Ha a sárkányhajó eredetére vagyunk kíváncsiak, több mint kétezer évet vissza és jó hétezer kilométert keletre kell mennünk. A sárkányhajó ugyanis Kínából származik, s az első jelentős kínai költő és államférfi nevéhez köthető. A legenda szerint az időszámításunk előtt 329–299 között élő Csü Jüant reformtörekvései miatt megrágalmazták és száműzték a fővárosból. Bánatát a Száműzetés című elégiájában örökítette meg, majd amikor hazájának pusztulása eljutott hozzá, a Mi-lo folyóba ölte magát. Halála napja, az 5. holdhónap 5. napja Dél-Kínában népi ünnep lett, amikor sárkányhajóversenyt rendeznek, s amely a vízbe fúlt költő holttestének keresését szimbolizálja.
A sárkányhajó sokáig csak Kínában volt honos – ott viszont több száz hajó is indul egy-egy viadalon –, az 1980-as évek végétől kezdve Európában is ismert és egyre népszerűbbé vált.
„Itt is a jól ismert ellenfelek, oroszok, ukránok, németek az erősek, no meg a kínaiak és a tajvaniak – kezdte Patyi Melinda, a Magyar Kajak-kenu Szövetség sárkányhajószakágának vezetője. – Az elmúlt tíz évben több mint húsz aranyérmet szereztek a magyarok, a világbajnokságok dobogójára rendre felléphetünk.”
A kajakosként kétszeres világbajnok elmondta, sok korábbi kajak-kenus nyergel át a sárkányhajóra, hiszen itt csapatban lehet, azokkal van együtt, akiket szeret, ráadásul nem kell egyedül evezni. A sárkányhajózás ugyan elsőre szabadidős tevékenységnek tűnhet, de akik mondjuk szeretnének ott lenni a világbajnokságon (az ideit szeptember 9–13. között Moszkvában rendezik meg), erőteljes edzéseket kell végezniük.
Egy jó sárkányhajós hetente három-négy edzésen vesz részt, mellette pedig sokat segítenek a kiegészítő mozgások, mint a futás, biciklizés.
Minél hosszabb, annál gyorsabb
Mivel a sárkányhajónak nagy az önsúlya (250 kilogramm), ezért minél hosszabb a táv, annál gyorsabb, hiszen ha egyszer beindul, utána már „csak” tartani kell a jó tempót. A versenyeket három távon bonyolítják, 200, 500 és 2000 méteren: 500 méteren hasonló tempóra képes, mint az egyesben versenyző női kajakos, míg 2000 méteren már egy férfi versenyzővel is állja a sarat.
„Abból a szempontból szabadidős sport, hogy a teljesen amatőrök is elkezdhetik, akár úszástudás nélkül is, és mindenkinek örömet szerezhet, úgy mondjuk, hogy nullától kilencvenkilenc éves korig tulajdonképpen bárki hajóba szállhat – folytatta Patyi Melinda. – Ahhoz persze, hogy valóban versenyként tekintsünk rá, rendszeres gyakorlást igényel. Viszont amikor céges csapatépítő tréningeken szervezünk sárkányhajózást, néhány száz méter után belejönnek a csapattagok, és rögtön kérdezik, mehetnek-e még egy kört.”
Egy szabványos sárkányhajó 12.5 méter hosszú (plusz a fej és farok), húsz evezős hajtja, rajtuk kívül a dobos és a kormányos ül benne.
Tévhit, hogy a dobos diktálja az ütemet, ő ugyanis az első evezőst figyeli, és az ő csapásainak megfelelően adja a tempót.
A szűk hely nem javasolt
Elsőre mondhatnánk, hogy bárhol lehet sárkányhajózni, de mivel viszonylag nagy járműről van szó, a szűk folyók abszolút nem javallottak, ott ugyanis nehéz lenne manőverezni. Elsősorban tavakon szokás evezni, a Ráckevei-Dunán, a Dunakanyarban, Vác és Szentendre térségben is sokan eveznek, valamint Magyarország összes nagyobb tavának van sárkányhajós klubja.
„Egyszer megkérdeztem az edzőmet, mikor lehetek már dobos, mire közölte, hogy a mi hajónk dobosa negyvennégy kiló, így kiderült, hogy soha” – mondta mosolyogva Patyi Melinda, amikor a dobos szerepéről faggattuk. Ehhez a funkcióhoz be kell tölteni a tizenötödik életévet, és bizony nem baj, ha minél könnyebb az ember, hogy jobban haladjon a hajó. Egyelőre nincs minimumsúly, így meg lehet tölteni könnyű versenyzőkkel is a hajót, csak kérdés, milyen tempót diktálnak. A dobos és a kormányos egyébként teljes jogú tagja az egységnek, ők is ugyanúgy kapnak érmet, mint az evezősök.
Fotók, címlapfotó: Tumbász Hédi
(Megjelent a Vízi sportok magazinban)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!