Igazi erőfelmérő vár Szoboszlai Dominikra az Arsenal ellen

Az ősz mérkőzésére készül Szoboszlai Dominik. Noha a Liverpool már ötödször találkozik az Arsenallal azóta, hogy a „vörösökhöz” szerződött, a magyar válogatott csapatkapitánya a négy meccsből csak kettőn lépett pályára, az Emiratesben pedig most mutatkozhat be. Sőt, ha azt vesszük alapul, hogy a két szereplése közül a legutóbbi a nyári felkészülési találkozó volt az Egyesült Államokban (2–1 a Liverpoolnak), amelyen a 72. percben lecserélték, a tavalyi bajnoki a Boxing Dayről (december 23., 1–1 az Anfieldben) az egyetlen releváns kapcsolata a londoniakkal. Csak a teljesség kedvéért: a másik két összecsapást az idén január (FA-kupa, 2–0 a Liverpoolnak), illetve február (Premier League, 3–1 az Arsenalnak) elején rendezték, amikor Szoboszlai sérüléssel bajlódott.

Sok összehasonlítási alap tehát nincs, mégis leszűrhető a konklúzió, hogy ég és föld lesz a különbség neki a mostani mérkőzés a legutóbbi bajnokihoz képest. Először is az előző idényben az újjáépítendő Liverpool új elemeként játszott Jürgen Klopp irányításával, abban a rendszerben a német szakvezető elsősorban szélsőként számított rá – az Arsenal ellen a jobb oldalon játszott –, és sokszor az volt a feladata, hogy visszalépjen a védekező középpályások vonalába. Egyértelmű, hogy egészen a január eleji sérüléséig kiválóan teljesítette a kötelességét, formája felfelé ívelt Klopp idején, és az Arsenal elleni rangadóra – amikor a Liverpool másodikként fogadta a listavezető „ágyúsokat” – már két góllal és két gólpasszal érkezett. Jóllehet a vendégek az ő szabálytalansága miatt megítélt szabadrúgásból szerezték meg a vezetést, a második félidőben már egyértelműen az a Szoboszlai játszott, akire a Liverpoolnak nagy szüksége volt: ha kellett, egészen az alapvonalig ment vissza védekezni, labdát szerzett, támadásokat épített, átlövésekkel is próbálkozott.

Mikel Arteta, az Arsenal menedzsere a mérkőzés előtti sajtótájékoztatón Miután tíz emberrel kikaptunk a Bournemouthtól, össze kellett szednünk magunkat, igazán ezek a rangadók segíthetnek a csapaton. Kedveljük az ilyen találkozókat az Emiratesben, nagyon várjuk, hogy pályára léphessünk. A Liverpool az egyik legerősebb riválisunk az idényben, csapatszinten és egyénileg is életveszélyes, de mint mindig, most is mi akarjuk irányítani a mérkőzést. Több sérültünk van, meglátjuk, ki épül fel a meccsig.

Arne Slot, a Liverpool menedzsere a mérkőzés előtti sajtótájékoztatón Olyan meccsre számítok, mint a Chelsea ellen, a két csapat játékstílusa ugyanis hasonló, ugyanakkor az elmúlt két idényben az Arsenal minket és a Chelsea-t is jócskán felülmúlt, ráadásul most idegenben játszunk, szóval, nehezebb feladat előtt állunk. Az idény ezen szakaszában még nehéz megmondani, kik lesznek a közvetlen vetélytársak, de az Arsenal alighanem az lesz, ezért roppant fontos lenne pontot, pontokat szerezni ellene.

Néhány nappal később, január elsején következett be a törés, amikor a Newcastle elleni meccsen combizomhúzódást szenvedett, és bár a Chelsea elleni meccsen góllal tért vissza a hónap végén, rásérült a combjára, újabb egy hónapos kényszerpihenő várt rá – ez idő alatt játszott kétszer is a Liverpool az Arsenallal. A visszatérést követően árnyéka volt korábbi önmagának, az idény végéig mindössze két mérkőzésen játszotta végig a kilencven percet, igaz, a Sparta Praha elleni Európa-liga-nyolcaddöntő visszavágóján felcsillant a remény, amikor góllal és gólpasszal vette ki a részét a Liverpool diadalából (6–1).

A nyári Európa-bajnokság sem feltétlenül úgy sikerült, ahogyan szerette volna, majd pályafutása egyik legfontosabb előszezonja várt rá, a Liverpool irányítását ugyanis új edző, Arne Slot vette át Jürgen Klopptól. Szoboszlai Dominiknak nem egyszerűen újra kellett építenie magát, hanem új csapat új rendszerében kellett megtalálnia és kivívnia a helyét. Mondhatni, sikerrel járt: a holland edző legelső mérkőzését, a Betis ellenit az ő góljával nyerte meg a Liverpool úgy, hogy Slot már ekkor megtalálta neki azt a helyet, amelyen a mai napig lehetőséget kap. Az új Liverpool a Klopp-féle 4–3–3-ról átállt a 4–2–3–1-es felállásra, ­Szoboszlai Dominik pedig a csatár mögött, a támadósor közepén a tízes pozíciót kapta meg. Így lényegesebben több szerepet kap a támadások építésében, igaz, Slot ugyanúgy megköveteli tőle, hogy box-to-box, azaz a két tizenhatos között robotoljon.

