Másfél év bringázással mínusz hatvan kiló

A Philadelphiában élő viselkedésterapeuta, Iresha Picot a Virginia állambeli Franklinben nőtt fel, ahol kedvére kerékpározhatott. A napi bringázás a vidéki élet szerves része volt, de amikor felnőttkorában a nagyvárosba költözött, leállt, mert a nagyvárosi forgatagban és közlekedésben nem érezte magát biztonságban.

„Hiányzott a tekerés, ezért elkezdtem kerékpárral munkába járni, hétvégén pedig igyekeztem minél többet biciklizni – emlékszik vissza. – Ekkor azonban történt velem egy rémisztő baleset, amelynek következtében megint letettem a kerékpárt. Kilenc évvel később újra nyeregbe ültem, de ezúttal komoly szándékkal.”

 

 

A philadelphiai Indego nevű kerékpármegosztó rendszernek köszönhetően – amely hasonló elven működik, mint a magyar fővárosban a Bubi – újra megtanult magabiztosan biciklizni, és egyre nagyobb elánnal kezdte falni a kilométereket.

„Körülbelül egy évvel ezelőtt alapítottam egy bringásklubot, mert a kerékpározás örömét másokkal is meg akartam osztani. A tagok vasárnaponként összejöttek egyórányi tekerésre. Jó volt látni, hogy mások is ugyanúgy élvezik a bringázást, mint én, amelynek köszönhetően nőni kezdett az önbizalmam. Kis idő elteltével már egyedül is nyeregbe mertem ülni. Az elmúlt másfél évben hatvan kilót fogytam, ám bőven van még mit leadnom. Folytatnom kell az utamat, mert a mostani súlyom miatt még mindig veszélyeztetett vagyok.”

Instagram-oldalán nagyon sok üzenetet kap olyanoktól, akik szintén túlsúlyosak, de nincs merszük kerékpárra ülni. Ireshát örömmel tölti el, hogy másoknak példát mutathat, így segítve őket a fogyásban.

„Sokan, akik túlsúlyosak, nem tudják magukat elképzelni két keréken. Addig én sem találtam igazán a helyemet, amíg el nem kezdtem bringázni, és ezt meg nem osztottam másokkal a közösségi médiában. Jó látni, hogy ennek hatására milyen sok hozzám hasonló nő pattant nyeregbe, és kezdett egészségesebben élni.”

A klubtagoknak még a koronavírus-járvány sem szegte kedvét. Jóllehet elővigyázatosságból egyelőre felfüggesztették a vasárnapi közös bringapartikat, Iresha szombatonként – néhány régi klubtag társaságában – nyeregbe pattan. Használat előtt letakarítják a közösségi kerékpárokat, természetesen szájmaszkot vesznek fel, és a távolságtartás szabályaira figyelve kelnek útra.

A pandémia következményeként Iresha kezdi kissé másképpen látni viszonyát a kerékpárosklubbal. Korábban úgy érezte, ő is csak egy a tagok közül, ám amióta gyakrabban kerékpározik egyedül, többet tud magára és a teljesítményére figyelni.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!