„Új emberré kell lennem, különben nem volt érdemes megmenteni ezt a régit” – mondta Karinthy Frigyes, miután életmentő agyműtéten esett át 1936-ban. Alighanem hasonló gondolatok cikázhattak Bobby Charlton fejében is, amikor húszesztendősen azzal szembesült, hogy a biztos halál helyett kapott egy második esélyt.
1958. február 6-án, három perccel délután három óra után a Manchester United futballcsapatát szállító repülőgép a müncheni repülőtér jeges kifutópályáján balesetet szenvedett – a fedélzeten tartózkodó 44 személyből 23 (köztük nyolc labdarúgó) életét vesztette. Bobby Charlton a csodával határos módon túlélte az ütközést, és valóban új emberré lett. Testi sérülései begyógyultak, ő maga megkomolyodott, majd csapatai (a Manchester United és az angol válogatott) élére állt, és sikert sikerre halmozott.
Csak a lelkén keletkezett seb nem forrt össze soha.
Egész életén keresztül mardosta a „Miért én maradtam életben?” bűntudata, amelynek feldolgozásával ráadásul egymagának kellett megküzdenie, hiszen soha senkitől nem kapott ehhez szakmai segítséget. „Néha szörnyű harag, sajnálat és szomorúság van bennem – és bűntudat, hogy túléltem és annyi minden várt még rám” – nyilatkozta évtizedekkel a baleset után.
Ennek ismeretében igazán különleges és nagyra értékelendő Bobby Charlton pályán és pályán kívüli elegáns, sőt úri, mégis domináns jelenléte. S persze a megannyi elnyert trófeája, különös tekintettel az 1966-os világbajnoki címre és az 1968-ban elhódított BEK-győzelemre. Az 1966-ban Aranylabdával elismert Charlton amúgy egyik nagy „történelmi” diadal után sem önmagát ünnepelte, hanem könnyezve gondolt mindazokra, akik nem élhették át vele a győzelem pillanatait.
Magyarországon emlékezvén Bobby Charltonra aligha mehetünk el szó nélkül az egykori klasszis magyar csapatok ellen vívott mérkőzéseinek felidézése mellett. Válogatott mezben – amelyet egyébként 106 alkalommal viselt – kétszer játszott nemzeti tizenegyünk ellen: 1960. május 22-én a Népstadionban volt részese a „háromoroszlánosok” 2:0-s vereségének, míg két évvel később, a chilei világbajnokságon szintén testközelből figyelhette a magyar válogatott 2:1-es győzelmét. A Manchester United tagjaként három „magyaros emléke” akadt. Mindháromszor a Ferencváros volt az ellenfél, ráadásul mindannyiszor a Vásárvárosok Kupája 1964–1965-ös elődöntőjében mérkőztek meg a felek, alig tizenhat nap leforgása alatt.
A manchesteri „odavágó” 3:2-es hazai győzelmére Budapesten 1:0-s Fradi-siker volt a válasz, hogy aztán a mindenről döntő harmadik, ugyancsak a Népstadionban rendezett partin a későbbi kupagyőztes zöld-fehérek diadalmaskodjanak 2:1-re.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. október 28-i lapszámában jelent meg.)