PL: Van Persie a Cityben is kiköthetett volna, de az MU egy dologban sokkal jobb volt

Sir Alex Ferguson miatt választotta a Manchester Unitedot az Arsenal 2012-es elhagyásakor Robin van Persie – erről a holland támadó asofoot.com-nakadott, francia nyelven megjelent interjúban beszélt. A most 36 esztendős, idő közben már visszavonult labdarúgó azt is elárulta, a Juventus és a Manchester City jelentette az alternatívát.

Van Persie az Arsenalnál eltöltött idejének köszönhetően már kellően ismerte új klubtársait is. „Elképesztő játékosok voltak az öltözőben, Vidics, Ferdinand, Scholes, Giggs, Carrick... igazi nyerő típusok, tapasztalt, nagyszerű játékosok egytől egyig– nosztalgiázott. –Patrice Evra volt az egyik igazi vezéralak. Két idényen át ültem közvetlenül mellette az öltözőben. Az volt a sorsa, hogy nagy dolgokat nyerjen. Elképesztő, mennyire sugárzott belőle a pozitivitás.”

A hollandot elmondása szerint egyenesen sokkolta a United két veteránja, Paul Scholes és Ryan Giggs edzésmunkája. „Scholes igazi szörnyeteg volt a labdával, lehetetlen volt szerelni még akkor is. Giggs pedig. El sem hitted, hogy 39 éves az az ember. Az egyik legjobb állapotban volt az egész keretből. A labdái pedig? Mindegy volt, hogyan helyezkedtél, laposan, magasan, teli rüszttel vagy épp csak odanyesve, lenyűgöző passzokra volt képes.”

Van Persie azt is elárulta, mi volt Giggs legnagyobb titka: „Mindennap jógázott. Hihetetlen. Egyébként is kereste a határait újra meg újra. Az öltözőben mindenkit arra ösztönzött, lépjenek túl a komfortzónájukon.”

„Nem lehetne csak egy vezért kiemelni. A felsorolt játékosok mindegyike lenyűgöző dolgokra volt képes. A pályán és az öltözőben egyaránt. Mindannyian rendkívüli egyéniségek, akiknek megvolt a saját stílusuk. Talán ez adta a csapat másik nagy erejét, mindenki önmagát tudta adni.”

Persze ebben Fergusonnak is óriási szerep jutott.

„Ferguson pontosan érezte, mikor kell hagyni a játékosokat játszani, és mikor kell közbeavatkozni kívülről. De nem csak a taktikára igaz ez. 2013-ban már tizenöt ponttal vezettük a bajnokságot a Manchester City előtt. Ha nyerünk ellene, biztosan nem ér be, de kikaptunk. Még így is volt tizenkét pont, elsőre senki sem dramatizálta túl a dolgot. Másnap viszont Ferguson forrongva jött az edzőközpontba. Két játékos este elment bulizni, végigpartizták az éjszakát. A klubban készült fotókat kifüggesztette az öltöző falára. Érződött az indulat. Aztán semmi többet nem mondott, »ha nem mi leszünk a bajnokok, akkor az emiatt a két s.ggfej miatt lesz«.”

„Megvannak a nevek?” – érkezett a kérdés azonnal.

„Meg. Az ilyesmit nem felejti el az ember – felelte elmosolyodva. – De nem hiszem, hogy ki kellene adnom őket. A lényeg, hogy Ferguson mindig mindenről tudott. Ott voltak nála már másnap reggel a képek, hajnali egyről, kettőről, négyről... Kijelentette, hogy ez volt az utolsó alkalom. Elvárja mindenkitől, hogy a futballra koncentráljunk, ez a dolgunk. Amíg a trófeát magasba nem emeljük, senki se akarjon ünnepelni, szórakozni. Aki megteszi, az elköszönhet a csapattól. Az ezt követő két edzés életem két legkeményebb tréningje volt.”

A United végül megszerezte a bajnoki címet. 89 pontot gyűjtött, míg a második helyen záró Manchester City 78 ponttal végzett. Máig ez a United utolsó bajnoki címe. Az évad végén pedig Sir Alex Ferguson is bejelentette a visszavonulását.

„Egy edzőnek tudnia kell, mikor kell nyomás alá helyeznie a játékosokat, és mikor kell hagynia, hogy némi pluszrelaxációhoz jussanak. Ferguson pontosan érezte az ilyen pillanatokat.”