Az idényt tekintve a Liverpool elleni rangadó előtt van a legrosszabb passzban az Arsenal, amely az előző fordulóban elszenvedte az első vereségét a Bournemouth vendégeként (0–2), majd a hétközi BL-mérkőzésen csak öngóllal tudta legyőzni hazai pályán a Sahtart. A formahanyatlást súlyosbítja, hogy Mikel Arteta menedzser elveszítette a bajnokin kiállított William Salibát, márpedig a gránitkemény védő nélkül az „ágyúsok” csak meccseik 45 százalékát tudták megnyerni a Premier League-ben. Az Emiratesben legutóbb áprilisban nyert vendégcsapat (az Aston Villa 2–0-ra), az Arsenal pedig – minden frontot beleszámítva – sorozatban öt győzelmet számlál a saját stadionjában. A Liverpool a Chelsea elleni sikert (2−1) hozza az előző fordulóból, és bár aztán nem sziporkázott a hétközi BL-napon, legyűrte idegenben az RB Leipziget (1–0), és ha vasárnap győz Londonban, 24 ponttal áll kilenc fordulót követően − a PL-érában ennél többet csak a 2019–2020-as, bajnoki címmel záruló idényben szerzett ebben az időszakban, 25-öt.

A munka első felét tehát sikerrel teljesítette, azaz megküzdött a helyéért az új Liverpoolban, de látni kell azt is, ezen a szinten pokolian nehéz megtartani az eredményeket, és a magyar légiós már az őszi szezonban is tapasztalhatta, nem ülhet a babérjain: Slot a szeptember közepi, Milan elleni BL-mérkőzés előtt kijelentette, több pontot (gól, gólpassz) szeretne tőle a kanadai táblázaton. Szoboszlai ugyan megszerezte idénybeli első gólját a San Siróban, néhány nappal később a Bournemouth, aztán pedig a Wolverhampton ellen gyengén muzsikált, Slot mindkétszer lecserélte, a Crystal ­Palace ellen pedig már nem is kezdett, tehát megvolt az ébresztő hideg zuhany.

Meglehet, a nemzetközi porondon jobban megy neki a játék, a Bologna elleni BL-találkozón is adott egy ­gólpasszt, a bosnyákok elleni Nemzetek Ligája-meccsen két gólt szerzett, így a Chelsea, majd az RB Leipzig ellen ismét kilencven percet játszhatott a Liverpoolban. Ez utóbbi mérkőzést megelőző sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, több gólja és gólpassza lehetne, de a ­csapatérdek miatt inkább elvégzi a „piszkos munkát”, amivel nem lehet nem egyetérteni, és lehetetlen nem elfogadni az eddig látottak alapján.

Mindkét klub Anglia legnagyobb csapatai közé tartozik, csaknem másfél évszázados fennállásuk során számos fontos, emlékezetes, óriási csatát vívtak egymással az FA-kupa-döntőktől a legendás bajnoki mérkőzésekig. Szinte lehetetlen minden grandiózus csatát megemlíteni, mert csak az eredményt nézve volt már itt 6:0 az Arsenal javára, 8:1 a Liverpoolnak (ez az egymás elleni legnagyobb győzelem, illetve vereség), vagy olyan meccsek, amelyeken egy-egy játékos alkotott maradandót: 1994-ben Robbie Fowlernek négy perc, harminchárom másodperc kellett ahhoz, hogy a Liverpool történetének ­leggyorsabb mesterhármasát jegyezze – persze, hogy az Arsenal ellen –, míg 2009-ben Andrej Arsavin egymaga tartotta meccsben a londoniakat az Anfieldben, négy gólt vágott a 4−4-es rangadón. Éppen ezért most leszűkítjük a kört, és a Premier League-éra Arsenal–Liverpool találkozóiból emelünk ki hármat, és még így is lehet vitatkozni a választáson…

2004. április 9.: Arsenal–Liverpool 4–2 Az „ágyúsok” legendás veretlen idénye. Csakhogy ez a veretlenség kizárólag a bajnokságra érvényes, Arsene Wenger csapata április elején ugyanis gyors egymásutánban elbúcsúzott az FA-kupától és a Bajnokok Ligájától – nem sokkal korábban a Ligakupától is –, majd a PL-ben fogadta a Liverpoolt, és hirtelen mindennél fontosabbá vált visszatérni a régi kerékvágásba. Miután a vendégek kétszer is megszerezték a vezetést az első félidőben, 2–1-es előnnyel fordulhattak, de a második játékrészre a mesterhármasig jutó Thierry Henry vezetésével visszatért a valódi Arsenal, és lehengerlő játékkal otthon tartotta a három pontot. A többi, ahogy mondani szokás, már történelem.

