Wahl Zoltán: Egy álmom vált valóra a kínai vb-n

– Mit adott önnek a fedett pályás világbajnokság?
– Egy álmom vált valóra Kínában, kiskorom óta az volt a célom, hogy egy világbajnokságon érmet akasszanak a nyakamba és ott tudjak lenni a legjobbak között. Fiatalként hamar be kellett látnom, hogy a dobogó teteje nem reális cél, de a bronzérem fantasztikus siker. A következő nagy célunk, hogy együtt maradjon a csapat és meglegyen a kvóta a tokiói szabadtéri vb-re is – mondta Wahl Zoltán a Nemzeti Sportnak.

– Ahogyan Enyingi Patrik, Kovács Árpád és Molnár Attila is elmondta, nem önök kérték, hogy a többi váltó lépjen vissza. De pontosan miért volt ennyi visszalépő ezen az eseményen?
– A legtöbb ország már a májusi váltó-vb-re készül, arra összpontosítja az erejét, mert versenyszámonként tizennégy csapat onnan tud kvalifikálni a tokiói vb-re. Mi valószínűleg nem veszünk részt rajta, hanem a ranglista legjobbjainak fenntartott két pozíció egyikére pályázunk. Ehhez szabadtéren három percen belül kell majd futnunk. Hogy sikerrel járjunk, a vb-hez közeledve fogunk összeállni, amikor mindenki a legjobb formájában lesz.

– Megvan minden métere a nankingi futásának?
– Ugyan az Enyingi Patrikkal történt váltásunkban maradt kicsi, mert volt benne egy apró hiba, de utána maga a futás összességében jó volt. Előttem a jamaicai ritmustalanul, kicsit össze-vissza futott, gondolkodtam is, hogy megelőzöm, de az rengeteg energiámba került volna, így inkább csak próbáltam közel maradni hozzá.

– Mire lehettek volna képesek, ha az Európa-bajnokságra is kijutnak?
– Bárcsak ott lettünk volna! Nem akarok hangzatos kijelentéseket tenni, de Apel­doornban is kinézett volna egy szép eredmény. Talán akkortájt még jobb állapotban voltunk, mint egy hónappal később a vb-n, mert az országos bajnokságra időzítettük a csúcsformánkat. Ott sikerült is egyéni csúcsot futnom, úgyhogy az Eb-ig már csak tartani kellett volna a formám…

– Nemrég edzőt váltott, Bartha Attila helyett immár Karlik Pál csapatában készül. Mennyiben járult hozzá ez a lépés a fejlődéséhez?
– Hivatalosan egy éve történt meg az edzőváltás, de már régóta Pali bá csapatával készülök. A közös munka eddig nagyon eredményes, a csoport is nagyon jó, kitűnő a hangulat, motiváló közegben edzhetek. Nem is beszélve Pali bá hatalmas, minden részletre kiterjedő tudásáról, ami céltudatossággal, empátiával és pozitív attitűddel párosul.

– Molnár Attilával már többször is szóba került az „egyéb” eredményei és a mostani vb-bronzérem ismeretében már-már misztikussá váló floridai edzőtáborozás. Mi történt abban a hat hétben?
– Teljesen kiszakadtunk az itthoni közegből, Floridában teljesen más világba csöppentünk. A kellemes környezet mellett az időjárás is tökéletes volt, minden részfeladatot el tudtunk végezni, amit egy edzőtáborban el lehet, csak az atlétikára koncentráltunk.

– A kétszáz vagy a négyszáz méter most a fő versenyszáma?
– Jó kérdés, azután, hogy futottam egyéni csúcsot és vb-bronzérmes váltó tagja lettem, talán maradok a négyszáznál. A nyári csapat Európa-bajnokság ugyan befolyásolhatja, hiszen ott minden versenyszámban országonként csak egy-egy induló rajtolhat. A négyszáz várhatóan Attiláé lesz, ezért Madridban a kétszázat fogom megcélozni, hogy abban a számban segítsek minél több ponttal a többieknek.

– Milyen célokkal vág neki a szabadtéri szezonnak?
– Szeretnék a váltóval kijutni Tokióba, hogy ismét átéljek valami csodálatosat. Fedett pályán már sikerült negyvenhét másodpercen belül futnom, szabadtéren jó lenne, ha az idény végén már negyvenöttel kezdődő egyéni csúcs lenne a nevem mellett. A kétszázas formám is szeretném huszonegy másodperces szint alatt stabilizálni, valahol 20.70 és 20.80 körül.