Tokió 2020: Krizsán Xéniát megnyugtatja, hogy a legtöbben be lesznek oltva

– Változott azzal valami, hogy a márciusi fedett pályás Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett?     
– Még friss az élmény, de eddig is motivált versenyző voltam, az érem után pedig még inkább az lettem. Növelte az önbizalmamat, ám nem a harmadik helytől leszek kiegyensúlyozottabb, hanem az elmúlt évek munkájának köszönhetően, és mert már pontosan tudom, ha az edzésen jól megy, a versenyen is jól fog.

–   A szabadtéri magyar csúcsot már ön tartja, megcélozza Ináncsi Rita 4775 pontos fedett pályás rekordját is?     
– Eszembe jutott, hogy jó lenne, de ez nagyon kemény eredmény, mindennek össze kellene jönnie. Mondjuk, korábban azt sem tudtam volna elképzelni, hogy a szabadtéri országos csúcsot meg tudom dönteni, mégis sikerült.

–  Az elmúlt években nagyon jó eredményeket ért el, viszont érmet Torunban szerzett először. A pont vagy az érem érdekli jobban?     
– Az az igazság, hogy most már inkább a helyezések, bár azt rögtön hozzátenném, érmet csak kiemelkedő teljesítménnyel lehet szerezni.

– Már megvan az olimpiai szintje. A nyári játékok egyéves halasztása mennyivel dobta meg a költségeket, a felkészülésre szánt anyagi keretet?    
– Nekem abszolút nem, mint ahogy az sem, hogy nem rendeztek versenyeket, mert én alapból alig szoktam járni pénzdíjas viadalokra. A Magyar Atlétikai Szövetség eddig is támogatott, ez nem változott volna akkor sem, ha tavaly van az olimpia, mert akkor más világversenyre készültem volna az idén, mondjuk, a szintén elhalasztott amerikai világbajnokságra.

– Melyek ezek a pénzdíjas versenyek?    
– A götzisi és talence-i hétpróbaverseny. Több nincs nagyon, mert egyéni számokban sokkal jobb nálam az arra specializálódott mezőny, ott nem lenne esélyem.

–  Az utazási tilalmak hogyan befolyásolták a terveket?     
– Nagyon. Tavaly le kellett mondani két külföldi edzőtábort is, az egyik Törökországban lett volna; az idén ugyanez volt a helyzet egy hosszabb dél-afrikaival, ami sajnos nem valósult meg. Felvetődött Portugália, Törökország és Olaszország is, ám vagy az ottani szigorú szabályozások miatt nem tudtunk eljutni, vagy mi éreztük úgy, hogy kockázatos lenne. Kevés külföldi túra volt, de jól érezzük magunkat itthon is.

–   Mekkora a félelem minden egyes koronavírusteszt előtt, hogy mi lesz, ha pozitív lesz?     
– Nekünk nem volt sok tesztünk. Főleg márciusban, a toruni téli Eb előtt és alatt vettek mintát, akkor mindannyian izgultunk. Most már beoltottak minket, megkaptuk mind a két dózist, és ilyenkor már nehezebben kapja el az ember. Reménykedem, hogy sokáig hatásos a szer, de azért vigyázok mindenhol, ahol csak tudok. Óriási törés lenne a felkészülésben, ha két-három hetet ki kellene hagynom egy pozitív teszt miatt.

– Mennyire tartja biztonságosnak a tömeges oltást?     
– Ez valahol mindenkinek megnyugtató, én nem félek egyáltalán, sőt nagyon bízom a kutatókban és az orvosokban. Tokióban is nyugalmat adhat a tudat, hogy a legtöbben be lesznek oltva.

– Igazságtalanabb lett az olimpiai kvalifikációs rendszer a versenyek elmaradása miatt, vagy az atlétikai vezetőknek egész jól sikerült megoldaniuk a problémát?     
– Nekem személy szerint nem változott, mert a szintet még 2019-ben elértem, és meg is tarthattam. Egyébként a lehető legigazságosabb lett, mert az elmúlt évben láttam, milyen nehézségek sújtják az atlétákat, a bezárt pályák miatt sokan csak nehezen tudtak edzeni, ami nem biztosított volna mindenkinek egyenlő esélyeket. A kvalifikáció beszüntetésével és újraindításával azonban ezt a problémát jól megoldották.

–  Zavarná, ha erős ellenfelek maradnának távol, így gyengülne a mezőny?     
– Ki ne örülne annak, ha minél inkább az élvonalhoz tartozna? – de nem szívesen mondok ilyet, mert bárkivel megeshet, hogy távol kell maradnia. Ugyanakkor női többpróbában annyira erős a mezőny, hogy egy verseny nem tud annyira gyenge lenni, hogy ne kelljen jól teljesíteni. Hétpróbában hatan vannak most hatezer-nyolcszáz pont felett, ami rettentően magas szint.

 – Mentálisan hogyan lehet kezelni, hogy a vírus és a halasztás miatt simán borulhat a papírforma, és váratlan eredmények születhetnek?     
– Nem hiszem, hogy rosszul kezelném a helyzetet. Biztos bennem lenne, hogy hát ezt meg hogyan csinálta, de alapvetően nyugodt típus vagyok. Fiatalok és újak mindig is lesznek a mezőnyben, de ha az ember magára koncentrál, és mindent kihoz magából, nincs miért idegeskednie.

–  Érdemes sportpszichológus segítségét kérni a halasztás miatt megváltozott körülmények miatt?
– Korábban dolgoztam sportpszichológussal, és most is érdemes segítséget kérni. Én nem vettem igénybe, mert nekünk itt volt az Eb, úgyhogy volt mivel motiválnom magam. Mi edzéseken mindig kisebb célokat tűztünk ki, az adott hónapban az volt a legfontosabb. Az edzőnk, Szabó Dezső ezt jól kezelte.

– Mit gondolna arról, ha valaki lemondaná az olimpiai részvételt, mert fél a fertőzéstől?    
– Csak azt tudom, hogy én biztosan nem mondanám le, ugyanakkor meg tudom érteni, ha valaki aggódik – nem is biztos, hogy csak maga miatt, hanem a közeli hozzátartozóit is félti, és nem akarja továbbadni a fertőzést. De mivel Tokióban is folyamatos lesz a tesztelés, nem hiszem, hogy baj lehet.

– Milyennek látja az olimpiai esélyeit?     
– Pontszerző helyen szeretnék végezni, azaz a huszonnégyes mezőny első helyeinek valamelyikén. Ehhez biztosan kiemelkedő teljesítmény kell, de azért edzek, hogy abban a két napban a lehető legjobbat tudjam kihozni magamból. Ezt az eredményt reálisnak tartom, de nem szabad hibázni. Csalódott lennék, ha nem végeznék az első nyolcban – nemcsak az olimpián, hanem bármely világversenyen.