„Fizetünk, hogy üssenek…, de megéri!” – az amerikai futball Magyarországon

HFL: A MI NEMZETI FUTBALL LIGÁNK

Kezdjük rögtön az elején: az első hazai amerikaifutball-bajnokságot 2005-ben rendezték meg, ekkor négy csapat indult. A sportág sokakat megmozgatott – amiben nagy szerepe volt a Sport Tv-nek, amely 2004-ben először közvetítette a Super Bowlt, a következő idénytől pedig már az alapszakasz- és a rájátszásmérkőzéseket is képernyőre tűzte –, s egyre több klub jött létre, amely indulni szeretett volna a bajnokságban. A második szezonban már nyolc csapat szerepelt az MAFL-ben, 2007-ben elindult a másodosztályú bajnokság is, majd két évvel később már harmadosztálynak is örülhettek az amerikai futball hazai szerelmesei.

„Vicces látni utólag, hogy az első években milyen kevés csapat volt, s a mostanihoz képest mennyire kezdetleges playbookokkal készültek a felek. Ha valaki 100 yardot tudott passzolni, az már csodának számított” – mondta a magyar válogatott és a Budapest Wolves irányítója, Bencsics Márk.

Néhány esztendő elteltével, 2011-ben a Magyar Amerikaifutball-szövetség átszervezte a bajnokságot: a kiemelt liga a Hungarian Football League (HFL) lett, a Divízió I jelentette a másodosztályt és egy év kihagyás után – 2010-ben nem volt – újraindult a harmadosztály, immáron Divízió II néven.

Érdekesség, hogy épp az átalakítás évében maradt el a HFL, miután mindössze három magyar csapat vállalta volna az indulást – eredetileg több külföldi együttest is indítani szerettek volna a magyar élvonalban, de egyik sem fogadta el a meghívást, így a kiírást is törölték.

Az együttesek létszáma egyébként minden osztályban évről évre változik, többször előfordul, hogy egy-egy csapat különböző okok miatt visszalép. A koronavírus-járvány miatt azért ezeknek az együtteseknek a száma drasztikusan megnőtt, a HFL 2020-as idényét törölni is kellett. Az idén négy gárda versenyzett az élvonalban, a bajnoki döntőben a Budapest Wolves örülhetett, a Fehérvár Enthronerst győzte le. Hét bajnoki címmel a Farkasok együttese számít a legsikeresebbnek a 25 csapat közül – ennyien tagjai a Magyar Amerikaifutball-szövetségnek.

Ami az utánpótlást illeti, az U19-es juniorok mellett az U17-es és az U15-ös korosztálynak is van már lehetősége versengeni egymással, az idei első fordulót éppen a mögöttünk hagyott hétvégén rendezték meg.

Nem egyszer fordult elő, hogy külföldi csapat is részt vett a magyar élvonalban: 2015-ben a pozsonyi Bratislava Monarchs veretlenül nyerte meg a sorozatot, 2019-ben a Kijev Capitals a döntőig menetelt, de abban alulmaradt.

Az érdeklődés évről évre nagyobb a magyar amerikaifutball-bajnokság iránt – bár a Covid19 ártott a sportág népszerűségének –, amit jól mutat az is, hogy 2017-ben a BKV Előre labdarúgócsapat stadionjából az MTK újjáépült létesítményébe, az Új Hidegkuti Nándor Stadionba költöztették a Hungarian Bowlt annak érdekében, hogy minél többen kilátogassanak a mérkőzésre. Ez egyértelműen jó lépés volt, hiszen a 2019-es nagydöntőt 4300-an tekintették meg a helyszínen, amelyen ráadásul nem is szerepelt fővárosi csapat – a Fehérvár Enthroners 14–12-re legyőzte az ukrán Kijev Capitalst.

Az új videóbíró-rendszer élesítése után az idén erre nem adatott lehetőség, az MTK közölte a szövetséggel, hogy nem tudja befogadni sem a Hungarian Bowlt, sem a válogatott Európa-bajnoki mérkőzését. Ugyanez volt a helyzet a többi NB I-es stadionnál is, hiszen MLSZ-előírás a videóbíró-rendszer a legmagasabb osztályban.

