A hosszabb teljesítménytúrákon minden döntésnek nagy a szerepe, ezért amit csak lehet, érdemes előre megtervezni. Ilyen például a frissítés. Ha csak egy-két literrel többet viszünk magunkkal, mint amennyit felhasználunk, feleslegesen terheljük a hátizsákunkat, de azt is el kell kerülni, hogy a legnagyobb melegben megvesszünk a szomjúságtól.
Mire érdemes figyelni?
„Én legfeljebb két litert veszek a hátamra. A súly elég kardinális kérdés a hosszú túrákon. Ha fogy, pótolom. Nem iszom tiszta vizet, izotóniás keveréket iszom” – mondja Stepanek Sándor Imre, aki eddig hat alkalommal teljesítette a Kinizsi Százast. – Az izotóniás italt általában valamilyen porból keverjük, van ezer fajta. A sóháztartás rendben tartása a lényeg, ha leesik az elektrolitszinted, véged. Jön a vízhólyag, vérhólyag, izomgörcs, egyebek.”
Ha kiválasztottuk, milyen és mennyi folyadékot viszünk magunkkal, jön a másik kérdés: milyen időközönként és milyen mennyiséget érdemes inni? Az egészben igazából nincsen sok titok.
„Úgy kell inni, ahogy kívánja a szervezet. Arra azért figyelni kell, hogy túl sok folyadék bevitele esetén felléphet a vizesedés mint ödéma a végtagokban, illetve a gyomorban mint pangó víz. Ez a sóhiány jele. Ilyenkor nyomni kell a sót, magnéziumot és valami rostosat, ami megköti a vizet. Erre ideális a müzliszelet. Különösen a zabszeletek.”
Aki már olvasott beszámolókat hosszabb túrákról, vagy nézett néhányat az interneten fellelhető videók közül a témában, annak biztosan feltűnt, hogy a túrázók egy része mértékkel ugyan, de előszeretettel fogyaszt alkoholos italokat a túra alatt. Arra a kérdésre, hogy árt-e vagy feldob az alkohol, nincs általános érvényű válasz. Részegen egészen biztosan nem tudunk végigmenni a távon, de azt is le lehet fogadni, hogy harminc kilométerenként a kétszázalékos alkoholtartalmú, hűtött citromos sört nem sokan utasítanák vissza.
„Ahány ember, annyi hatás. Én például már egészen kis alkoholmennyiségtől ütésszerűen gyengülök. Akad, aki végigpiálja a túrákat, és észre sem veszi. Az ivásnál a legfontosabb, hogy ismerd a tested igényeit. Én például nagyon keveset iszom, nem igénylem. Ugyanakkor inni kell, mert a só megy kifelé. A sót pótolhatjuk sima konyhasóval is, nem kell mindenféle öt-tízezer forintos sótabletta. A gyorsétteremből egy kis sózacskó pont megfelel a célnak.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!