Szemerei Leventének még meg kell szoknia, hogy az idősebbek is felnéznek rá

– Egy tízes skálán mennyire szereti Varsót?
– Nagyon szeretem, egyre több futással kapcsolatos pozitív élményem van, ami Varsóhoz köt, de úgy igazán felfedezni még nem tudtam – mondta Szemerei Levente a Nemzeti Sportnak.

– A mostani verseny, amelyet megnyert, elég szokatlan időpontban, hétfői napon volt. Mi az oka?
– Lengyelországban november 11. a függetlenség napja, ami idén hétfőre esett. A tíz kilométer rajtja tizenegy óra tizenegy perckor volt, hasonló okból. Rekordszámú nevező volt, az egész város kijött az utcákra szurkolni. Két neves ellenfelem volt, a belga Aaron Decloedt egy évvel fiatalabb nálam, hasonló egyéni csúcsom volt, mint neki, és sokáig fej fej mellett is voltunk. A másik a lengyel Mateusz Kaczor volt, aki szeptemberben második lett mögöttem a maratonin.

– Mennyivel volt könnyebb vagy nehezebb jó taktikát felépítenie egy maratonihoz képest a tíz kilométeres távra?
– Nehezebbnek találtam, már csak azért is, mert ez nekem már a szezon vége, az edzések sem mentek olyan jól az elmúlt napokban. Nem gondolkodtam egyéni csúcsban, de örülök, hogy saját magamat is meg tudtam lepni ezzel a 29:10 perces eredménnyel. A verseny előtt benne volt, hogy csak harmadik leszek, az elején a lengyel és a belga riválisom is meglépett tőlem. Aztán felzárkóztam hozzájuk, Kaczor a hetedik kilométeren leszakadt. Ezután próbáltam gyorsítani, mert tudtam, a hajrában nem vagyok jó, Decloedt abban meg tudna verni. Ez a taktika bejött, hét másodperccel legyőztem őt. Azt hittem, az öt fokban még elég lesz egy trikó és alá egy póló, de tévedtem. A táv első felében nagyon fáztam, elkezdett lefagyni a karom, de sikerült úrrá lennem rajta és szépen zárni az évet.

– Hányan gratuláltak a szeptemberi maratoni országos csúcsa után? Hogy érzi, nőtt a népszerűsége itthon?
– Mindenképpen, sok embertől kaptam szép szavakat. Gratuláltak, néhányan azt mondták, felnéznek rám, olyanok is, akik nálam idősebbek. Még csak huszonnégy éves vagyok, ez furcsa volt, ezt még szoknom kell.

– Továbbra is a 2025. február 23-án esedékes sevillai maratoni a következő nagy célja?
– Igen, ott szeretnék 2:09-es, esetleg 2:08-as időt futni, és tovább javítani az országos csúcsomon. Az még simán benne van, hogy ennyit tudok fejlődni, utána kicsit nehezebb dolgom lehet.

– Egy hosszútávfutónak el lehet végeznie az itthoni néhány fokos hideg télben a felkészüléshez szükséges edzésmunkát?
– Ebben még el lehet, de mínusz öt fok alatt már nehéz mozogni a sok rétegben és a gyors munkát elvégezni. A negyven kilométeres futás közben is el tudnak gémberedni az ember izmai a hideg miatt. Szerencsére csak a tél felét fogom itthon tölteni, mert január elején Kenyába megyek edzőtáborba. Ekkortájt húsz-huszonöt fok szokott lenni arrafelé, ami ideális, a versenyig ott leszek.