A VAR miatt 2021-ben a székesfehérvári First Fielden – amely Magyarországon jelenleg az egyetlen amerikai futballra kialakított pálya – játszották a döntőt, s az előbb említett probléma miatt könnyen lehet, hogy végleg ide is költözik a Hungarian Bowl és a magyar válogatott is.

Buday Zoltán, a Pro Football Focus szakértője szerint mindenképp Budapesten kellene rendezni legalább a válogatott mérkőzéseit.

„A fehérvári stadionnak kisebb a befogadóképessége, mint a Hidegkutinak. Itt mindenki arról álmodik, hogy ez a sport lassan eljut oda, hogy például a Vasas stadionjába vagy a Groupamába lehet majd menni. Szerintem nem földtől elrugaszkodott gondolat a 7-8 ezres nézőszám, amivel már bőven kinőné az MTK stadionját. Illetve az is probléma, hogy nem nagyon fognak elmenni a budapesti szurkolók Fehérvárra. Itt van a legnagyobb kereslet az amerikai futballra, minden szempontból Budapest a legjobb helyszíne a válogatott meccseknek.”

VÁLOGATOTT: A FOKOZATOS ÉPÍTKEZÉS ÉS EREDMÉNYE

A hazai bajnokság mellett a nemzeti csapatunk is folyamatosan fejlődik és manapság azt tapasztalhatjuk, hogy Európán belül sikereket ér el. Viszont hosszú utat jártak be a srácok, egyáltalán nem volt könnyű az elején.

A válogatott első összetartására 2013-ban került sor, de az első mérkőzését csak 2015. szeptember 27-én játszhatta le: ez felkészülési mérkőzés volt az Építők-stadionban a csehek ellen, amelyet 26–7-re elvesztettek a mieink. A vereség ellenére a fanatikus drukkerek a tetőn lógtak, s onnan nézték a látványos blokkokat, futásokat és elkapásokat.

A következő hónapban már tétmeccsen is bemutatkozhattak Bencsicsék, Európa-bajnoki-selejtezőn Szerbia volt az ellenfél. Ha valaki szerint a csehektől elszenvedett vereség csúnya volt, akkor az ne olvassa el a következő mondatot: a szerbek 56–0-ra kiütötték a mieinket, ez máig a legsúlyosabb veresége a magyar amerikaifutball-válogatottnak.

A 2016-os évben csak felkészülési találkozókon léptek pályára amerikai futballistáink, mégis meghatározó volt ez az időszak. Ebben az esztendőben vette át ugyanis a csapat irányítását Grátz Vilmos vezetőedző, aki a mai napig ott van a válogatott élén.

„Az elején identitáskeresésen estünk át. Kicsit úgy voltunk vele, hogy »focizzunk!« Nem állt össze az egész, aztán jött az új edzői stáb. Onnantól következetesen egy irányba haladtunk. Amikor a járvány után elmentünk az edzőtáborba, már rutinosan készültünk, tudtuk, mit akarunk, mire vagyunk képesek. Nem az volt a kulcs, hogy jobb játékosok lettünk, hanem az, hogy igazi csapattá váltunk” – mondta Bencsics.

Nagy győzelemnek számított, amikor 2017-ben 42–3-ra kiütötte a magyar válogatott az Új Hidegkuti Nándor Stadionban Szlovákiát felkészülési meccsen, s nem szabad elmenni a Three Nations Cup-győzelem mellett sem: északi szomszédunknak akkor egy kiütéses, 61–0-s sikerrel végződő meccsen mutattuk meg, miről is szól a sportág, majd egy jóval szorosabb összecsapáson Csehországot is megverte a Bencsics Márk vezette magyar csapat.

A koronavírus-járvány előtt, még 2019 tavaszán Spanyolországgal találkozott B-csoportos Európa-bajnoki csoportmeccsen Grátz Vilmos együttese, s remek játékkal 24–7-es győzelmet aratott. A hangulat elképesztő volt, 5200-an (!) látogattak ki a mérkőzésre.

„Rengeteget jelentett a hazai pálya, abszolút a szurkolótábor volt a csapat 12. játékosa. Nagyon sok olyan szabálytalansága volt a spanyoloknak, hogy nem tudták elindítani időben a játékot, erre a hangulatra nem voltak felkészülve. Szenzációs dolog 5-6 ezer ember előtt játszani. Egy szív, egy lélek, ez mindenki, teljes Magyarország csapata!” – nyilatkozta Kovács Sándor az NSO Tv-nek az összecsapás után.

