Manchesteriek az olasz konyha útvesztőjében: van mit tanulni

Félreértés ne essék, a veszély nem fenyeget, hogy a Stadio Olimpicóban félház előtt feszülnek majd egymásnak a felek, a két csapat híveit szállító 150 charterjárat jelentős részét keddre, illetve szerda délelőttre várják a szervezők.

Pedig a manchesteri együttes már hétfőn megérkezett a Fiumicino repülőtérre, ahol egyébként barcelonai „nyomokra” is bukkantunk: a csomagokat szállító futószalag mellett egy Messi-mezes fiatalember várta türelmesen a maga bőröndjét – legnagyobb meglepetésünkre a madridi járat rakományából.

Hogy a római táborverést keddre halasztó Barcelona hívei otthonosabban mozognak-e riválisaiknál az olasz közegben, egyelőre nem tudjuk, egy-két „pudingon nevelkedett” angol azonban hamar zátonyra futott az itáliai gasztronómia tengerében.

Szemtanúi voltunk a jelenetnek, amikor egy kávézó utcára nyíló teraszán a helyi sajátosságokat mohón kipróbálni vágyó manchesteri urak alapos leckét kaptak a helyi pincérlánytól: bár az olasz nevezetességekről őrzött halvány emlékeiket felelevenítve buzgón rendeltek egy kör grappát a fagyi mellé, a hölgy udvariasan figyelmeztette őket, hogy a kettőt errefelé nem szokták együtt fogyasztani.

Az angolok bizonytalan mosollyal meghallgatták a tanácsot, és zavarukban rendeltek néhány sört. Ám azt sem élvezhették sokáig, néhány perc elteltével ugyanis váratlan zápor hullott az italukba, mire ízes káromkodások kíséretében felnéztek a magasba, és megrökönyödve tapasztalták, hogy a víz a harmadik emeleti erkélyén virágot locsoló néni kannájából csurog a korsójukba.

A hangzavarra kijött a pincérnő is, a helyzet feltérképezése után megrándította a vállát, és közönyösen megjegyezte: „Furcsa… Máskor délután hat körül szokott virágot locsolni.”

S még mondja valaki, hogy a Bajnokok Ligája nem a kultúrák találkozása!