Atlétika: fennállása 125. évét ünnepli a magyar szövetség

A MASZ csütörtöki közleményében emlékeztet, hogy a 125 év történetét 10 olimpiai bajnoki siker és egy világbajnoki aranyérem koronázza. A világversenyeken elért dobogós helyezéseket tekintve az atlétika az ötödik legeredményesebb sportág Magyarországon.

„MASZ 125 – ez lesz idén a szövetség logója, és szeretnénk, ha ez az év emlékezetes lenne minden atléta, és az atlétika világához tartozó szakember, szurkoló számára – mondta Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke. – Mindenkit fontos emlékeztetnünk rá, hogy milyen jelentős hagyományokkal, sikerekkel, történelmi nagyságokkal rendelkezik ez a sportág, hogy ezek tudatában készüljenek, dolgozzanak, tervezzenek. Példaképeink, egykori és velünk élő bajnokaink nemcsak motivációt jelentenek, hanem olyan tudást is hagytak ránk, amit alkalmaznunk és továbbadnunk az egyik legnagyobb felelősségünk."

Jövőre Magyarország szabadtéri világbajnokságot rendez, ami a hazai szakszövetség történetének legnagyobb és legizgalmasabb vállalkozása, egyúttal a sportág fejlődésének kulcsa – ahogy Deutsch Péter, a szervezőbizottság operatív vezetője fogalmazott.

„Egy világbajnokság megrendezésének lehetősége sohasem csak arról a tíz napról szól, ameddig a rendezvény tart – hangsúlyozta Deutsch Péter. – Számunkra az atlétikai világbajnokság nem cél, hanem eszköz. A cél a magyar atlétika fejlesztése és azon belül azok a szakmai programok, amelyek a vébétől függetlenül, de mégis annak apropóján indultak és zajlanak már most is igen sikeresen. Számunkra tehát a vébé már elkezdődött: 2020-ban elindult a Kiemelt Atléta Program, 2021-ben pedig a Kölyökből Atléta program is, amelyek nevében is benne van, hogy az egyik az elit atlétikát, azaz a válogatottat, a másik pedig az utánpótlást célozza meg.”

Deutsch Péter elmondta, 2023. augusztus 19-től „tíz napon át Budapest lesz a világ közepe”. A vb az olimpiai játékok és a futball-világbajnokság után a harmadik legnagyobb sportrendezvény a világon, közvetítéseit egymilliárd ember követi világszerte.

Hozzátette, a 2022-es év rendkívül fontos a magyar és az európai atlétika számára is. A tokiói olimpián a sportok királynője megőrizte kitüntetett szerepét, a kontinens számos olimpiai bajnoka között volt a 100 méteres síkfutás aranyérmét elhódító olasz Lamont Marcell Jacobs is.

Idén fedett pályás és szabadtéri atlétikai világbajnokság is lesz, de a magyar válogatott számára a fő esemény a müncheni, augusztusban megrendezendő (multisport) Európa-bajnokság, amely időben és térben a leginkább modellezi a rá egy évre kezdődő budapesti vb-t.

A szövetség sokat vár a tavalyi műtéte után újrakezdő, vb-bronzérmes Halász Bence kalapácsvetőtől, illetve a fedett pályás világbajnok súlylökő Márton Anitától, akinek tavaly született meg a kislánya. Hozzájuk csatlakoznak a legjobb gátfutók, Kozák Luca és Szűcs Valdó, valamint Krizsán Xénia, aki Eb-bronzot szerzett fedett pályán 2021-ben és szabadtéren megnyerte a legendás götzisi nemzetközi többpróbaviadalt. A felnőttek között bizonyíthatnak az elmúlt évben jól szerepelt fiatalok is: a távolugró Farkas Petra és Palkovits István 3000 m akadályon aranyérmes lett az U23-as Eb-n.