E-bike piac: döcögésből remélt száguldás

Az elektromos kerékpárok 1998-as megjelenése óta világpiaci részesedésük jelentős mértékben növekedett a hagyományos kerékpárokéhoz viszonyítva, amit mi sem támaszt alá jobban, mint hogy Kínában jelenleg több mint 120 millió e-kerékpár „futkos”, de Nyugat-Európában és az észak-amerikai kontinensen is évente több milliót adnak el. Sőt, a „kerékpárok országában”, Hollandiában ma már több elektromos járművet értékesítenek, mint hagyományosat – 2018-ban több mint egymillió új e-bike tulajdonost regisztráltak.

Nem kell azonban Hollandiába utaznunk ahhoz, hogy lépten-nyomon e-kerékpárosokkal találkozzunk, hiszen a környező országokban, Ausztriában és Szlovéniában is egyre több ilyen fut a bringás parkokban, sőt ezekben az országokban már a hegyikerékpárok jelentős része is elektromos meghajtású. Magyarországon az első hazai gyártmányú e-bringák 2009-ben kerültek a boltokba, a Bosch pedig néhány évvel ezután megnyitotta első pedeleckerékpár-gyártó üzemét, azóta számos jármű gördült le a gyártószalagról.

Vélhetően ennek tudható be, hogy se szeri, se száma az elektromos kerékpárokat értékesítő boltoknak és webáruházaknak. Ennek ellenére a hazai e-bringás piac inkább döcög, mintsem száguld.

Hasonlóan vélekedik Murlasits Attila, az AM bringabolt tulajdonosa, aki szerint a forgalmazók és az értékesítők azért „táraztak be” a termékből, mert úgy vélik, hamarosan beindul a hazai piac is. „A magyar piac még nagyon le van maradva a nyugat-európaihoz és a minket körülvevő országokhoz, elsősorban Ausztriához, Szlovéniához, Csehországhoz és Szlovákiához képest. Ezekben az országokban az e-kerékpárok aránya jelentős mértékben nőtt a kerékpáros-forgalomban. Ezt látva azt reméljük, hogy hamarosan nálunk is hasonló tendencia lesz tapasztalható.”

Az e-kerékpárok elterjedése egyelőre várat magára. Pénzes Erzsébet szerint ennek az a legfőbb oka, hogy az emberek még mindig luxustermékként gondolnak rá, így a pénzüket, ha lehet, inkább másra költik. „De nemcsak a pénz, hanem az emberek gondolkodásmódja is nagyban meghatározza, hogy az e-bike-ok mennyire fognak elterjedni. Nálunk először a kerékpáros közeledéssel kapcsolatos felfogást kellene megváltoztatni. Ha ez megvalósul, a pedelec is népszerűbb lesz.”

„Az emberek fejében csak akkor történik változás, ha felülnek egy ilyen kerékpárra, megismerik a működését és az előnyeit”– magyarázta Murlasits Attila.

A kerékpárbolt-tulajdonos hozzátette: elsősorban azok vesznek itthon e-bringát, akik külföldön már találkoztak vele, ki is próbálták, és akik nyitottak az újdonságokra – tehát nem feltétlenül azok, akik tehetősebbek.

Pénzes Erzsébet azonban úgy látja, az utóbbi egy-két év kitartó promóciójának köszönhetően a villanybringák egyre inkább bekerülnek a köztudatba, a gyártók pedig rájöttek arra, ha túl drága a kerékpár, csak egy szűk réteg fogja őket vásárolni. „Öt évvel ezelőtt még horrorisztikus ára volt egy e-bike-nak, ma viszont már megfizethető áron is lehet kapni – a felszereltsége ugyan egyszerűbb, mint a luxuskategóriába tartozóé, de a célnak így is tökéletesen megfelel.”

Murlasits Attila megerősítette, hogy a kezdeti nehézségek ellenére az e-kerékpárok hazai forgalmában valóban érezhető némi fellendülés, amit saját eladási adataik is alátámasztanak. Ugyanakkor figyelmeztetett: „Hazai viszonylatban nem áll rendelkezésre pontos adat arra vonatkozóan, hogy évente hány e-kerékpárt adnak el. Így a saját számainkon kívül csupán a benyomásainkra és tapasztalatainkra hagyatkozhatunk, amikor a piac méretét próbáljuk meghatározni.”

Az üzletember azért optimistán tekint előre: „Várhatóan még fontos fejlemények lesznek a hazai e-bringás piacon. Abban bízunk, hogy a környező országokhoz hasonlóan előbb-utóbb nálunk is el fognak terjedni a villanykerékpárok” – zárta a beszélgetést.