Vannak, akik télen felfüggesztik a bringázást, mondván, a nagy hidegben nem olyan jó tekerni. Azok fejében, aki télen sem dobják sutba a kétkerekűt, felvetődhet a kérdés, vajon több pénzt kell-e áldozniuk kedvenc időtöltésükre. A választ Zoboki Péter, a VKE-Nelson Pepperl+Fuchs Team mountain bike-osa és Schmidel Regina, a magyar hegyikerékpáros-válogatott tagja adja meg.
Nadrágok és felsők. A téli bringázás egyik jellemzője a hideg időjárás, amelyben mindenféleképpen szükség van a melegebb ruházatra és a vastagabb téli kerékpároscipőre is, az alsó lábszáron pedig elkél a jól bevált kamásli.
Utóbbit leszámítva egyik sem olcsó mulatság, kiváltképpen a kerékpárosoknak gyártott téli nadrág és felső, amelybe nem izzad bele az ember. A szél- és vízálló változatok pedig a hótól és a havas esőtől is megfelelő védelmet nyújtanak.
„Mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha megfelelő nadrágot és felsőt szeretnénk vásárolni, ám némi praktikummal jelentősen csökkenthetjük a költségeket. Számos alkalommal folyamodom klasszikus módszerekhez, például az újságpapírhoz, amelyet a kerékpárosmez alá kell betenni a hideg ellen. Nagy kerékpáros-körversenyeken, többek között a Tour de France-on is, sokan használják ezt a módszert, amikor a versenyzők a magas hegyek között tekernek” – mondta Zoboki Péter.
Amikor a nagy körversenyeken kétezer méteres magasságba érkeznek a versenyzők, a kaptatók tetején álló segítők újságpapírt kezdenek osztani a mezőny tagjainak, akik azt a mezük alá gyűrik be, így amikor lefelé száguldanak, nem fáznak meg a hidegben.
Cipő. A téli kerékpároscipő legnagyobb előnye, hogy vízálló, óv a széltől, ráadásul belülről bélelt.
„A Shimano és a Northwave téli kerékpároscipőket mindenkinek meleg szívvel ajánlom – ez a két gyártó az alacsonyabb árfekvésű cipőktől kezdve a középkategóriásokon át egészen a csúcstermékekig mindenki igényét kielégíti” – mondta Schmidel Regina.
Lábbeli tekintetében Zoboki Péter inkább a hagyományos kamáslit részesíti előnyben, amelyet mindig az évszaknak megfelelően használ.
„A téli kerékpároscipőket nem nagyon kedvelem, inkább a kamáslimat »tuningolom«. Fagypontig jól véd a hideg ellen, a kemény mínuszokban azonban már kevésbé, ezért a cipőm talpbetétjére alufóliát teszek, így nem fázik a lábam, amikor lelépek a kerékpárról” – mesélte lelkesen Zoboki Péter.
Sisak. A kerékpárossisak elsősorban az esések okozta sérülésektől óv meg, a hidegtől kevésbé. Ezért sokan műanyag sapkaszerűséget húznak a bukósisakra, így akadályozva meg, hogy a metsző hidegben megfázzon a fejük.
„Olyan sisakot és ruházatot kell választani, amely nemcsak a csapadék, hanem a hideg ellen is védelmet jelent. Ha betekerem fóliával a sisakomat, biztos, hogy melegen tartja a fejemet, viszont így a sisak nem szellőzik, ezért beizzad a fejem, és könnyen megfázom” – mesélte Zoboki Péter.
A repkedő mínuszokban nagy segítség lehet, ha a bringássisak alá olyan sapkát veszünk, amely megvédi a fület fagytól, a csősál pedig melegen tartja a nyakat.
„Egy pár jó kesztyű néhány ezer forintba kerül, ne spóroljunk rajta, mert melegen tartja az ízületeket! Sokan gumikesztyűt húznak a téli kesztyű alá, hogy az ne ázzon be, amit nem tartok igazán jó ötletnek, mert lehet, hogy a gumi távol tartja a nedvességet, a hidegtől azonban nem véd meg” – magyarázta Zoboki Péter.
Alkatrészek. A felsózott úton, a dermesztő hidegben gyorsabban kopnak az alkatrészek. A hajtás legnagyobb ellensége a latyak és a sár, ezért sűrűbben kell tisztítani az alkatrészeket, és ha úgy adódik, cserélni kell őket. Spórolni azonban ezzel is lehet.
„Télen érdemes alapbringát tartani otthon, amelyhez az alkatrészek is jóval olcsóbbak, így sok pénzt spórolhatunk meg. Az első számú kerékpárunkat pedig akkor vegyük újra elő, ha megérkezik a tavasz” – véli Schmidel Regina.