Több mint egy klub, Bizánc örököse: a Vidi ellenfelének különleges története

Görögországban járva lépten-nyomon felbukkan az ortodox egyház zászlaja. Sárga alapon fekete kétfejű sas, karddal, koronával és jogarral, a bizánci örökség részeként. Ha valaki ránéz az athéni AEK címerére, szinte pontosan ugyanezt látja: sárga mezőben Bizánc fekete, kétfejű sasát. A kapcsolat nem véletlen. Az AEK a konstantinápolyi menekült görögség csapata, rokon klubjához, a szaloniki PAOK-hoz hasonlóan különleges (futball)kulturális státusszal, mely a mai napig meghatározza identitását.

EMLÉKEZNEK ÉS GYÁSZOLNAK

Az AEK és a PAOK is a nevében és címerében hordozza a kis-ázsiai katasztrófa – a török területeken élő görögség menekülése – emlékét. Nagyon vázlatosan ezért foglalkoznunk kell a klubok kialakulásához vezető politikai eseményekkel is. A településneveket görög verziójukban használjuk a történelmi kontextus miatt, zárójelben megadva mai hivatalos, török nevüket.

Az első világháború vége megnyugvást nem, további megpróbáltatásokat viszont még bőven hozott a görögöknek és a törököknek (is). 1919 májusában a görögök a törökökkel kötött fegyverszüneti megállapodás egy pontjára hivatkozva partra szálltak a kis-ázsiai Szmirnában (ma Izmir, Törökország). 1920–21 folyamán a görögök egyre beljebb hatoltak Anatóliába, ám 1922 késő nyarán két hét alatt teljesen összeomlottak a török hadsereg csapásai alatt.

A visszaözönlő görög hadsereggel együtt elmenekült számos kis-ázsiai görög lakos, a háború után pedig a két ország lakosságcseréről állapodott meg. Ennek alapját nem az etnikum, hanem a vallás képezte: Törökország ortodox lakosainak Görögországba kellett menniük, Görögország muszlim lakosainak Törökországba, holott az érintettek között voltak török ortodoxok és görög muszlimok is...

A rengeteg megpróbáltatással és szenvedéssel járó relokáció eredményeképpen több mint egymillió kis-ázsiai menekült érkezett Görögországba. Athén, Pireusz és Thesszaloniki együttvéve több mint háromszázezer embert fogadott be, kisebb görög városok (Kavala, Drama, Szerresz, Xanthi) lakosságszáma megduplázódott a menekültek miatt. Az érkezők közösségeiken belül azonnal szerveződni kezdtek, és a sportklubok már a legelső egyesületek között felbukkantak.

Voltak klubok, amelyek egyszerűen „átjöttek a határon”, és Görögországban folytatták tevékenységüket. Ilyen a patinás Panioniosz, melyet eredetileg Orfeusz Szmirni néven Szmirnában (Izmir) alapítottak meg. Dimitriosz Dallasz, aki az utolsó szmirnai és első athéni elnöke volt a klubnak, megafonnal járta a menekülttáborokat, keresve a Panioniosz tagjait – és heteken belül ismét működött a csapat, immár a görög fővárosban. Hasonló a története az Apollon Szmirnisznek is.

Más klubokat már Görögországban alapítottak a kis-ázsiai menekültek, köztük a két legismertebbet, a Konstantinápolyból (Isztambul) érkezett görögök csapatait, az athéni AEK-et és a szaloniki PAOK-ot. Mindkét klub utal címerével és színével az elveszett hazára.

A PAOK fekete-fehér színei a kis-ázsiai görögség sorsa felett érzett szomorúságra és a reményre utalnak, címerében pedig a kétfejű bizánci sason nincsenek uralkodói jelképek, ráadásul szokatlan módon összecsukja a szárnyait, ezzel is jelezve a gyászt. Az AEK fekete-sárgája szintén a gyászt és a reményt fejezi ki, a sas pedig Konstantinápolyra utal. A két csapat K betűjének feloldása is Konstantinápoly – az AEK esetében Athlitiki Enoszisz Konsztantinupoleosz, azaz Konstantinápolyi Atlétikai Unió.

TÖBB MINT EGY KLUB

Az AEK az egykori kis-ázsiai görögség körében betöltött szerepe miatt az FC Barcelonához hasonlóan azt állítja, hogy több mint egy klub – a csapat egy eszmét szimbolizál, vagy ahogy a klubhonlap írja, „emberi értékeket és kultúrát képvisel”.

„A legfontosabb [az értékeink közül], hogy az AEK nem kizárólag a sportban elért eredményeire büszke. A klub története különleges, és megkülönbözteti más csapatoktól. Az AEK az elveszett szülőföld és a görögség képviselője, mely büszkén vállalja eredetét, és tisztelettel viszi magával minden útjára jelképét, a Bizánci Birodalom kétfejű, keletre és nyugatra tekintő sasát” – írja a hivatalos klubhistória.

1924-ben egy sportszerüzlet padlásán gyűltek össze a klub alapítói, és írásba foglalták céljukat.

