A papagáj minden körülmények között optimista

Most mondjam azt, hogy semmi meglepő nem történt? Nem hát. A Monaco ismét behúzott egy gól nélküli döntetlent, mi ismét nem tudtunk győzni a BL-ben, JJ futószalagokon érkező magyarázkodásai pedig már kezdenek kínosak lenni. De ha ő komolyan elhiszi, hogy innen még tovább lehet jutni, akkor mik az elképzelései?Most mondjam azt, hogy semmi meglepő nem történt? Nem hát. A Monaco ismét behúzott egy gól nélküli döntetlent, mi ismét nem tudtunk győzni a BL-ben, JJ futószalagokon érkező magyarázkodásai pedig már kezdenek kínosak lenni. De ha ő komolyan elhiszi, hogy innen még tovább lehet jutni, akkor mik az elképzelései?

Az első hónapot gyakorlatilag ugyanaz a kezdő játszotta végig, és ugyan ez Portugáliában többé-kevésbé működött, az európai porondon viszont már édeskevésnek bizonyult. Aztán JJ lassacskán elkezdett rotálni, de hamar rá kellett jönnünk, hogy ez bizony nem rotálás, vagyis annak is fel lehet fogni, de sokkal inkább egyfajta kétségbeesett próbálgatás. Ide-oda.

Samaris kell ide. Be kell biztosítani a középpályát. Hoppá, a második meccs után JJ meggondolja magát. Nem elég jó ez a Samaris. Sebaj, itt van Cristante. Dobjuk be a mély vízbe! Be is dobtuk, nem jött össze, de még ez sem baj, mert itt van nekünk a Joker, más néven André Almeida, akit bármikor be lehet nyomni bármilyen posztra. A támadókról csak annyit, hogy Lima gyakorlatilag bármilyen rettenettel rukkol elő, pozíciója nincs veszélyben, hátul pedig csak most kapott észbe az öreg, hogy Jardel nem a megfelelő ember az átlagosnál kicsivel jobb csatárok megállítására, ezért a semmiből végre előhúzta Lisandrót, aki első BL meccsén ki is állíttatta magát. Így rotálunk mi.

Végtére is próbálkozhat JJ sok mindennel, variációkra van lehetőség bőven, csak sajnos az a baj, hogy a mennyiség nem egyenlő a minőséggel és ezzel bizony szembesülünk mi is hétről hétre.

Tiagókkal (Bebékkel) ne akarjunk csodákat tenni

Tudtuk, hogy a Monaco már nem olyan penge csapat és bármennyire is aggasztó a jelenlegi helyzetünk, bíztunk benne, hogy kellő koncentrációval és csapatmunkával egy gólt be lehet nekik verni, azzal pedig már el is hozhattuk volna a 3 pontot. De nem. Egyszerűen semmi sem sikerült. Ezúttal még Salvio sem tudott minket megmenteni, Limáékról meg ne is beszéljünk. Egyetlen egy dologgal vagyok elégedett, az pedig Talisca nyilatkozata, miszerint úgy látja, hogy ezidáig minden BL meccsén rosszul játszott. Legalább az önkritika a helyén van.

Szenteljünk pár sort Lisandrónak is, ha már így kivárta szépen a sorát és játszott egyet kezdőként. Nos, a mozgása, a helyezkedése mind rendben van. Látványosan jobban csinálta a dolgát Jardelnél egészen a kiállításáig, melynek jogosságán lehetne vitatkozni, de nincs semmi értelme. A kérdés csupán az, hogy vajon ezt JJ észre vette-e, és ha igen, akkor vajon visszatérhet-e a kezdőbe?

Lima lő, góóó...mellé.

Szándékosnak semmiképp sem mondható Lisandró szabálytalansága, de az biztos, hogy nehéz helyzetbe került utána a csapat. Abban a pillanatban 15 perc volt még hátra a játékból és az a győztes gól már szó szerint a levegőben lógott, de innentől le lehetett mondani a győzelemről és be kellett rendezkednünk a döntetlen megőrzésére. Eszméletlen, hogy néha az emberhátrány szinte fel sem tűnik, néha pedig szanaszét rontja a játék addigi képét. Az volt a szerencsénk, hogy a Monaco idén nem a támadójátékáról híres, így nem tudták igazán javukra állítani Lisandro kiállítását. Berbatov már nem volt a pályán, Ocampos nem volt formában, Martialnak pedig van jövője, de egyenlőre még a jelent éljük. Kihúztuk döntetlenre. Mindenki döntse el, hogy ez most jó-e vagy rossz, én az utóbbit választom.

De pánikra semmi ok, JJ, mint a rend eltántoríthatatlan őrzője óvva inti a tömegeket. Nincs semmi veszve, ez egy kiegyenlített csoport - szajkózza már a harmadik kudarc után. Szép és jó dolog az optimizmus. Mindig előre kell tekinteni és rendet kell tenni a fejekben - ugyancsak szépen csengő közhelyek. De ideje már belátni, hogy azzal kell gazdálkodnunk amink van, és amink van az nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy maradandót alkossunk jelenleg. Ezt már valószínűleg JJ is jól tudja, de nem hajlandó beismerni a nagyérdemű előtt és továbbra is azt teszi, mint a papagáj és a Class FM. Ismételgeti önmagát.