1921 óta nem javult ennyit a százas világcsúcs

A stanfordi egyetemen dolgozó biológus, Mark Denny legújabb cikkében 9.48 mp-nél "húzta meg a minimumot", a statisztikus John Einmahl pedig 9.51-et jelölt meg. Egy 1997-es budapesti szemináriumon R. H. Morton új-zélandi fiziológus leszögezte: 100 m-en egyetlen ember sem kerülhet 9.15 mp-en belülre.

A tavalyi év elején francia kutatók 9.726 mp-ben állapították meg a lehetséges világcsúcsot, ám Bolt ezt már a pekingi olimpián elért 9.69-ével túlszárnyalta. A jamaicai csodafutó egyébként a maga részéről 9.4 mp-et tart elképzelhetőnek.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a 22 éves sprinter 196 centis testmagassága ideális a csúcsdöntéshez. A korábbi világrekorderek közül - időrendben haladva - Jesse Owens 178, Carl Lewis 188, míg Asafa Powell 190 centisen érte el sikereit.

Bolt csúcssebessége - a berlini pálya 60. és 80. métere között - 44.7 km/óra volt, amely 0,8 km/órával több a Pekingben mért 43.9-nél. A vágtázó 41 lépést tett meg a célig, így lépteinek átlagos hossza 2.44 m volt.

Videóink segítségével érdemes végignézniük a 100 méter legendás futásait, az 1894-es olimpiai döntőtől Bolt 9.58-as sprintjéig.

A világcsúcs fejlődésében ekkora, 0.11-es ugrásra nem volt példa 1921 óta, ekkor, még a kézi méréses korszakban Charlie Paddock 10.6-ról 10.4-re javította a rekordot. Utána nagyon sokáig tizedenként faragtak a csúcsból, majd 1968-ban, a mexikói olimpián Jim Hines „csördített" egy 9.95-öt.

Ben Johnson 1987-ben dopping-tüzelten futott egy tizeddel jobbat a fennálló rekordnál de hasonló nagy különbségre nem volt példa egész addig, míg Bolt vasárnap este meg nem futotta a 9.58-at a berlini Olimpiai Stadionban.