„Összegyűjteni minden konstantinápolyi, Athénba és Pireuszba szakadt sportolót, hogy folytatni tudjuk a konstantinápolyi sportklubok munkáját, és terjesszük a sportszellemet a fiatalság körében, hogy testben erősek, lélekben bátrak, jellemben nemesek legyenek, és teljesítsék a haza, a társadalom és a család iránti kötelezettségeiket.”

Az AEK már alapító okiratában is menekültek klubjaként definiálta magát, és fennállása során végig, szorosan kötődött az egykori kis-ázsiai, különösen konstantinápolyi görögséghez – igaz, olyan nagy és sikeres lett, hogy szerte az országban, minden társadalmi rétegből szerzett híveket. A klub vonzereje határokon túlra is elért: a kor egyik legjobb görög csatára, a pályafutását a Fenerbahcéban kezdő Konsztantinosz Negrepontisz 1923 és 1926 között Franciaországban légióskodott, ám miután hallott az AEK megalapításáról, Athénba ment, hogy közönségkedvence és csapatkapitánya legyen az új klubnak.

„Az ilyen átigazolások azt mutatták, hogy az újonnan alapított klubokat elfogadták a konstantinápolyi sporttradíciók képviselőinek, és voltak játékosok, akik úgy gondolták, hogy ha már az elveszett hazába nem térhetnek vissza, a következő legjobb dolog az, ha egy ilyen csapathoz igazolnak” – írja a görög menekültek klubjaival foglalkozó tanulmányában Szavvasz Alexandrosz Pavlidisz.

A ZEUSZ-TEMPLOMTÓL AZ AJA SZOFIÁIG

A Konstantinápolyból és Kis-Ázsiából menekült görögök klubjai hamar prominens szerepet töltöttek be a görög sportéletben. Ennek egyik oka a magukkal hozott szervezeti kultúra volt – a kis-ázsiai görögöknek már több évtizedes rutinjuk volt sportegyesületek működtetésében –, másrészt hajtotta őket a bizonyítási vágy is egy gyakran ellenséges közegben. A menekültek csapatait ugyanis igen gyakran „letöröközték” vagy „hontalanozták” a gúnyneveket bőséggel szóró helyiek.

A klub eleinte szó szerint hontalan volt, lévén nem volt saját sporttelepe – első mérkőzéseit az AEK a Zeusz-templom mellett kialakított pályán játszotta. Az első elnök, Konsztantinosz Szpanudisz segítséget kért és kapott az államtól, mely egy telket adományozott a klubnak, amelyet eredetileg menekültek elszállásolására különítettek volna el. A telek a Nea Filadelfia külvárosban volt, az AEK székhelyén.

A Nea Filadelfia elnevezés egyébként szintén utal a kis-ázsiai menekültekre – a városrész neve az egykori Filadelfiára (ma Alasehir, Törökország) rímel. A menekültek gyakran nevezték el volt városukról vagy annak védőszentjéről új lakókörnyezetüket. A klub szurkolói tradicionálisan baloldaliak – nem véletlen, hogy az AEK ultrái a Livornóval, a St. Paulival vagy az Olympique Marseille-jel barátkoznak –, ez is történelmi örökség, a kis-ázsiai bevándorlók ugyanis hagyományosan „vörösnek” minősültek Görögországban.

A felhúzott AEK Stadion (Nea Filadelfia, vagy Nikosz Gumasz Stadion) a kétezres évek elejéig állt, azonban akkor a klub elnöke, Jannisz Granitszasz a lerombolás mellett döntött, mondván a létesítmény túl öreg és korszerűtlen, ráadásul károsodott is az 1999-es athéni földrengésben. A helyére megálmodott új AEK Stadionból semmi sem lett.

A klub gazdasági nehézségei, harmadosztályig tartó mélyrepülése, illetve a görögöket sújtó válság miatt egy ideig még álmodozni sem volt érdemes, ám a mélypontról ismét felívelő szakasz következett, és az AEK mecénása, Dimitrisz Melisszanidisz elhatározta egy vadonatúj stadion felhúzását. Mivel a Nea Filadelfia-i telek az AEK tulajdonában maradt, itt épül az új stadion, mely minden tekintetben a klub örökségére és múltjára reflektál.

Az új stadion neve Aja Szofia (Hagia Szophia, Szent Zsófia) lesz, utalva az ortodoxok legszentebb konstantinápolyi helyére. A tervek szerint a stadionban helyet kap egy múzeum is, mely a kis-ázsiai görög menekült kolóniák életét mutatja be. Az új aréna kinézetét Konstantinápoly falai inspirálják, a kapuk pedig a kis-ázsiai görög városok nevét viselik – kivéve egyet, a klub ultrái ugyanis továbbra is a nevüket adó 21-es kapun járhatnak be.

Mondhatni, a klubot senki sem vádolhatja azzal, hogy elfelejtette volna múltját és gyökereit.

BAJNOKOK LIGÁJA 2018–2019