Triálozás: show helyett kemény sport

Már fiatalon is sikeres karrier áll a háta mögött, elvégre egy felnőtt- és két junior-világbajnoki címmel, illetve Európa-bajnoki és német bajnoki címekkel is büszkélkedhet. Melyik a kedvence ezek közül?

Egyértelműen a felnőtt-világbajnoki címem a legkülönlegesebb, amit kétezertizenkilencben Csengtuban szereztem meg – kezdte a 24 esztendős Dominik Oswald, a németek triálvilágbajnoka. – Elsősorban azért, mert fogalmam sem volt, hogy én nyertem, amikor kijöttem az utolsó szekcióból. Az edzőm ugyanis nem mondott semmit az aktuális állásról, úgyhogy nem tudtam, mire volt elég a teljesítményem. Csak később kiáltotta világgá, hogy nyertem! Fantasztikus volt, mert tizenhat évnyi kemény munkám van benne.

Minden triálos másként kezdte el a sportot. Mi az ön sztorija?

Amióta csak képes voltam, bringáztam, mountain bike-oztam mindennap. Egy napon egy montis klub telepedett meg a városban, és a szüleim úgy gondolták, jó ötlet lenne bekerülnöm a kezdő csoportba. Eljártam az edzésekre, ahol néha megpróbálkoztunk átmenni különféle akadályokon. Aztán később valaki elmondta, hogy van egy speciális bringa, amivel könnyebb leküzdeni ezeket az akadályokat! Képzelheti, mi történt. Kaptam egy triálbringát, aztán még többet gyakoroltam.

A triálozás fizikailag vagy inkább mentálisan nehezebb? Ahogy láttam a vb-győztes menetét, úgy vettem észre, nagyon erős mentálisan.

A triálozás a kettő speciális elegye. Csinálhatod a legjobb felkészülést az edzéseken, de amikor koncentrálni kell a versenyen, és nem megy, akkor megy a kukába az egész felkészülés. Boldog vagyok és szerencsésnek tartom magam, hogy már tíz éve ugyanazzal az edzővel dolgozhatok. Pontosan tudja, hogy a versenyen mire kell figyelnem, így aztán könnyű összpontosítani. A triálozás mentálisan és fizikailag is megterhelő, másoknak lehet, hogy inkább csak show, de nekem kemény sport.

Mennyire változtak meg az edzései a pandémia alatt? Volt egyáltalán lehetősége edzeni?

Alapjában véve nem változtak meg, de nem volt egyszerű elutazni Spanyolországba egy-egy edzőtáborba, vagy nagy közös edzést tartani a német válogatott tagjaival. Szerencsére otthon van egy kisebb edzőtermem, súlyemelőeszközeim, hazai klubomnak, az MSC Münstertalnak pedig jó gyakorlópályái. Őszintén szólva lehetett volna sokkal rosszabb is.

A versenyek izgalmát szereti, vagy inkább a kihívást, hogy legyőzzön egy-egy akadályt?

Egyrészt szeretem, hogy különleges helyeken tekerhetek, olyan helyszínekre is eljuthatok a triálnak köszönhetően, ahová enélkül nem biztos. Persze a versenyek izgalmát is nagyon szeretem!

Mennyire szereti a közönség előtt tartott látványos bemutatókat?

Nagyon, mert másfajta élményt ad, mint a versenyzés.

Az emberek kedvelik, mert nem hétköznapi, mint mondjuk a futball. A gyerekek, akik nem láttak korábban triálozást, el sem hiszik, hogy ilyen magasra lehet ugrani egy bringával.

Jól sikerült a fizikai felkészülésem, jó állapotban várom a szezont. Az utolsó versenyek már régen voltak, úgyhogy nincs meg már a versenyrutinom. Remélhetőleg néhány verseny után ez megváltozik, és aztán újra nyeregbe szállhatok a jó eredményekért.

Címlapfotó: Imago Images

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!