Kenusból biomérnök és edző

Sokan még kenus korodból emlékszünk rád, mi indított el egy szinte teljesen más úton?

Fokozatos átmenet volt. Sajnos túl hamar specializálódtam a versenysportra, kimaradt sok alapozó általános mozgásforma. Nagyon jól ment a kenuzás a kezdetektől, így megvolt a kellő motiváció. Aztán felnőtt versenyzőként már „tele voltam” különböző sérülésekkel, úgy voltam összetoldozva-foldozva, amikor a legjobb eredményeimet értem el. A vége felé volt egy-két gyengébb évem, amikor nem sikerült jelentősebb nemzetközi eredményt elérnem, az anyagi támogatásom megszűnt, enélkül pedig nem lehet nyugodtan koncentrálni az egész éves – napi két – edzésre. Próbáltam saját vállalkozás mellett folytatni, de a kettős feladat kiégetett.

Élsportolóként mindig kerestem a teljesítményfokozás lehetőségeit, emellett az egyetemen biokémiát tanultam, nagyon érdekelt az egészséges táplálkozás, az emberi anyagcsere működésének megfejtése.

Nem volt könnyű döntés váltani, de eljött egy pont, amikor már jobban érdekelt a saját egészségem, a biológiatanulás és publikálás, valamint a természetes mozgásos edzésforma.

Igazából most mi vagy? Egy edzőkollégámtól, Madarász Zsolttól hallottam rólad, ő igencsak felnéz rád, de azt is tudom tőle, hogy a tevékenységed nagyon sokrétű. Mi a fő profilod, és hogyan képezted magad?

Egy ember vagyok, akit sok minden érdekel… Továbbra is sportolok napi szinten, csak más céllal, edzősködöm, egészségvédelmi-tudományos ismeretterjesztő könyveket, cikkeket írok. Nincs fő profil, ezek szorosan összefüggnek.

A szellemi munkát kiválóan kiegészíti a sport, vagy fordítva?

Megtisztelő, hogy Madarász Zsolt és más edzők is értékesnek tartják az írásaimat. Az egész alapját a biomérnöki tanulmányaim és sportolói tapasztalataim adják, továbbá rengeteg érdekes könyvet, cikket olvastam önszorgalomból biofizikáról, kvantumbiológiáról, edzésmódszerekről.

Emellett folyamatosan kísérletezem magamon, és amit jónak tartok, azt megírom.

A legtöbbet az amerikai idegsebésztől, doktor Jack Krusétól tanultam. Bámulatos, hogy milyen részletességgel érti az emberi anyagcserét.

Spanyolországban élsz, ez a választás összefügg a hivatásoddal?

Igen, néhány éve úgy éreztem, hogy egy nagy környezetváltás jót tehet, és így is lett! Mindig vízi ember voltam, szerettem volna kipróbálni, milyen a tengerparton élni. A költözés kapcsolódik a Napfény diéta könyvemhez is, amely a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól szól.

Mi vett rá arra, hogy magyar nyelvű szakirodalmat írj?

Egyszerűen csak jött az ihlet és a küldetéstudat, miután sok jó könyvet olvastam…

Aki kíváncsi, az megtalálhatja a magyarázatot a modern betegségekre, sportsérülésekre és arra, hogyan lehetne megelőzni őket. Nagyon érdekel ez a terület, és úgy gondoltam, vállalom, hogy összegezzem ezeket az információkat magyarul.

Sajnos nagy káoszt látok az egészséges táplálkozásról és életmódról a különböző fórumokon, tudományosnak hangzó, féligazságokkal teli állításokkal. A könyveimben szeretnék mélyebb magyarázatot adni az egészséges működésünkről.

Mik, illetve kik voltak a forrásaid? Mennyire hittél a sikerében?

A már említett orvoson kívül nagy hatással voltak rám Szent-Györgyi Albert és más biofizikusok írásai, hazai és külföldi paleós könyvek. Nagy sikere egyelőre nem volt a könyveimnek, de mindenképp örülök neki, hogy sok ember életminőségén tudtam velük javítani. Többen is elmozdultak egy természetesebb életforma felé. Jobban tudnak választani, mire érdemes fókuszálni a mai információs káoszban, és néhányan már szintén kabát nélkül járnak télen.

Milyen a kapcsolatod a magyar szakmai élettel? Vannak-e olyan jellegű ambícióid, hogy ezzel az egyediséggel nagyobb teret hódíts meg?

Nem látok nagy szakmai együttműködő életet ebben a rohanó világban. Szerintem minden specialista elfoglalt a saját életével, én sem szoktam unatkozni. Van egy szűk kör, akivel időnként szoktam konzultálni, és támogatjuk egymást. Persze szeretném, ha népszerűbb lenne ez a szemlélet, amit én is képviselek. Igyekszem az egyediségemet is belecsempészni, hogy emészthetőbb legyen a helyenként száraz tudomány. Információkat szolgáltatok, amelyek engem is elgondolkodtattak, a döntés végül mindig az olvasóé…

Mik a távlati céljaid? Miként látod, az élsport mennyire nyitott az új tudományos megfigyelésekre, eredményekre?

Szeretném továbbra is gyakorolni a természetközeli életformát és képviselni az írásaimban – tudományos magyarázatokkal alátámasztva –, az edzéseimen és a táboraimban.

Az élsportban nagyon sok jó módszer született tapasztalati úton az elmúlt évtizedekben, nem feltétlenül kell „vudumágia” egy olimpiai aranyhoz – csak kemény, következetes munka, tehetséges versenyző és edző párosa, megfelelő csapat és segítség a háttérben a felkészüléshez.

Persze mindig lesznek ígéretes újdonságok, amelyekkel kicsit még lehet javítani az eredményeken, és ezekre szerintem nyitott az élsport – nem értük még el az emberi teljesítőképesség csúcsát.

Gondoltad-e kenusként, hogy ennyire más irányt vesz az életed?

Az utolsó egy-két évben már éreztem, de előtte még én is úgy gondoltam, hogy gyűjtök még néhány aranyat a vébéken, esetleg az olimpián is. Az élsport sok mindenre megtanított, aminek továbbra is hasznát veszem, a könyveket sem lehetett volna megírni szorgalom, kitartás és némi fanatizmus nélkül.