2016. augusztus 14.: Arsenal–Liverpool 3–4 Minden idők egyik legemlékezetesebb első fordulós mérkőzése! Theo Walcott néhány perccel azután szerzett vezetést az Arsenalnak, hogy kihagyott egy tizenegyest, a vendégek azonban buldogként mentek előre, és a ­félidő utolsó percében Philippe Coutinho szenzációs szabadrúgással egyenlített. A fordulást követően aztán beindult a Liverpool-henger: Coutinho, Adam Lallana, valamint az új nyári igazolás, Sadio Mané góljával úgy tűnt, simán megvan a három pont. Csakhogy az Arsenal nem adta fel, egy perccel Mané találata után szépített, tíz perccel később még egyet faragott a hátrányból, az utolsó negyedórában pedig úgy ment előre, mintha nem lenne holnap. Más kérdés, hogy ezen a nyitó napon Jürgen Klopp Liverpoolját nem lehetett legyőzni.

2017. december 22.: Arsenal–Liverpool 3–3 Jóllehet a bajnokságban egyikük sem ért el sikert, az Emiratesben az idény meccsét játszották egymás ellen. Sokáig úgy tűnt, a Liverpool kényelmesen elviszi a három pontot Londonból, főleg az 52. perc után, amikor Mohamed Szalah góljával már 2–0-ra vezetett Jürgen Klopp csapata. Semmi sem utalt arra, hogy az Arsenal beleszólhat a meccsbe, ehhez képest 388 másodperccel később már az „ágyúsok” vezettek Alexis Sánchez, Granit Xhaka és Mesüt Özil góljával. A villámgyors fordítás után a Liverpool tűnt teljesen elveszettnek, és arra lehetett számítani, óriási verésbe szalad bele, ám egy csavar még hátravolt: a vendégek összekapták magukat, és Roberto Firmino góljával egyenlítettek. Mondani sem kell, a maradék jó húsz percben a további helyzetek alapján mindkét csapat megnyerhette volna a mérkőzést.

Csakhogy ez idáig jobbára a Liverpoolnál gyengébb csapatok ellen végezte el a piszkos munkát, vasárnap az Emiratesben viszont igazi erőfelmérő vár rá, ugyanis nem túlzás kijelenteni, az idény legnagyobb terhelése zúdul majd a Mersey-partiakra. Erősen feltételezhető, hogy az Arsenal lesz a kezdeményezőbb, több labdabirtoklással, a Liverpool pedig a szokásosnál mélyebb védekezésre kényszerül, és az ellentámadásokra építhet. Továbbá az „ágyúsok” preferált 4–4–2-es felállása azt jelenti, hogy ha a Liverpool két szűrője fel is tudja venni a londoniak két előretolt ékét, a középpályán akkor is létszámfölényben lesznek a hazaiak, magyarán, Szoboszlaira a védekezésben akár két ember is juthat, ha a támadótársak nem segítik ki. Ezen a ponton kifejezetten kellemetlen helyzetbe kerülhet a Liverpool, mert a Slotnál csatárként játszó Diogo Jota sérülés miatt kihagyja a meccset, Darwin Núnez pedig védekezőtudásban és az ilyen helyzetekhez illő higgadtságban sem képes a portugál szintjén teljesíteni.

Az éremnek persze két oldala van, és ha a Liverpool kiszabadul a nyomás alól, akár Szoboszlain keresztül, villámgyorsan bejátszhatja a szabadon hagyott területeket, ráadásul az Arsenal védelme ezer sebből vérzik: William Saliba eltiltását tölti, Riccardo Calafiori megsérült a BL-játéknapon, és még pénteken sem edzett, Kieran Tierney (comb) és Tomijaszu Takehiro (térd) szintén sérült.

Mindent egybevetve pokolian nehéz kilencven perc vár Szoboszlai Dominikra, azt viszont kellő örömmel lehet előre nyugtázni, hogy a klubfutball legmagasabb szintjén ez a norma.

ANGOL PREMIER LEAGUE
9. FORDULÓ
Vasárnapi mérkőzések
15.00: Chelsea–Newcastle United (Tv: Spíler1)
15.00: Crystal Palace–Tottenham Hotspur
15.00: West Ham United–Manchester United (Tv: Match4)
17.30: Arsenal–Liverpool (Tv: Spíler1) – élőben az NSO-n!
Pénteken játszották
Leicester City–Nottingham Forest 1–3 (Vardy 23., ill. Yates 16., Wood 47., 61.)
Szombaton játszották
Aston Villa–AFC Bournemouth 1–1 (Barkley 76., ill. Evanilson 90+6.)
Brentford–Ipswich Town 4–3 (Wissa 44., Clarke 45+1. – öngól, Mbeumo 51. – 11-esből, 90+6., ill. Szmodics 28., Hirst 31., Delap 86.)
Kiállítva: Clarke (69.)
Brighton & Hove Albion–Wolverhampton Wanderers 2–2 (Welbeck 45., I. Ferguson 85., ill. Ait-Nuri 88., Cunha 90+3.)
Manchester City–Southampton 1–0 (Haaland 5.)
Everton–Fulham 1–1 (Beto 90+5., ill. Iwobi 61.)