Meseszép stílus, elképesztő lelkierő – Ivana Spanovics-Vuleta sohasem adja fel

Ivana Vuleta (ahogy 2021-es esküvőjéig ismerte a világ, Ivana Spanovics) az első atléta, aki ügyességi számban világbajnoki érmet, majd világbajnoki címet szerzett Szerbiának. S aki immár kétszeres fedett pályás világbajnok, háromszoros fedett pályás Európa-bajnok, kétszeres szabadtéri Európa-bajnok, kétszeres szabadtéri vb-bronzérmes, valamint olimpiai bronzérmes. Volt universiade- és Mediterrán Játékok-győztes is, a Gyémánt Liga-sorozatot négy szezonban nyerte meg.

Magyarán, egy évtizede a világ legjobb távolugrói közé tartozik, s aki 33 évesen éppen Budapesten koronázná meg kivételes pályafutását.

Budapesten – mert mindig is közel állt a szívéhez Magyarország. Hiszen a Vajdaság harmadik legnagyobb városában, Nagybecskereken született, az ottani mezőgazdasági középiskolában érettségizett, azóta pedig Újvidéken él, a Vojvodina sportolója. Elsősorban edzője, az újvidéki Goran Obradovics miatt, aki országos szinten remek magasugró volt, s edzőként is előbb magasugrók, majd rúdugrók, tízpróbázók munkáját segítette. Ám kétségkívül a legeredményesebb tanítványa a távolugró Ivana Spanovics, aki azért került hozzá, mert a tréner annak idején versenyzőtársa volt az édesanyjának, Veszna Spanovicsnak. (Ivana édesapja, Ljubisa is sportolt, még ha nem is ilyen magas szinten, és bátyja, a nála három évvel idősebb Nemanja is karatézott fiatalon.)

És a nehéz időkben, amikor a délszláv háború nyomán Jugoszlávia széthullott, amikor a súlyos gazdasági helyzetbe kerülő Szerbiában a Vojvodina is csak vegetált, az ottani atléták csapatával Spanovics is gyakran edzőtáborozott Magyarországon, együtt a mi távolugróinkkal – az 1998-as budapesti Európa-bajnokságon távolugrásban hatodik Ajkler Zita, aki az utóbbi években az Eurosport szakkommentátora, gyakran emlegeti közvetítései során, mennyire kiugró volt már akkor is Ivana elkötelezettsége, mennyire látszott rajta, hogy nagy atléta válik belőle.

A fizikai és a technikai alapjai megvoltak, meseszép stílusban ugrik, és 17 éves korától szállítja is a jobbnál jobb eredményeket. A 2007-es belgrádi EYOF-on (európai ifjúsági olimpiai fesztivál) ezüstérmes lett távolugrásban és bronzérmes a 4x100-as váltó tagjaként, ugyanebben az évben Ostravában második az ifjúsági világbajnokságon, 2008-ban Bydgoszczban aranyérmes a junior-világbajnokságon, 2009-ben otthon, Újvidéken ezüstérmes a junior Eb-n, és 2011-ben Ostravában megint csak második az U23-as Eb-n. Közben a 2009-es belgrádi universiadét megnyerte – honfitársai nagy örömére.

Huszonhárom éves korára megjárt két olimpiát (2008-ban, Pekingben még csak 30. volt, 2012-ben, Londonban már döntőbe jutott, s a 8. helyen végzett), és 2013-ban felnőttszinten is berobbant a legjobbak közé: az Eb-n ötödik lett, a moszkvai vb-n 682 centis országos csúccsal bronzérmes!

Innentől pedig nem volt megállás, rendre érmet nyert a világversenyeken, és egyre feljebb (illetve távolabb) srófolta versenyszáma országos csúcsát. 2015-ben jutott először 7 méter fölé, és harmadik olimpiáján, a 2016-os riói játékokon is új szerb rekordot, 708 centit ugorva lett bronzérmes – 60 év után szerezve országának atlétikában olimpiai medáliát (előtte 1956-ban Melbourne-ben lett ezüstérmes a maratoni futó Franjo Mihalics). Nem csoda, hogy a szerbek megőrültek érte...

