Ízelítő az interjúból: Ízelítő az interjúból:
– 1999-ben a Manchester United kettő nullás vereségre állt a Juventus ellen a Bajnokok Ligája elődöntőjében, amikor egy góllal visszahoztad a reményt. Az volt életed legfontosabb gólja? Mit éreztél, amikor megkaptad a sárga lapodat? (Adam Dobkin, Twitter)
– Azt nem mondanám, hogy az volt a legfontosabb gólom. Az összes gólom közül, és nem szereztem több százat, azt tartják sokan a legfontosabbnak, és a United-szurkolók szemszögéből talán tényleg az volt. Amikor a sárga lapot megkaptam, az első gondolatom az volt, hogy „b...sza meg!”. Már volt egy sárgám, és tudtam, hogy ha még egyet összeszedek, ugrik a döntő. Régebben még Jesper Blomqvistot hibáztattam a sárgáért, mert úgy éreztem, rossz passzt adott. Jöhetett volna jobban is. Ő meg azzal védekezett, hogy ügyesebben kellett volna lekezelnem. És tudjátok, mit? Igaza van.
– Nagyon fájt, hogy a United nélküled nyerte meg a Bajnokok Ligáját 1999-ben? Öltönyben ünnepeltél, nem kísértett meg, hogy esetleg felvedd a focicuccod, ahogy John Terry is tette? (Sally Eyre, Twitter)
– Ha őszinték akarunk lenni, John Terry nem tehette volna meg ezt. Azóta már megváltoztak a szabályok, és nem fogom kritizálni őt ezért. Tudtam volna szerinted jó szívvel ünnepelni úgy, hogy nem játszottam? Azt hiszem, nem. Igaz, hogy öltönyben ünnepeltem, de előtte még félórát várakoztunk Scholesyval az öltözőben, és a srácok nagyon szerették volna, ha kijövünk már. Nem volt könnyű végignézni azt a döntőt, de egy meccset sem könnyű végignézni, ha nem játszhatsz, és a lelkem mélyén azt gondoltam, hogy eljutunk még majd néhány BL-döntőbe. Ezzel nyugtatgattam magam, de sajnos sosem vált valóra. 2002-ben majdnem összejött, meg kellett volna vernünk a Bayer Leverkusent az elődöntőben.
– Én is kint voltam azon a meccsen, amikor megtapostad Gareth Southgate-et a Crystal Palace ellen. Ez volt az első alkalom, hogy elvesztetted a fejed egy mérkőzésen? (Cedric Murphy, London)
– Igen, azt hiszem, ez, de azt is tudni kell, hogy Gareth megpróbált kettétépni. Erre már senki sem emlékszik. Megúszta egy sárgával, ma valószínűleg két hónap börtönt kapna ugyanezért. A taposással önmagam is védtem. Kicsit paprikás hangulatú meccs volt, és már kaptam egy rúgást a bokámra is. Nem szeretek megtaposni senkit, nem okoz örömet. Már Gareth-nek is elmondtam azóta, hogy minden védőnek azt javaslom, maradjon talpon. Az eset részben Gareth hibája volt.
– Élvezted a Patrick Vieirával vívott csatákat? Ő volt a legkeményebb ellenfeled? Élvezted, amikor azon az estén felhergelhetted őt a Highbury játékoskijárójában? (Harry Norbury, Twitter)
– Senkit sem húztam fel azon az estén a Highburyben, csak Gary Neville-t védtem. Sohasem mentem bele az ilyen játékokba. Szerettem az összecsapásokat Patrickkal, és az olyan tagokkal, mint Gerrard vagy Lampard. Vagy Scholesyval és Buttyval az edzéseken. Ezért fociztam. Az alapján mérnek meg, hogy miként szerepelsz a legnagyobbak ellen, ezért kedveltem összefeszülni Patrickkal. Nagyon-nagyon kemény ellenfél volt. Ő úgy látta, ural engem, én meg fordítva. Olyanok voltunk, mint két büszke bokszoló. Örülök, hogy játszhattam ellene, és a többiek ellen.
A Roy Keane-nel készült teljes interjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!