Nagyvárosban élni megerőltető és fárasztó, különösen az agynak. Állandó zaj, szmog és zsúfolt tömegközlekedés jellemzi a nagyvárosi életet. A folyamatos telefonos „készenlét”, a rohanás, a kapkodás, illetve a ránk zúduló reklámdömping megviseli a szervezetünket. Ráadásul a szürke betonrengeteg, valamint a sok aszfalt látványa sem jelent felüdülést.
Aki megengedheti magának, zöldövezetben él. Más pedig – jobb híján – elhatározza, hogy a stresszes munkahetet kellemes kirándulással zárja le. Ám ez gyakran csak vágy marad. Kár, mert a kutatások szerint már egy rövid, tízperces erdei séta is csökkenti a stresszhormon (kortizol) szintjét. A megoldást Bécs I. kerületében érdemes keresni. Noha ezen a környéken is jelentős a forgalom, és rossz a levegő, csaknem fél éve ide menekülhetnek a kimerült városi lakók.
Az alapító és tulajdonos Rudolf Öhlinger hétmillió euróból (azaz csaknem 2.3 milliárd forintból) fitneszközpontot hozott létre 650 négyzetméteren – a léleknek. Tágas, szellős terek, fából készült padlózat és mohával borított falak: a berendezés arra utal, hogy a létesítmény elsősorban a vastag pénztárcával büszkélkedőket vette célba.
Az osztrák Der Standard című lap újságírója közelebből is szemügyre vette „Luxuriát”. A kezelés vizsgálattal kezdődik: kérdőív segítségével igyekeznek a pszichológusok felmérni a jelentkezők mentális állapotát. A majd’ egyórás kérdezz-felelek végén személyre szabott iránymutatás jár.
A lap tudósítója a következőket próbálhatta ki:
Lehet, mégiscsak jobb egy nagyot sétálni a közeli – valóságos – erdőben.