Nem csak hazai környezetben mutatta meg magát a magyar csapat, néhány héttel később Belgiumba kellett utaznia. Hogy ez miért volt nagy szó a játékosoknak és a stábnak? Először ülhettek közösen repülőre amerikaifutball-mérkőzés miatt.

Az idegen környezet sem tréfálta meg a mieinket: 31–7-re legyőztük a belgákat!

MEGÉRKEZTÜNK AZ EURÓPAI ELITBE

A koronavírus-járvány az amerikai futballnak is rengeteget ártott, így nagy érvágás volt a válogatottnak, hogy 2020-ban nem tudott pályára lépni. Azonban ami késett, az nem múlt: szeptemberben két hosszú év után ismét sisakot ragadhattak legjobbjaink, ezúttal Izrael játszotta az áldozat szerepét. A találkozón egy pillanatig nem volt kérdéses, melyik a jobb csapat, és a B-csoportos Európa-bajnokságon az eddigi legnagyobb sikerünket kiharcolva, 44–19-cel küldtük haza az izraelieket.

Magyarország háromból háromszor győztesen hagyta el a pályát, ezzel megnyerte a B-csoportos Eb-t és teljesen megérdemelten feljutott az A-csoportba, amelyben Európa legerősebb nemzetivel nézhet szembe – összesen tizenkét csapat indul majd, s megküzdhetünk a rendkívül erős osztrákokkal és franciákkal is.

„A papírforma az, hogy benn maradunk az A-csoport alján, mondjuk, valahol a 8–10. hely között. Az elmúlt négy év alapján nem gondolom, hogy ez a csapat ne lenne jobb a csoportutolsónál. Ugyanakkor a húzóemberek már kifelé mennek a válogatottból. Ha az izraeliek elleni meccset megnézzük, a pontszerzők közül egy kivételével mindenki harminc fölött van már. Azt nem tudom, hogy 2023-ban hol lesz a magyar csapat, de a jelenlegi ott van a legjobb tizenegyben” – mondta Buday Zoltán.

Az biztos, hogy hosszú távon egyre több fiatalt kellene beépíteni, az elmúlt négy-öt évben erre nem igazán láthattunk példa. A 32 esztendős Bencsics Márk cseréje például Vasyl Jordan volt legutóbb, aki öt évvel idősebb a Wolves irányítójánál.

A jelenlegi sorozatból egyébként még van egy Törökország elleni idegenbeli mérkőzés, de annak a kimenetele már nem befolyásolja a végeredményt – az elutazás azonban óriási költségekkel jár, a MAFSZ ezért a hivatalos Facebook-oldalán kért segítséget a magyar szurkolóktól.

Ha már költségek…

MIÉRT ÉRI MEG MAGYARORSZÁGON AMERIKAIFOCIZNI?

Csak a játék szeretetéért. Aki nem elég elhivatott, annak azt javasoljuk, hogy messze kerülje el a sisakot és a vállvédőt. Csak az előbb említett védőfelszerelések jó néhány tízezrest kilophatnak a pénztárcánkból, és akkor még nem is beszéltünk az egyéb kiegészítőkről és a tagsági díjakról.

Bármilyen sikereket is ért el a magyar válogatott az elmúlt időszakban, még mindig amatőr sportolóknak számítanak a játékosok, így egyáltalán nincs bevételük sem a bajnokságból, sem a válogatott szereplésből. Ezt maga az ország első számú quarterbackje magyarázta el.

„Fehérváron ma már jobb feltételeket nyújtanak ahhoz, hogy egy játékos többet hozzon ki magából, ott eljutottak erre a szintre. De összességében azért fizetünk, hogy üssenek minket. Nem tud megtérülni a tagdíj, az utazási költség, a rehabilitáció, a gyógytorna és például a konditerem sem. De azért aki csinálja, még mindig azt mondja, hogy megéri, mert az edzés, a pálya és a közösség az egy olyan háromszöget alkot, ami értéket teremt. Sohasem irigykedtem más sportágakra, mert nem a pénz motivált.”

Bencsics hozzátette, az amerikai futball iránti szenvedélye mellett a válogatottbeli szereplés jelenti neki a legnagyobb motivációt, hiszen azokon a meccseken egy napra mindig profinak érezheti magát.

