A jóga alapvetően életforma, filozófia, nagyon mélyre nyúló, régi gyökerekkel. Manapság mind többen gyakorolják, akár csak sportként ezt a mozgásformát. Hódító útján Budapest is követi: felismerve népszerűségét a város mind több pontján szervez, hirdet rendezvényeket, amelyeken bárki kipróbálhatja, például augusztus 10-én és 11-én a Jógázz a Citadellán eseményen. Szakértői tanácsokkal is ellátnak mindenkit, aki kipróbálja, elkezdi vagy már rendszeresen gyakorolja a jógát. De hogy lehet tudatosan csinálni, úgy, hogy valóban segítsen, és ne okozzon sérülést?
„A jóga nem kimondottan sport, hanem elsősorban vallási és filozófiai hátterű testgyakorlás, ám napjainkban egyre inkább sporttevékenységként jelenik meg a széles tömegek körében.
Egyrészt fizikailag, másrészt szellemileg segíti az eredményességet, az állóképességet, a koncentrációt és a kitartást más mozgásformáknál. Akarat, önfegyelem és testünk megismerése.
Javítja az ízületek rugalmasságát, megköveteli a légzéskontrollt, önfegyelemre, összpontosításra tanít, illetve segít saját testünkre figyelni. Sok esetben nagy fizikai igénybevétel is: amikor a saját testsúlyunkkal dolgozunk, a statikus gyakorlatok kitartása bizony nem könnyű, teljes összeszedettséget igényel – magyarázza Kalmár Zsuzsanna egyetemi docens, a torna, ritmikus gimnasztika, tánc és aerobik tanszék vezetője, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy semmiképpen se kezdjünk bele autodidakta módon, csakis hivatásos oktató irányításával. – Mindig szakember felügyeletével jógázzunk, és ne vessük bele magunkat azonnal teljes elánnal. Így könnyen mikroszakadásokat, húzódásokat okozhat, és többet árt a szervezetünknek, mint használ. A testünk azonnal jelez, ha túl sok neki, ilyenkor vissza kell vennünk. Különösen fontos a fokozatosság.”
„Általános szabály, hogy ha komoly jógagyakorlóvá szeretnél válni, a gyakorlatokat szakavatott oktatótól kell a maguk mélységében elsajátítani. Fontos az egyes testhelyzetek tanulmányozása és gyakorlása. Ezeket saját jógaoktatód a gyakorlat oktatása közben tudja tudatosítani benned, úgy, hogy azokat meg is tudd tapasztalni” – hívja fel a figyelmet Tóth-Soma László (Gaura Krisna Dásza) tanszékvezető főiskolai tanár, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola elméleti és alkalmazott jógatudományi tanszékének vezetője, rektorhelyettes.
„A jóga ászanák rendszeres gyakorlásával az izmok rugalmasabbá, a gerinc hajlékonyabbá, az ízületek mobilisabbá válnak, növekszik a teherbíró képesség, csökken a sérülésveszély, nő az állóképesség. Megerősödnek a mély izmok, javul a tartás, megszűnnek a tartáshibákból származó panaszok. Növekszik az ízületek mozgásterjedelme, javul a mozgáskoordináció, az egyensúlyozási készségünk, a test- és mozgástudatosság. Hatására kedvezően változik a keringés, a szívfrekvencia csökken, így gazdaságosabbá, hatékonyabbá válik a szívműködés.
Csökken a légzésszám, nő a légzéskapacitás, a perctérfogat nő, hatékonyabbá, tudatosan irányíthatóvá válik a légzés. Javul az anyagcsere, a kiválasztás, az emésztés, így könnyebben beállítható és megtartható az ideális testsúly.
A test tulajdonképpen megfiatalodik, az immunrendszer működése is hatékonyabbá válik, az idegrendszer működése kiegyensúlyozódik, javul a szellemi teljesítőképesség, s a pszichés egyensúlyunk elősegítésével csökken az agresszióra, a szorongásra való hajlamunk. Javul a stresszt tűrő és azt feldolgozó képességünk. Kerüljük, ha a szervezetünk nagyobb területét érintő akkut gyulladás, lázas vagy erősen legyengült állapot jellemez bennünket. Ne gyakoroljunk, ha fertőző betegségben szenvedünk, súlyos, krónikus megbetegedés, netán csonttörés esetén vagy műtét utáni lábadozás időszakában. Kizáró okok még a krónikus szív- és érrendszeri megbetegedések, például kezeletlen krónikus magas vérnyomás, súlyos érelmeszesedés, szívinfarktus utáni állapot, tudatmódosító szerek általi befolyásoltság, súlyosabb pszichés megbetegedések, várandósság és a szülés utáni első két hónap.”
Tanácsok, hogy a legjobb eredményt érjük el: