyáltalán nem vagyok elégedett, sokkal többet szerettem volna futni – mondta Beda Szabolcs. – Hogy mennyit? Legalább kilencszáz kilométert, de sajnos nagyon beteg lettem verseny közben, így nem tudtam jobban teljesíteni.

Mi történt?

A rajt szép időjárási körülmények között zajlott, ám még az első napon megérkezett az eső, amely órákon keresztül szakadt. Hiába öltöztem át, csuromvizesen futottam, a pálya úszott, sok helyen nem tudták letakarítani a vizet. Hatalmas pocsolyatenger alakult ki, volt, hogy a fűre futva lehetett csak kikerülni, aztán egy idő után a sár miatt elkezdtünk csúszkálni, benne volt a sérülésveszély. Többször is átöltöztem, de annyira esett, hogy mindenem újra vizes lett, gyanítom, emiatt fáztam meg. A második napra már elkezdett fájni a torkom, majd egyre rosszabb lett a helyzet, egyszerűen nem tudtam tartani a tervet. Elkezdtem lassulni, majd a harmadik és negyedik napra már nagyon rosszul éreztem magam, a torokfájás mellé megérkezett a köhögés, az orrfolyás és a láz is. Ha elmentem aludni, teljesen leizzadtam, miközben fáztam is, minden influenzás tünet előjött. Az orrom a sok fújástól kisebesedett, a verseny közben ez is kellemetlen volt. A harmadik-negyedik nap váltogattam a futást és a gyaloglást, de az ötödik naptól egyszerűen már nem tudtam futni, annyira elfogyott az erőm, teljesen át kellett állnom gyaloglásra. Az is felmerült, hogy kiállok, de úgy voltam vele, hogy ha már a segítőmmel, Váry Nillával ezt a rengeteg időt és energiát beletettük ebbe a versenybe, akkor mindenképp végigmegyek, ha máshogy nem, gyalogolva. Nem akartam feladni.

A teljesítés mellett még egy célt kitűzött maga elé…

Elkezdtük figyelni a korosztályos eredményeket, s láttuk, hogy az éremszerzés összejöhet, sőt, akár még az első hely is. Nagyon érdekes helyzet alakult ki, ugyanis az ötödik napon egyszer csak megváltoztatták a korosztályokat. Azt vettük észre, hogy hirtelen megváltozott a helyezésem, és másokkal vagyok egy korosztályban. A segítőm megkérdezte az időmérésért felelős szervezőt, illetve a GOMU (Többnapos Ultrafutók Világszervezete) elnökét, hogy mi történt, és jelezte, hogy nem korrekt verseny közben módosítani a kategóriákat, főleg ilyen közel a vége előtt. Kiderült, nem tudtak megegyezni, hogy az IAU (Ultrafutók Nemzetközi Szövetsége) szerinti, vagy a francia sztenderdeket használják. Többen is reklamáltak, így végül visszaállították az eredeti korosztályhatárokat. Utolsó éjszaka megint megérkezett az eső, jó időzítéssel sikerült pont azelőtt lefeküdnöm, mielőtt hajnalban lecsapott a vihar. Reggel mentem ki az utolsó etapra, már alig több mint négy óra volt hátra. Nagy szerencsémre a korosztályos ellenfél is akkor jött vissza a pályára, így megmaradt a hét-nyolc körös előnyöm, de nagyon gyorsan kezdett közeledni hozzám, így kénytelen voltam fogat összeszorítva elkezdeni futni. Hihetetlen, hogy az ember milyen tartalékokat képes mozgósítani, és mikre képes. Közben kiderült, hogy a srác nemcsak a korosztályos helyezés miatt gyújtotta be a rakétákat, az angol együttes tagjaként csapatban is dobogós céljai voltak. A végére vissza tudtam gyorsulni hat perc körüli tempóra, amin igencsak meglepődtem. Végül két kör előnyöm maradt, így sikerült megnyernem az M45-ös korosztályt, aminek nagyon örültem.

Nem szokványos, hogy egy világbajnokságon mind a női, mind a férfivilágcsúcs megdőljön, most mégis megtörtént. Mi a véleménye erről?

A nőknél Megan Eckert 970.685, a férfiaknál Ivan Zaborszkij 1047.554 kilométerrel futott új csúcsot. Nagyon erős volt a mezőny, egyre erősebb a hatnapos és a negyvennyolc órás futás, egyre jobbak a sportolók. Ráadásul annak ellenére dőlt meg most a női és férfi világcsúcs, hogy a pálya messze volt az optimálistól. Akadt olyan szakasz, ahol egy hosszú egyenesen oda-vissza futott a mezőny, de annyira szűk volt itt a pálya, hogy folyamatosan kerülgetni kellett egymást, sokszor le kellett lassítani, mert szemből is előztek. Ráadásul a szabályokat nem tartották be a versenyzők, például a jobbra tartást nem vették figyelembe, s az egy időben megrendezett gyalogos szám alatt hiába mondták a szervezők, hogy nem mehetnek egymás mellett a versenyzők, folyamatosan kettő, néha három-négy ember gyalogolt egymás mellett. A versenybírók viszont sajnos nem szóltak érte. Az út minősége sem volt jó, több helyen egy kicsit jobbra lejtett, a sok kerülgetés miatt rengetegszer a padkára, fűre sodródott az ember. Ráadásul nem lehetett volna telefont használni menet közben, s nem lehetett volna félmeztelenül futni, azonban mégis voltak olyanok, akik ezt sem tartották be. Hiába jeleztem ezt a szervezőknek, nem figyelmeztettek senkit. Szóval a szervezésben voltak hiányosságok, a szabályokat nem sikerült betartani és betartatni. Visszatérve a világcsúcsokra, én a női rekordert emelném ki. Az említett körülmények ellenére az amerikai Megan Eckert közel hetven kilométerrel döntötte meg a korábbi világcsúcsot, s több mint kilencszázhetven kilométert tett meg. Nagyon szépen ment előre, szinte végig tökéletes volt a mozgása, és kiegyensúlyozott a teljesítménye. Összetettben is csak az ezernegyvenhét kilométerrel a férfivilágcsúcsot megdöntő Ivan Zaborszkij tudott nála jobb eredményt elérni.

Nyilván a legfontosabb, hogy minél előbb meggyógyuljon. Ezt követően melyik versenyre készül?

A hazautazás után is még napokig beteg voltam, rendesen megszenvedtem ezt a versenyt. Legközelebb a szeptemberi balatonfüredi hatnapos világkupán méretem meg magam, addig nincs tervben más, maximum nyáron egy-két kisebb felkészülési verseny. Készülök a balatonfüredi kihívásra, mindenképpen el akarom érni a kitűzött kilométerszámot.