Bár menő dolog a bringához öltözni, a fő szempont mégis az, hogy mire akarjuk használni a cipőt. Városi kerékpározásra? Túrázásra vagy edzésre és versenyzésre?
Városi bringás közlekedéshez és könnyebb túrákhoz olyan cipőt válasszunk, amelyben a séta sem esik nehezünkre. Természetesen lényeges, hogy a cipőnk megfelelően fogja a lábfejünket, de itt a kényelmi szempontoknak azért nagyobb teret engedhetünk. Ha vegyes pedált (például SPD és taposó) használunk, figyeljünk arra, hogy a cipő talpába süllyesztett stoplival rendesen bele tudjunk csatolni a rendszerbe.
Sokkal többet számít, mint gondolnánk, hogy a cipőben a lábunknak sehol sincs extra hely, nem tud „lötyögni” benne, ugyanakkor nem is szorítja el a vérkeringésünket.
Edzés- és versenyszintű kerékpározáshoz érdemes olyan cipőt választani, amelyen a legfelső szorító lehetőleg nem tépőzár: biztosabb és hatékonyabb tartást ad egy csatos vagy damilos szorítás.
További előny, ha a cipőnkből könnyen kifolyik a víz: egy verseny időjárását nem a vágyálmaink vezérlik, ezért nagyon kellemetlen tud lenni, ha több órán át egy nedvességet magába záró cipőben kell tocsognunk.
Talán a hegyikerékpározás az a műfaj, amelyet űzve a leggyorsabban elhasználódik a lábbeli. Ha hosszú távra tervezünk, célszerű arra is figyelni, hogy a cipőnk különböző alkatrészei (például cserélhető csat) mennyire elérhetőek.
Mind versenyen, mind egy-egy nehezebb túra (vagy „spontán” eltévedés) során bele lehet futni olyan részekbe, amelyeken tolni kell a bringát. Egy jó cipőt ilyenkor nem tudnak szétszedni a talpunk alól kiforduló éles kövek, ezért érdemes arra is figyelni a cipőválasztásnál, hogy megfelelő védelemmel vannak-e ellátva a talphoz közeli oldalfalak, az orr és a sarokrészek.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!