Atlétikai Eb: Nemes a hatodik, Krizsán a tizedik három szám után hétpróbában

HÉTPRÓBÁZÓNK KEZDTÉK meg pénteken az Európa-bajnoki küzdelmeket, Nemes Ritának és Szűcs Szabinának sem alakult rosszul a délelőtti két versenyszáma, a száz méteres gátfutás és a magasugrás, egyedül Krizsán Xénia miatt kellett izgulni, de csak azért, hogy a második számnál mennyire bírja a terhelést a bokája.

„Rettentően féltem a magasugrástól, hogy fájni fog a lábam, és sajnos fájt is – mondta lapunknak Krizsán Xénia. – Már a melegítésnél éreztem, filóztam is rajta, mi legyen, mert az olimpia előtt nem szeretnék megsérülni, de végül ugrottam. Eleinte sok rontott kísérletem volt, nem mertem odarakni a lábamat, mert fájt a bokám, kicsit káosz volt az egész, és 174 centi után azt a döntést hoztuk az edzőmmel, hogy ennyi elég volt. Biztos vagyok benne, hogy később kelleni fog a nagyobb magasság, de most nem rossz ez az eredmény, előző este úgy feküdtem le, hogyha százhetvennégyet ugranék, csúcs lenne.”

A gátfutó Kerekes Gréta simán továbbjutott a szombati elődöntőbe száz méter gáton, jó futással és 13.02-es idővel, amivel ugyan negyedik lett az előfutamában, de messze az volt a leggyorsabb. Ugyancsak továbbjutott Szeles Bálint is 110 méter gáton, de a délelőtt folyamán nyolc magyar versenyző is búcsúzott a további küzdelmektől.

Délután a súlylökés után a remekül versenyző Nemes Rita a hatodik helyre jött fel összesítésben, Krizsán pedig mind a három kísérletére odaállt, holott eredetileg a korábbi könyöksérülése miatt csak egyet tervezett.

Egy órával a húsz kilométeres női gyaloglók döntője előtt még mérsékelt tempóban készült a körpálya, az önkéntesek közül láthatóan senki nem izgult, de akkorra lett készen, amikorra kellett, egy perccel sem korábban. A táv felére egyedül Récsei Rita tartotta magát a magyarok közül, aki addigra beállt egy stabil tempóra, és szép lassan előzgetve a riválisait betört az elő húszba, miközben Madarász Viktória ás Spiller Tiziana lemaradt.