Korábbi sérülését követő rehabilitációja miatt a téli időszakban három hónapot itthon tölt Korok Fatima, a szabadtüdős merülés kétszeres világbajnoka, sőt márciusig itthon készül az idei év fő eseményére, a Bahama-szigeteknél rendezendő meghívásos elitversenyre.
A Szabadtüdős Merülés Nemzetközi Szövetsége (AIDA) és a Víz Alatti Tevékenységek Világszövetsége (CMAS) által rendezett versenyeken egyaránt négy kategória létezik. Az egyik a dupla uszonyos, a másik a sellőuszonyos, amelyben egyetlen nagy, mindkét lábat „összekötő” uszony segít a merülésben. A harmadik a free immersion, azaz a szabadmerülés, amelyben Korok Fatima már aranyéremmel bizonyított, míg a negyedik, az úgynevezett uszony nélküli kategóriában (Constant Weight No Fins – CNF) szeretne további kiemelkedő eredményeket elérni.
A nyomáskülönbség kiegyenlítése
A tüdő magától kiegyenlíti a nyomáskülönbséget, de más testüregekben, mint az arcüregekben vagy a fülben a versenyzőnek kell ezt végrehajtania. A nyomásnövekedéssel a levegő térfogata csökken, és befelé húzza a dobhártyát, ami fájdalommal jár. A kényelmetlen érzés elkerüléséhez egyenlő szinten kell tartani a testüregben lévő nyomást és a külső víznyomást, ezt hívják kiegyenlítésnek. A fül és az arcüreg kapcsolatban áll a garattal, lehetővé téve, hogy a tüdőből felhasznált levegővel kiegyenlíthető legyen. A maszkban lévő légteret az orron keresztül lehet kiegyenlíteni úgy, hogy egyszerűen bele kell fújni. Minél mélyebbre merül valaki, annál haladóbb technikát kell elsajátítania az egyenlítéshez, de megfelelő technikával könnyen és gyorsan történik.
A szabadtüdős merülők mellett nincsenek palackos mentőbúvárok, mert a keszon- vagy más néven dekompressziós betegség miatt egyébként is csak lassabban emelkedhetnének.
Helyettük szintén szabadtüdős mentőbúvárok állnak készenlétben, akiket angyaloknak hívnak, s akik a merülés utolsó szakaszában merülnek a sportoló elé, mert ez a legkritikusabb szakasz, előtte a merülő egyedül van. Tehát egy kilencvenméteres merülésnél az első mentőbúvár 35-40 méterig merül, majd egy másik húsz, míg egy harmadik tíz méteren várakozik, és együtt úsznak a felszínre a versenyzővel. A segítségükre általában az oxigénhiány és a fáradtság miatt lehet szükség.
Taktika és felkészültség
A szabadtüdős merülésnél a verseny előtt valamennyi sportoló megadja a szervezőknek, hogy mekkora mélységbe tervezi a merülést. A választást természetesen befolyásolja az előzetes edzettségi szint, a felkészültség, de még a verseny napjára szóló időjárás-előrejelzés is. A többi induló tervezett merülési mélysége csak azt követően derül ki, miután valamennyien leadták igényüket. A versenyen a súllyal a mélybe lógatott kötelet valamennyi versenyzőnek az általa előzetesen megadott merülési mélységig engedik le, a kötél végén egy műanyag kártyát helyeznek el, amelyet a versenyzőnek a felszínre kell vinnie. Ha a tervezett mélységet a versenyző nem éri el, büntetőpontokat kap, amely a tervezett mélység és a búváróra által rögzített mélység különbsége.
A versenyeket kemény felkészülés előzi meg, kizárólag külföldön, mivel mélymerülésre alkalmas medence nemcsak hazánkban, de a környező országokban sincs. Éppen ezért a költözés attól függ, hol rendezik a következő nagy versenyt. Korok Fatima márciusban Tenerifére utazik néhány hónapos felkészülésre, majd az augusztusi bahamai verseny előtt Hondurasba teszi át székhelyét.
„Három éve szeretnék eljutni a Bahamáknál rendezendő elitversenyre, amelyen csak meghívással lehet részt venni. Már kétszer kaptam meghívót, de eddig nem sikerült elindulnom rajta. Most végre van egy szponzorom, de a sikeres felkészüléshez szükségem lenne még támogatókra, s akkor augusztusban hátha valóra válik az álmom.”
A szabadtüdős merülés idei világbajnokságát vélhetően októberben rendezik meg, de a helyszín még nem ismert.
Fotók: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!