Lássuk egyiküket.
Vannak színészek, akik visszautasítják Macbeth szerepét, Roxfort lakói ki sem merik ejteni Voldemort nevét. És mi a helyzet Gary Edwardsszal? Nos, neki a Manchester United a tabu. Meg a vörös szín.
Edwards azon kevesek egyike, akik még látták a nagy Leedset játszani, és 1968 februárja óta nem hagyott ki Leeds-meccset. Mindenki ismeri őt a városban és a környékén, és azt is tudják róla, hogy nem használ vörös festéket, annak ellenére, hogy szobafestőként és dekoratőrként dolgozik. Ez azért eléggé megnehezítheti az életét.
„Egyáltalán nem – mondja. – Az emberek tudják ezt rólam, ezért nem is kérnek, hogy annak a csapatnak a színével dolgozzak, amelyiknek most hirtelen meg sem tudom mondani a nevét (segítünk, a Manchester Unitedra gondolt – a szerk.). Még a városháza festésén dolgoztam a hetvenes években, akkor éreztem először, hogy képtelen vagyok használni a vöröset, inkább átadtam a melónak azt a részét másnak. Azóta ehhez tartom magam.
Régebben volt egy fontos munkám: nekem kellett megfestenem a »Welcome to Lancashire« táblát a város határában, amelyen van egy vörös rózsa is. Napközben megfestettem mindent, kivéve a rózsát, hajnali négykor pedig visszaosontam, és a sötétben festettem fel a vöröset, úgy nem látszik vörösnek...”
Az angol futball Gary Edwardshoz hasonlatos ártalmatlan őrültjeit bemutató cikk elolvasható a FourFourTwo.hu-n,IDE KATTINTVA!