Túrám indulásakor borongós, mégis kellemes idő köszöntött rám, így könnyed tavaszi kabátomban indultam a Fenyő sor és Somlyó dűlő sarkán lévő füves placcról. Innen, kisebb séta után, egy völgybe érkeztem, majd néhány száz méteren keresztül vezetett az utam az óriási, bástyákként emelkedő fák között, amelyek őrszemként figyelték utamat a nedves földúton. Ehhez a túraterephez a sportcipő kitűnő választásnak bizonyult.
A völgyből kiérve szinte azonnal megpillantottam a terület geológia gazdagságát. Találhatunk itt löszös, homokos üledéket, mészkövet, néhány helyen foltokban pedig vulkanikus eredetű andezittufát is. Kövesd a lepkéket! Itt csatlakoztam be a Fóti-Somlyó tanösvény 11 állomásból álló felderítő körútja második pontjához. A kék színű lepkével díszített jelzőtábla jelkép, melyet a fóti boglárkalepke ihletett. A tanösvény állomásai során megismerkedhetünk számos növényfajjal, ilyen például az erdei gyöngyköles vagy éppen a védett apró nőszirom. Továbbhaladva egészen más természeti kép tárult szemem elé: az enyhén emelkedős rész elején egy fa átjáróval (ezek több helyen is előfordulnak a túra során) találtam szembe magam. Mint kiderült, így szeretnék megvédeni a természetet, például a terepmotorosoktól.
Ezután szűkebb, kanyargós földút következett körülbelül egy kilométeren át. E különleges táj érdekes élővilágát felfedezni izgalmas, hiszen több száz állat- és növényfajnak ad otthont.
A terület lepkefaunája szintén híres, a gyönyörű színkavalkád igazán mesebeli hangulatot teremt.
Továbbhaladva elérjük a magaslat zsákutcáját. Rét fogad, ahol lehetőség nyílik piknikezésre is, két falócán megpihenve pedig gyönyörködhetünk a végtelen panorámában. Itt az információs tábla mutatja, mit látunk pontosan. Szemünk elé tárul például a Budai-hegység, a Pilis hosszan elnyúló hegyvonulatai, Szentendre, sőt Százhalombattáig is ellátni. Alattam Fót terült el, és jól kivehető volt az Ybl Miklós által tervezett négytornyú templom.
Továbbhaladva füves terület kezdődött, majd innen értem el az úgynevezett csúcspontot, amelyet betontömb jelzett. Mintegy 288 méter magasságban járunk. Bár a páratlan kilátás révén hegyen érezzük magunkat, mégis csalóka, mivel csupán egy dombra sétáltunk fel. Innentől mintegy másfél kilométeren át egy más hangulatú erdei ösvény vette kezdetét. A táj hangulata úgy változott, mintha egy szeszélyes kisasszony váltogatta volna ezer arcát. Ezt követően lejtősebb szakasz következett, amelyen drótkötél segített a kapaszkodásban. Leérve a lankás terepre megpillantottam a több mint kétszáz éves molyhos tölgyet. Az óriási, tekintélyt parancsoló fa nagy hatalmú királyként emelkedett a magasba. Végül egy ösvényen keresztül érkeztem vissza túrám kiindulási pontjára.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!