Schön Szabolcs: Jobban motivál a szabadnap, mint a prémium

– December harmadika és január negyedike között nyolc meccsen lépett pályára, roppant sűrű a menetrend. Hogy bírja?
– Húzós időszakon vagyok túl, háromnaponta mérkőzésünk volt, karácsony körül jött ki rajtam a nagy fáradtság – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Schön Szabolcs, a Bolton 24 éves, kilencszeres válogatott szélső védője. – Oda kellett figyelnem a regenerációra, nem volt sok időm a feltöltődésre, úgyhogy elfáradtam. Amióta profi labdarúgó vagyok, ez volt az első, hogy végig kellett futballoznom a decembert. Szenteste napján még edzettünk, huszonötödikén kaptunk pihenőt, huszonhatodikán pedig a Barnsleyval csaptunk össze a bajnokságban.

– Hogyan emlékszik vissza élete első Boxing Dayére?
– Nem ez volt életem legvidámabb karácsonya, az biztos, mert vereséget szenvedtünk. A nyolcvanadik percig vezettünk, ám az ellenfél fordított, ami miatt rendkívül bosszús voltam. Átlagban huszonkétezren váltanak jegyet a mérkőzéseinkre, ám a Boxing Dayen biztosra vehető, hogy megtelik a stadion, amely körülbelül huszonnyolcezer férőhelyes. Ezúttal is telt ház előtt rendezték a meccsünket, ezzel együtt nem éreztem különösebben ünnepi hangulatot, talán azért, mert pont nélkül maradtunk. Megjártam az Egyesült Államokat, játszottam Hollandiában, futballoztam otthon és most Angliában légióskodom, több kultúrát megismertem, de nagyon furcsa, hogy a szigetországban a nyártól nyárig megy a bajnokság.

– Vannak edzők, akik azt mondják, a profi labdarúgók közül sokakat nem a prémiumokkal, hanem a szabadnapok számával lehet motiválni az idény közben.
– Engem is jobban lelkesít a több szabadidő. Augusztusban csatlakoztam a Boltonhoz, huszonhat mérkőzést játszottam, az összes bajnokin kezdtem, csak egy tétmeccset hagytam ki eltiltás miatt.

– Tényleg nincs megállás, január elsején is pályára lépett…
– Ráadásul idegenben! Az év utolsó napján utaztunk, hotelban aludtunk, a társakkal együtt töltöttük a szilvesztert. Nem koccintottunk, de a csapat nagy része megvárta az éjfélt. Én is így tettem, amint ütött az óra, hívtam a szeretteimet, majd mentem aludni. Elsején következett a Mansfield elleni találkozó, nagyon sajnálom, hogy kikaptunk.

– Szeret Angliában futballozni?
– Az első fél évem alapján igen. Amikor aláírtam a Boltonhoz, azt tűztem ki célul, hogy minél hamarabb beverekedjem magam a csapatba. Feldob, hogy hétről hétre játszom, szinte minden meccsen a kezdő tizenegybe jelöl a szakmai stáb, szerintem a győztes mérkőzéseken sikerült hozzátennem a játékhoz, időnként húzóemberként említenek. A sűrű menetrendet is kedvelem, jobban szeretem a meccseket, mint az edzéseket. Két-három hónapba telt, mire az izomzatom, a testem megszokta a hatalmas terhelést, ám úgy érzem, bírom a strapát – ez annak is tulajdonítható, hogy Székesfehérváron kemény munkával jó kondiba kerültem. Nagyon örülök neki, ahogyan az eddigi angliai időszakom alakult, de azért van bennem némi hiányérzet: egy gólnál és három gólpassznál többet vártam magamtól.

– Becsülendő, hogy bal oldali szárnyvédőként is élteti a gólszerzés.
– Nem tudom levetkőzni, hogy támadó vagyok. Általában három–négy–háromban vagy három–öt–kettőben állunk fel, jellemzően a bal szélen kapok lehetőséget, ám az is előfordult már, hogy tükörszélsőkkel játszottunk, ezért átraktak a jobb oldalra, hogy a bal lábamra cselezzek. Az edzőimtől nem kapok rendszeres visszajelzést, nem annyira jellemző, hogy négyszemközt beszélgessenek a futballistákkal.

– A csapat viszont nem az elvárásoknak megfelelően teljesít, tizedik a tabellán.
– Minden héten arról beszélgetünk, mi kell a feljutáshoz. Fontos lenne javítanunk az idegenbeli mérlegünkön és játékunkon, különben nehéz lesz a rájátszásba kerülni. Az erőviszonyok alapján a bajnokság legjobbjai közé tartozunk, ha pusztán ez számítana, a négyben végeznénk, de rosszul kezdtük az idényt, tudunk még fejlődni. A bajnokság fele hátravan, hiszek a társakban, a szakmai stábban, szóval bizakodó vagyok, összejöhet a rájátszás.

– Mintegy két év után, 2024 októberében válogatott meghívót kapott, novemberben pedig a németek ellen pályára lépett csereként a Nemzetek Ligájában. Minek tulajdonítja, hogy ismét számítanak önre a nemzeti csapatnál?
– Angliában minden szempontból sokat fejlődtem, taktikailag különösen, érettebb lettem. A League One-ban nem mindig szép a játék, az alsóházi csapatok szeretnek hosszú labdákkal próbálkozni, és mivel én vagyok a csapat legalacsonyabb hátvédje, rám ívelik. A százhetvennégy centiméteres magasságommal megtanultam, nem mindig az a lényeg a fejpárbajban, hogy elfejeljem a labdát, az is elég, ha jól helyezkedve kicsit kibillentem a támadómat. Otthon is mindent megtettem, hogy bekerüljek a válogatottba, a jó székesfehérvári idényem ellenére sajnos nem sikerült – nincs egyszerű feladatom, hiszen elképesztő versenyhelyzet van a posztomon. Megbecsülök minden válogatott meghívót és játékpercet, igyekszem felhívni magamra a figyelmet a Boltonban és megfelelni Marco Rossi szövetségi kapitány elvárásainak. Turistaként nem tervezek a közeljövőben az Egyesült Államokba utazni, de 2026-ban nagyon szeretnék ott lenni a világbajnokságon a csapattal – persze ha Kanadában vagy Mexikóban rendeznék a mérkőzéseinket, azzal is kiegyeznék.

– Mekkora esélyt lát a kvalifikációra? Az örmény és az ír válogatott mellett Portugália vagy Dánia lesz a harmadik rivális.
– Mivel nem kerültünk halálcsoportba, kijuthatunk. Gyönyörű történet lenne, ha negyven év után a magyar válogatott ismét ott lehetne a világ legnagyobb futballtornáján.

Rég nem igazolt ekkora összegért a Bolton

Komolyan gondolják a feljutást az angol harmadosztályban tizedik helyezett Boltonnál, a klub az elmúlt tíz év legdrágább igazolásaként szerződtette a támadó középpályásként bevethető Joel Randallt a bajnokságban középcsapat Peterborough-ból, az angol sajtó 1.2 millió fontos vételárról ír. Az átigazolási időszak lejártáig még három hét van a szigetországban, a Wanderers pedig bele akar húzni – igaz, csak akkor regisztrálhat játékost a bajnokságba, ha valakit elad vagy lehúz a nevezettek listájáról. „Lesznek érkezők és távozók, kicsit fel kell frissítenünk és fejlesztenünk a csapatot – idézi a The Bolton News Ian Evatt menedzsert. – Őrületes ez az átigazolási időszak, szinte óráról órára alakulhatnak az események, szóval rugalmasnak kell lennünk, hogy gyorsan reagáljunk az eseményekre."