El sem tudjuk képzelni, mekkora felhajtás volt körülötte 2017 márciusában, amikor az ő lobbierejének is köszönhetően Belgrádba vitt, az ő arcával reklámozott fedett pályás Európa-bajnokságon versenyzett – és állta a sarat: a döntőben kétszer is országos csúcsot javítva (előbb 716, majd 724 cm) védte meg címét! Fedett pályán azóta is ez a 724 centi a legjobb eredménye, nála csak két legenda, a német Heike Drechsler és az orosz Galina Csisztjakova ugrott nagyobbat valaha... Élete formájában készült a 2017-es londoni világbajnokságra, de megsérült, a viadalon pedig nagyobb balszerencséje már nem is lehetett volna. Mindenki úgy látta, hogy utolsó kísérlete során az amerikai Brittney Reese vezető, 702 centis eredményén javított, a kijelzőn mégis csak 691 jelent meg. A szerb csapat tiltakozott, de a rendezők a szuperlassítások és a technikai eszközök elemzése után is kötötték magukat ahhoz, hogy a Spanovics hátán rosszul rögzített rajtszám előbb húzott jelet a homokban, mint ahová a versenyző feneke az ugrás után landolt. Így 696 centivel Reese (702), Darja Klisina (700) és Tianna Bartoletta (697) mögött csak a negyedik helyen zárt.

Egy évre rá már világbajnok lett, első szerb atlétaként – a birminghami fedett pályás vb-n nem talált legyőzőre, és a néhány hónappal későbbi berlini szabadtéri Európa-bajnokságon is megvédhette volna címét, a selejtezőben azonban megsérült és vissza kellett lépnie a döntőtől (a fináléban a német Malaika Mihambo 675-tel nyert, Spanovics legjobb selejtezőbeli eredménye 684 volt)...

Achilles-ín-sérüléséből felépülve 2019-ben sorozatban harmadszor is fedett pályás Európa-bajnok lett, de aztán lábközépcsonttörése, és jobb combjának izomhúzódása miatt alig-alig versenyzett.

Tulajdonképpen kapóra jött neki, hogy 2021-re halasztották a tokiói olimpiát, amelynek selejtezőjében vezetett, de végül 691 centivel csak negyedik lett. Óriási kudarcként érte, és kisebb szabadságot is kivett, 2021. szeptember 26-án Újvidéken összeházasodott a táplálkozási szakértőként, rekreációs szakemberként régóta vele (is) dolgozó Marko Vuletával.

Újult erővel, új néven, Ivana Vuletaként tért vissza a nyerő útra – ismét elképesztő lelkierőről és mentális állapotról bizonyságot téve győzött a 2022. márciusi fedett pályás világbajnokságon Belgrádban. Az ő életnagyságú fotóival „kitapétázott” szerb fővárosban mindenki tőle várta a sikert, és 706 centivel sorozatban negyedik fedett pályás vb-jén is érmet szerezve védte meg címét. A szabadtéri szezon nagy csalódására (a eugene-i vb-n az átállással küzdve csak hetedik volt) megint hihetetlenül összekapta magát: előbb Európa-bajnok lett Münchenben, 706 centis ugrása az első 7 méteren felüli eredmény volt Eb-n a XXI. században, majd negyedszer is megnyerte a Gyémánt Liga-sorozatot, legtöbbször a távolugrók közül, végül Szerbiában harmadszor is az év legjobb sportolójának választották.

2013-as bemutatkozása óta 13 érmet szerzett felnőttvilágversenyen, 30-szor javított országos csúcsot, 12-szer szabadtéren és 18-szor fedett pályán, a távolugrás mellett ő tartja a 60 méter (7.31) és az ötpróba (4240 pont) fedett pályás szerb csúcsát.

És eddig csak arról ejtettünk szót, mennyire eredményes, mentálisan felkészült sportoló. Ha pedig egyszer is láttuk versenyezni, megbizonyosodhattunk róla, milyen erősségei vannak ezen felül. A külseje, a mindig elegáns hajviselettel és sminkkel feldobott hibátlan megjelenése teszi a marketing terén is hihetetlenül értékessé. Nem véletlen, hogy a Nike már 2016-ban magához láncolta, első szerb sportolóként lett a márka globális kampányának arca, olyan szupersztárok csapatához csatlakozva, mint Rafael Nadal, Cristiano Ronaldo és Kobe Bryant.

Ha valaki személyesen is meggyőződne róla, milyen élőben Ivana Vuleta, elég csak a budapesti világbajnokság első napjáig várnia: a női távolugrás selejtezőjét augusztus 19-én 12.25-től, a döntőjét 20-án 16.55-től rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban.

A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. augusztus 12-i lapszámában jelent meg.)