A Stoke City és Paul Ince mutathat rá példát, hogyan kell feljebb lépni

Blackburn Rovers

A Roverst az elmúlt idényben a tisztes hetedik helyre hozta be Mark Hughes, akit nyáron – érdemei elismerése mellett, asszisztense, Mark Bowen társaságában – elengedtek a Manchester Cityhez. Helyére az egykori legendás középpályás, Paul Ince került, Alan Shearert, Henk ten Catét, Steve McClarent és Sam Allardyce-t is „megelőzve”. Ince a Milton Keynes együttesével a tavasszal megszerezte a League Two (a tulajdonképpeni negyedosztály) aranyérmét, menedzserként ennek ellenére meglehetősen tapasztalatlan. Asszisztense a skót Archie Knox lesz.

Ince alaposan felforgatta a keretet: elengedte a korábbi alapemberek közül Stéphane Henchoz-t, Brad Friedelt és 22 millió euróért David Bentleyt; érkezett viszont a nagy ígéret chilei középpályás, Carlos Villanueva, a válogatott kapus, Paul Robinson, a paraguayi Julio Santa Cruz (Roque Santa Cruz testvére) és a Manchester Unitedtől kölcsönbe a fiatal jobbhátvéd, Danny Simpson.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy semmivel sem erősebb a jelenlegi Blackburn, mint a múltkori, így nagyjából a tabella ugyanolyan pozíciójába várhatjuk őket. A csapat erőssége igencsak ütőképes csatársora lehet, védelmének néhány idősebb tagját viszont könnyű megforgatni, Robinsont pedig ugyebár jól ismerjük a válogatottból.

Az angol hagyományokat tisztelő Ince ragaszkodik a 4–4–2-es felálláshoz, és egy Paul Robinson – Brett Emerton, Andre Ooijer, Ryan Nelsen, Stephen Warnock – Carlos Villanueva, Tugay Kerimoglu, Steven Reid, Morten Gamst Pedersen – Roque Santa Cruz, Benni McCarthy kezdőcsapat esélyes lehet az UEFA–kupás helyekre is. A kispadon rutinos profik és tehetséges fiatalok (Zurab Hizanisvili, Aaron Mokoena, Johann Vogel, David Dunn, Jason Roberts illetve Sergio Peter, Chris Samba, Jason Brown, Martin Olsson, Matt Derbyshire, Danny Simpson, Paul Gallagher, Eddie Nolan) foglalhatnak helyet, azonban egy gólerős támadóra és elsősorban egy jobb oldali középpályásra még mindenképpen szüksége van Ince-nek.

Portsmouth

A csapat tavasszal egy ponttal a Blackburn mögött végzett a bajnokságban, amivel igencsak elégedetlenek lehettek arrafelé, hiszen az előző nyáron majd’ 30 millió eurót költhetett erősítésre a rutinos menedzser, Harry Redknapp. A szakvezetőt megmentette, sőt hőssé tett az FA-kupa elhódítása, most mégis meglehetősen szűkmarkú volt: érkezett ugyan Peter Crouch 13.7 millió euróért a Liverpoolból, de legerősebb középpályását, Sulley Ali Muntarit elcsábította az Inter (igaz, 15 milliót fizetett érte).

A csapat erőssége rengeteget futó középpályásaiban és gólerős csatársorában rejlik, ráadásul több kreatív játékosa is van (Jemain Defoe, Niko Kranjcar, Pedro Mendes). Achilles–sarka a veterán balhátvéd, Hermann Hreidarsson és a 38 esztendős, eléggé „labilis" portás, David James lehet. Sol Campbell is túl van már a fénykorán, őt a közeljövőben a Tottenhamtől érkező Younes Kaboul szoríthatja ki a kezdőből.

A Pompey sokadik ránézésre is képesnek tűnik az egyik UEFA-kupás hely elérésére, hiszen a kezdőcsapat (David James – Glen Johnson, Sol Campbell, Sylvain Distin, Hermann Hreidarsson – John Utaka, Papa Bouba Diop, Lassana Diarra, Niko Kranjcar – Peter Crouch, Jermain Defoe) és a kispad is (Younes Kaboul, Jamie Ashdown, Djimi Traoré, Noé Pamarot, Lauren Etame-Mayer, Linvoy Primus, Arnold Mvuemba, Glen Little, Franck Songo'o, Richard Hughes, Sean Davis, Pedro Mendes, Nwankwo Kanu, Ben Szahar, David Nugent) tömve sokszoros válogatott játékosokkal. Redknapp még egy nagy dobást tartogat: le szeretné ugyanis igazolni az orosz középpályást, Dinyijar Biljaletgyinovot.

Stoke City

A Pottersnek becézett együttes a Championship ezüstérmeseként jutott vissza a legjobbak közé, és azon melegében ki is számolták, hogy ez legalább 42 millió eurós pluszbevételt jelent a klub számára. Ennek ellenére Tony Pulis menedzser nem szórta két kézzel a pénzt a nyáron, pontosabban kevés játékost vásárolt, de ezeket a transzfereket alaposan megfontolta. Így adott a nigériai középpályásért, Seyi Olofinjanáért 3.8, a középcsatár Dave Kitsonért 7 milliót, és ezért igazolta le a klub nélküli kapust, Thomas Sörensent Fülöp Márton helyett. A legismertebb távozó a skót Dominic Matteo, az egykori Liverpool-játékos volt.

A gárda erőssége az ír középpályás duó, Liam Lawrence és Glenn Whelan lehet. A kerettagok általánosságban kiváló erőnlétnek örvendenek, a kezdőcsapat jól megtermett legényekből áll, akiktől nem idegen a hagyományos brit elszántság, keménység, de képesek európai stílusban is játszani. A lelkesedés az ősszel röpítheti őket, és ha télen nem zuhannak össze, megragadhatnak a legjobbak között. Megéri, hiszen már azt is tudják, hogy a következő két idényben ez 18-18 millió euróval dobja majd meg költségvetésük bevételi oldalát!

Nem szolgál viszont a javukra, hogy több tapasztalatlan futballistájuk van, egyszerű stílusuk a Premier League-ben már könnyen kiismerhető, támadójátékuk pedig az átigazolási rekorder Kitsonon áll vagy bukik. Alapcsapatuk (Thomas Sörensen – Andy Griffin, Leon Cort, Ryan Shawcross, Carl Dickinson – Liam Lawrence, Glenn Whelan, Rory Delap, Seyi Olofinjana – Dave Kitson, Ricardo Fuller) nem rossz, kispadjuk viszont (Danny Pugh, Jon Parkin, Richard Cresswell, Mamady Sidibé, Vincent Pericard, Salif Diao, Lewis Buxton, Anthony Pulis, Demar Phillips, Andy Wilkinson, Adam Rooney) meglehetősen soványkának tűnik.

A tulajdonosnak, Peter Coatesnak még némi pénzt illene vásárlásokba ölnie (Nikola Zsigics, Sammy Kuffour, Amdy Faye és Carlos Cuellar érkezhet), bár így sem valószínű, hogy újra csak 17 pontot szereznének, mint legutóbbi élvonalbeli kalandozásukkor. ---- J ---- &