Bringázás a Dráva mentén

Ha a tényekkel kezdenénk, a Dráváról a következőket olvashatjuk: a Duna jobb oldali mellékfolyója, hossza mintegy 749 kilométer, a magyar szakaszon volt egy jókora árhullám 1972-ben – Dél-Tirolban ered, és természetesen Ausztriát is érinti. A lexikonok kevésbé szokták kiemelni, de cikkünk szempontjából nagyon is fontos, hogy remek kerékpárút vezet a folyó mellett.

A legmenőbb bringások sokszor nehéz tereppel kacérkodnak, igen húzós szintkülönbségű hegyekbe indulnak, ugyanakkor a kényelmesebb kerékpárosok, akik például családi túrában gondolkodnak, előszeretettel választanak vízpartot – nem véletlen, hogy nálunk is rendkívül népszerű a Balaton, a Tisza-tó vagy a Velencei-tó körbetekerése.

Karintia egyik büszkesége a Dráva-kerékpárút – minden igényt kielégítő, ötcsillagos túralehetőség, legalábbis a Német Kerékpáros-szövetség 2019-ben így minősítette az utat. A németül Drauradwegnek hívott kerékpárút az olaszországi indulás után átszeli egész Karintiát, s a horvátországi Varasdig ér.

Az útvonal túlnyomórészt a vasút mellett halad, de létezik buszjárat is a szakaszok között, sőt, a hajókázás is könnyen kivitelezhető – a lényeg, hogy igény esetén plusz lóerőket is igénybe lehet venni. Mivel a tartomány egyik kincse, természetes, hogy az út remekül ki van építve, és számos kiszolgáló helyiség, kiemelt vendéglátóhely kapcsolódik hozzá.

 

 

Bárhol be lehet csatlakozni a kerékpárútra, a magyar bringások vélhetően nem az olaszországi „rajton” kezdenek, de aki esetleg hosszabb kirándulással számolna, annak röviden a hét hivatalos szakaszról.

Dobbiaco–Lienz, 48.5 km
A Dolomitokból indulunk, Dobbiacót németül Toblachnak hívják: az 1240 méter tengerszint feletti magassága jelzi, hogy eleinte még igencsak hegyvidéki tekerésben lehet részünk, de a lejtő nem meredek, családoknak is ajánlott. Mivel a környék csodálatos, számos kitérőt és megállót érdemes közbeiktatni, de néhány óra alatt így is kényelmesen ott lehetünk Lienzben (nem Linzben!).

Lienz–Spittal an der Drau, 76.6 km
Hosszabb szakasz, és annyi „nehezítés” is jár hozzá, hogy érdemes rászánni egy-két órát az Alpok legmagasabban fekvő tavára, a Weissensee-re. Tizenötezres város lévén Spittalban könnyen lehet szállást szerezni, és látnivaló is akad: a település központjában látható a reneszánsz Porcia-kastély, amely a millstätti régió legjelentősebb történelmi épületei közé tartozik.

Spittal an der Drau–Villach, 39.8 km
Hogy honnan ered Karintia neve? Nos, a kora középkori Carantaniából, és Molzbichl faluban betekintést nyerhetünk az ősök életébe. A szintén könnyen útba ejthető Gummern évezredek óta bányásztelepülés.

 

 

Villach–Ferlach 51.4 km
Villach a Dráva-menti kerékpárút úgymond fővárosa, számtalan kirándulási lehetőséget kínál. Az Ossiachi-tó fölé magasodó landskroni várrom főleg a családoknak jelent vonzó kirándulási célpontot, de a Gerlitzen Alpe 2000 méteres csúcsa is kényelmesen elérhető a hegy lábától induló kabinos felvonóval. Továbbkerekezve a Rosental-völgybe, hagyományos kis osztrák falvakon vezet az út. Érdemes ellátogatni a Rosegg mellett található Frögbe, a Hallstatt-kori sírok látványos lelőhelyéhez.

Ferlach–Lavamünd, 66.9 km
Ferlachból, a fegyverművesek városából a szlovén határ mellett fekvő Lavamünd a következő úti cél, ez a település egész Karintia legmélyebben fekvő pontja – 348 méter a tengerszint feletti magassága. Itt a Dráva nem mindig a békés arcát mutatta, többször is elárasztotta a várost.

 

 

Lavamünd–Maribor, 73.2 km
Szlovéniába átlépve sem nagyon érezhetünk változást, a Dráva ugyanúgy folyik, nekünk pedig ugyanolyan elánnal kell tekernünk, ha néhány óra alatt Mariborba szeretnénk érni. A 115 ezres város a korábban megismert kis falvakhoz, de még Villachhoz képest is igazi metropolisznak tűnhet – lehet válogatni a szállások között!

Maribor–Varasd 86.4 km
Szlovéniából irány végül Horvátország, a leghosszabb szakasz ekkor vár a bringásokra. Látnivaló persze itt is bőven akad, leginkább Ptujt érdemes felkeresni, amely már a római korban is lakott volt. A túra lezárásaként majdhogynem visszatérünk Ausztriába: Varasd ugyanis a „kis” Bécs, egy csodálatos barokk városka.

(Megjelent a Csupasport magazinban 2020 márciusában)

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!