Évek óta erre vártunk...

Még mielőtt valaki arra gondolna, hogy teljesen megkergültünk - hiszen nem vall épp elméjűségre az, hogy egy felkészülési mérkőzésre zsongjon be az emberfia, ami ráadásul éjjel kettőkor kezdődik - megsúgom, hogy kizárólag két ember lelkivilága tükröződik vissza a címből. A piros sarokban én, a kékben pedig egy jó barátom az egyetemi időkből, aki talán az ország egyik legelvetemültebb Fio drukkere.Még mielőtt valaki arra gondolna, hogy teljesen megkergültünk - hiszen nem vall épp elméjűségre az, hogy egy felkészülési mérkőzésre zsongjon be az emberfia, ami ráadásul éjjel kettőkor kezdődik - megsúgom, hogy kizárólag két ember lelkivilága tükröződik vissza a címből. A piros sarokban én, a kékben pedig egy jó barátom az egyetemi időkből, aki talán az ország egyik legelvetemültebb Fio drukkere.

- Hallom megint kitömött titeket a Portó. Ejnye Toszi, lassan klubot kéne váltanod, nem gondolod? - nyitotta rám a szobaajtót még évekkel ezelőtt. Persze nem ez volt az első beszólása. Már rögtön az első napon szóba került a foci, amikor egy szobára kerültünk, innen pedig ugye egyenes út vezet a "na és te kinek drukkolsz" checkpoint-ig, és itt ül az emberek arcára általában az a döbbent kifejezés. "Benfica? Tényleg? Nemá'. De hogyan?"

Na igen, csakhogy ez a srác sem épp egy tucatdrukker, hiszen az ő szíve pedig a lilákért dobog. Bocsánat. A violákért. A kölcsönös csipkelődés már akkor elkezdődött, és bár néha egy-egy Real, Barca vagy Manchester drukker belerondított a kulturált kakaskodásunkba, mi azért jól elvoltunk egymással és azóta vártuk, hogy találkozzunk valahol, valamilyen formában egymással, hogy végre lehulljon a lepel és egyszer s mindenkorra kiderüljön, hogy ki a jobb. A sasok a violák ellen. Oh, igen.

- Te csak inkább arról mesélj, hogy milyen volt a Serie B-ben? Úgy hallottam, hogy a Varese ellen igencsak parázs meccseket lehet játszani.

- Mondod te a húgy 2 csapatos portugál ligáddal, ahol halászfaluk ellen játszotok. Így könnyű bekerülni a BL-be. De nektek néha még így sem sikerül!

- Miről beszélsz, egy jó formában lévő Vitória Setúbal kb. bekapná, megrágná és lenyelné a... mmm... mondjuk az Intert. Különben is, ti kb. úgy az ötödik helyre érnétek oda nálunk a Sporting és a Braga mögött... 15 pontos hátránnyal... Ha jó szezont futnátok.

Egy idő után ezek a viták átcsöppentek egy teljesen más dimenzióba, ahol minden lehetséges és a világ két legjobb csapata a Fio és a Benfica akik uralják az univerzumot, rettenthetetlenek, de a végén csak egy maradhat. De mikor jön el végre a végső megmérettetés? Mikor tudja meg végre a világ az igazságot? Meddig lehet még hergelni az embereket? Hol a határ?

Hmm... De azért voltak pillanatok, amikor egy-egy dologban mélyen egyet értettünk. Rui Costa egy hatalmas játékos... és akkor ő is bólogatott. Na, meg Nuno Gomes. A hős!

- Hát lehet, hogy nálatok hős, de nálunk nem váltotta meg a világot. Sőt, abban az évben mentünk csődbe, amikor itt volt. De jól van na, tényleg nem rossz, nem ő tehetett róla.

Telnek múlnak az évek. Bajnokok Ligája csoportkörök, Európa Liga egyenes kieséses szakasz. Sorsolások. Izgulás a tévé előtt, de végül nem sikerül. Egyszer sem. Útjaink nem keresztezték egymást.

Pedig hányszor hallottam, a "A hihetetlen Salifu megcsinálná az egész középpályátokat", vagy a "a fenomén Babacar még a kispadról is berúgná" örökbecsűket.

De most ezt is megéltük, hiszen ma éjjel 02:00-kor, a világ másik felén egymásnak feszül végre a két gárda. Pedig már azt hittem előbb visz el a végelgyengülés, minthogy ez megtörténik. De nem! Itt van, és már csak órák kérdése. Apokaliptikus csata, kérem szépen. A stadionba szóló jegyek elkeltek. Az összes. Mind a 4 millió. Számos TV csatorna küzd a közvetítési jogokért. Még a legnevesebb pornócsatornák is megszakítják műsorukat erre a két órára, és minket adnak. De hát ez természetes...

És hogy mit éreztünk, mikor megtudtuk, hogy játszani fogunk egymás ellen? Az érzés felbecsülhetetlen. Rögtön kezembe ragadtam a telefont és megírtam neki a nagy hírt.

A reakciója: "Nocsak. Végre. Amúgy Rossi most épült fel végre nagy nehezen a sérüléséből. Remélem nem rúgja szét valamelyik favágótok."

Hát nem aranyos?