Az anyagi tényezők mellett az élvonalbeli és válogatott játékosoknak a hétköznapi életben is meg kell találniuk az egyensúlyt, azaz nem engedhetik meg maguknak, hogy az amerikai futball a munkájuk vagy a magánéletük rovására menjen.

Összességében míg az NFL-ben dollármilliókat kapnak a profik, itthon az amatőr futballistáink maguk fizetnek a sérülésekért. S bár a magyar játékosokat nem igazán lehet összehasonlítani az amerikai sztárokkal, azért mi most megpróbáljuk kontextusba helyezni, mekkora is a különbség a két ország sportolói között.

MILYEN MESSZE VAGYUNK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKTÓL?

A tengerentúlon felfoghatatlan összegeket szakítanak a profi amerikai focisták – elég csak Patrick Mahomes tízéves, 503 millió dolláros szerződésére gondolni. A pályán nyújtott teljesítmény mellett a reklámok is jó bevételforrást jelenthetnek, főleg az irányítóknak. De mire a nagy felhajtás? Tényleg ennyivel jobbak lennének mindenkinél?

Tényleg.

„Tíz éve rendeztek világbajnokságot Ausztriában, ahol az Egyesült Államok Kanadát verte meg a döntőben 50–7-re úgy, hogy az amerikaiakat csak harmadosztályú egyetemi játékosok alkották. NFL és még első osztályú egyetemi játékos sem volt a csapat közelében. Lehet, hogy rosszul hangzik, de bőven vannak olyan amerikai középiskolás csapatok, amelyektől kikapna a magyar válogatott. Nyilván többet edzenek, és egy texasi vagy kaliforniai középiskolában profibbak a körülmények, mint itthon. Még egy harmadosztályú egyetemi csapat ellen is inkább Magyarország lenne az esélytelenebb. Talán ott összejönne egy bravúr, de NFL-csapatról például tényleg nem is érdemes beszélni. Nézzük meg az importok minőségét: aki egyetemi első osztályban negyedik számú futóként szerepelt és idejön, az kimagaslik a HFL-ben. Nem ez a mérce. Európához kell mérni magunkat, hiszen ott nagyon jövünk felfelé” – mondta Buday Zoltán.

Csapatszinten talán elérhetetlennek tűnik az NFL színvonala, ugyanakkor az egyik hazai tehetség hamarosan megmutathatja, hogy számára nem lehetetlen bekerülni a klasszisok közé.

ZILAI JÁNOS: LONDONBAN AZ AMERIKAI ÁLOMÉRT

Az NFL 14 országból összesen 50 játékosnak ad majd lehetőséget egy combine-on Európában, melynek a Tottenham Hotspur stadionja ad otthont október 12-én.

A liga abban bízik, hogy a felmérőn sikerül olyan sportolókra bukkannia, akik rendelkeznek a megfelelő adottságokkal és képességekkel ahhoz, hogy az NFL-ben játszanak.

Óriási elismerésben volt része a Fehérvár Enthroners linebackerének, Zilai Jánosnak, aki ott lesz Londonban az 50 amerikai futballista között.

„Azóta ráz a hideg, amióta megtudtam a hírt, ennek nagyjából három hete. Csapatunk amerikai faledzője, Timothy McGee rám írt, hogy nézzem meg az üzeneteimet, mert az Europe's Elit keresni fog. Gondoltam úgyse írnak, de tévedtem. McGee elküldte a profilomat, ők meg azt mondták, hogy »ez a srác tényleg tud focizni!« Aztán engem is megkérdeztek, és én is mondtam, hogy »igen, tudok«. Három nap alatt összevágtuk az összefoglalómat és elküldtem, ami nagyon tetszett az ügynökségnek” – mondta a HFL Tv-nek a 23 éves válogatott védő.

Magyarország mellett Nagy-Britanniából, Németországból, Belgiumból, Új-Zélandról, Franciaországból, Nigériából, Ausztriából, Szlovákiából, Olaszországból, Svájcból, Japánból, Finnországból és Svédországból érkeznek majd futballisták.

A teszten a kiválasztott játékosok meghívást kapnak az Egyesült Államokba, ahol három hónapig edzhetnek majd. Ezt követően tovább szűkítik a kört, és az újabb kiválasztási kör után maradt futballistákat NFL-csapatokhoz irányítják a 2022-es szezonra.