Lőrincz Márton hazatért Korondra

Különleges színt vitt a kézművesmesterségről híres udvarhelyszéki község hétköznapi nyüzsgésébe az a látványában is ünnepélyes csoport, amely tagjainak többsége magán viselte a birkózók jellegzetes emblémájának számító gyűrt fület. Köztük a Magyar Birkózók Szövetségének elnöke, Németh Szilárd, valamint a sportág olyan klasszisai, mint Lőrincz Tamás, Tokió olimpiai bajnoka, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) szakmai igazgatója, valamint Kiss Balázs és Korpási Bálint világbajnokok. Jelen volt az úszó olimpiai bajnok Gyurta Dániel is, aki a Külügyminisztérium sportdiplomáciai főosztályának képviseletében rótta le kegyeletét a néhai „kolléga” emléke előtt. A rangos felvonulás ugyanis a berlini olimpia légsúlyú kötöttfogású bajnoka emlékének szólt, akinek hamvait elismerésre méltó diplomáciai összefogás eredményeként sikerült hazahozni Buenos Airesből. 

Mint ismeretes, Lőrincz Márton 1929-ben a román hadseregbe való behívó elől menekült Magyarországra, ahol tehetsége kiteljesedhetett, 1936-ban pedig az olimpiai dobogó legmagasabb fokára állhatott. Olimpiai bajnok társával, Zombori Ödönnel a leventeoktatói múltjuk miatti számonkéréstől tartva a második világháború befejezése után emigrált, néhány kanyar után 1949 végén érkezett Argentínába. Sokáig készült a hazatérésre, állítólag azért nem nősült meg soha, hogy családi kötelék se gátolja meg az indulásban, ha elérkezik a pillanat. Amely azonban sosem érkezett el, így Korond nagy szülöttje 1969. augusztus elsején meglehetős magányban hunyt el harmadik hazájában. 

Az urnaelhelyezési szertartás egyfajta felvezetőjeként egy nappal korábban tartották Korondon a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület konferenciáját, amelynek központi témája természetesen Lőrincz Márton volt, a téma „oldalvizén” pedig az erdélyi magyar sportolók olimpiai szereplésének szűk felleltározása. 

A helyi fúvószenekar aláfestése mellett elénekelt Himnusszal kezdődő szertartáson részt vettek a környék legfontosabb önkormányzatainak vezetői is. Emlékező beszédében Németh Szilárd többek között így fogalmazott: „Lőrincz Márton hős volt, a szívós székely sportolók egyik mintaképe: nehéz sorsa ellenére, a történelem szorításában a csúcsig küzdötte fel magát, szülőföldjére azonban éltében sohasem térhetett haza. Ám a Magyar Birkózók Szövetsége, az egész magyar birkózócsalád erkölcsi kötelességének érezte törleszteni a nagy adósságot, és megteremteni a lehetőségét annak, hogy legendánk hozzá méltó környezetben aludhassa örök álmát. … Azt a felemelő emberi gesztust sem feledjük, hogy a 2021-es tokiói játékokon a magyar birkózás 20. olimpiai aranyérmét megszerző névrokona, az ezúttal is jelenlévő méltó utód, Lőrincz Tamás az ő tiszteletére adta fiának a Márton nevet.” 

Katona Mihály, Korond község polgármestere érzelmes húrokat pengetett: „Megérkeztél, itthon vagy! Egész életedben erre a találkozásra vártál. Ha későn is, de megadatott. …Biztos vagyok benne, hogy álmaidban sokszor jártál itthon, bejártad a Kalonda-hegyét, ittál a diói, a szőlőmáli, az árcsói borvízből, volt idő összerakosgatni a gyermekkori emlékcserepeket.” 

Razvan Pircalabu, a Román Birkózószövetség elnökének üzenetében ez állt: „Lőrincz Márton ugyan nem a román, hanem a magyar színeknek szerzett dicsőséget, de bizton állíthatom, hogy az itteni remek versenyzők és klubok az elmúlt évtizedekben mindig erős bástyáját képezték a romániai birkózásnak.” 

A nagy előd hamvait tartalmazó urnát Katona Mihály és Lőrincz Tamás helyezte el a szobor mellett felállított kehelyben. A kegyelet virágainak elhelyezése után – a Nemzeti Sport és a Magyar Sportújságírók Szövetsége nevében Deák Zsigmond főszerkesztő-helyettes, elnökségi tag koszorúzott – gyászmise zárta a rendezvényt.