Kulcsmeccsen verte a Lakerst a Portland, nyert a Jazz és a Suns is

Philadelphia 76ers–New Orleans Pelicans 109–107

Ezt is megnyerte a Sixers. Sorozatban hetedik sikerét könyvelhette el Doc Rivers alakulata, bár ez most nem jött könnyen, főleg támadásban akadozott a gépezet, de a Williamson-Ingram nélküli Pelicans ellen a túloldalon sem teljesítettek felül. A vezér ezúttal is Joel Embiid volt, aki továbbra is MVP-szintű szezont fut (37 pont, 13 lepattanó, 11/20 mezőnyből, 12/12 büntető), de körülötte az egész kezdő jól játszott, velük a parketten 12-18 pontot vertek ellenfelükre, amit az utóbbi meccsek szokásának megfelelően a kispad szépen leadott. Hiába vezettek 17 ponttal, a nagyon elrontott harmadik negyeddel hátrányba kerültek, hét ponttal is égtek a negyedik negyedben, a hajrában pedig meg kellett feszíteniük magukat a sikerért: védekezésben nagyon megnyomták a gázpedált és az utolsó négy percben összesen két pontot engedélyeztek. Ez volt a döntő faktor, mert támadásban ők is erőlködtek, de a végén Embiid bedobott két büntetőt, leszedett egy lepattanót, majd Tobias Harris bebombázta a meccset megfordító triplát – ezzel lett 109–107 és bár volt még hátra egy perc, de itt már nem született pont, csak a védekezések domináltak. A Philly három éve nem volt ilyen sikerszériában és ezzel a győzelemmel gyakorlatilag megnyerte Keletet, mert már három meccsel vezet a Nets-Bucks páros előtt és a Miamit leszámítva minden hátralévő ellenfele negatív mérleggel rendelkezik.

Tartalékosan is közel állt a New Orleans. Az életben maradásért hajt a Pelicans, ennek megfelelően úgy sem adta fel ezt a kissé reménytelennek tűnő meccset, hogy Zion Williamsonra és Brandon Ingramre sem számíthatott, vagyis arra a két emberre, akire felépült a támadójáték. Mindezt kemény védekezéssel, harcos, agresszív játékkal igyekeztek ellensúlyozni, 60–34-re nyertek is a festékből, 16–10-re a támadópattanók terén és amint esélyük nyílt a Philly cseréi miatt, már le is csaptak erre: az ő kispadjukról beszálló négy játékos összesen közel ötven pontot dobott, ezen a téren nagy volt a differencia. Nagyon közel is álltak a győzelemhez, de az utolsó négy percben a felkeményedő Sixers ellen egyszerűen nem volt vezér, nem volt olyan playmaker, aki megoldotta volna a nehéz helyzeteket, vagy akihez ilyen pillanatban megbízhatóan lehetett volna fordulni – Ballék ezt nem tudták megcsinálni, így a négy perc alatt dobott két pont miatt vereséget szenvedtek. Már önmagában ez is baj, mert a Spurs viszont nyert, de Williamson ujjtörése és a hátralévő időre való kidőlése minden bizonnyal el is döntötte, hogy lemaradnak a playinről...

A 76ers legjobb dobói: Embiid 37/9, Harris 17/9, Curry 16/12
A Pelicans legjobb dobói: Hayes 19, Bledsoe 18/3, Bledsoe 18/12

Chicago Bulls–Boston Celtics 121–99

Kapaszkodik az utolsó szalmaszálba a Bulls. Kevés esély mutatkozik arra, hogy a Bulls elcsípjen egy play-in helyet, győzelmükkel is 3 meccsre vannak a 10. Wizardstól, illetve 3.5-re a 9. Pacerstől, de ezen a találkozón úgy léptek pályára, mint akik még nem adták fel ezt a reményt. A 2. negyedben robbantottak a hazaiak, 12. ponttal nyerték meg azt a játékrészt, és ezt követően szinte végig magabiztos előnyben játszhattak, egyedül a 4. negyed elején inogtak meg egy kicsit, amikor kétszer is 8 pontra zárkózott a Celtics, 100–92 után viszont egy 12–0-s futással eldöntötték a meccs kimenetelét. A Bulls támadásai ezúttal Nikola Vucsevicsen keresztül folytak, aki 18 ponttal, 14 lepattanóval és 10 gólpasszal tripla-duplázott, míg a pontokért leginkább Coby White (25 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) és Zach LaVine (25 pont, 5 lepattanó) felelt, előbbi ráadásul 7/12 triplát is bebombázott, az ő vezérletével 45%-kal küldtek a helyére 18 hármast. Ez elégnek is bizonyult a győzelemnek, köszönhetően annak is, hogy a Celtics csak 28,2%-kal dobott távolról.

Tatum rossz estéje nem fért bele. A Bullshoz hasonlóan a Celtics is egy jobb helyezésért küzd, ők a 6. helyet szeretnék megcsípni, hogy elkerüljék a playint, viszont ezzel a vereséggel a Miami Heat lépéselőnybe került velük szemben, úgyhogy nagyon fontos lesz számukra felkészülni a következő 2 meccsükre, amikor mindkétszer ellenük játszanak. A Bulls ellen nem fért bele, hogy Jayson Tatum (9 pont, 6 lepattanó, 3 gólpassz) csak 3/15-öt hajítson mezőnyből, illetve 0/7-et triplából, és ez a Heat ellen sem fog, ahogyan az sem, hogy csak Kemba Walker (33 pont) és Evan Fournier (17 pont, 6 lepattanó) hozza a tőle elvárhatót. Ez a duó most bebombázott 9/17 triplát, a többiek viszont megálltak 2/22-nél, Tatum gyenge napját csapatszinten sem sikerült ellensúlyozniuk. Marcus Smart begyűjtött 8 lepattanót, illetve kiosztott 5 gólpasszt, de megállt 4 pontnál, míg Tristan Thompson (8 pont, 10 lepattanó) közel járt egy dupla-duplához, de a kispadról senki sem tudott előlépni, és az első sorban is érződött Jaylen Brown hiánya, így hiába szerezték ők a 4. negyedben az első 8 pontot, majd jöttek fel egészen –8-ig, nem tudták megtenni az utolsó lépést, hogy teljesen felálljanak a korábbi nagy hátrányukból.

A Bulls legjobb dobói: White 25/21, LaVine 25/9, Vucsevics 18/6
A Celtics legjobb dobói: Walker 33/18, Fournier 17/9, G. Williams 9/3, Tatum 9

Charlotte Hornets–Orlando Magic 122–112

Ball és Rozier is előlépett. A Hornets egyre közelebb áll ahhoz, hogy matematikailag is bebiztosítsa a helyét a playin tornán, és ezúttal a csapat két irányítója, LaMelo Ball (27 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz) és Terry Rozier (28 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz) is sokkal jobb teljesítménnyel rukkolt elő, mint legutóbb a Bulls ellen tették. Mindketten agresszíven keresték a váltásokat, amiknek köszönhetően sok jó helyzetet tudtak teremteni maguknak és a többieknek is, és ennek az lett az eredménye, hogy szezoncsúcsot jelentő 68 pontot szereztek a festékből, és így az is belefért, hogy Ball 0/7, Rozier 3/11 triplát küldjön csak a helyére. Melléjük P.J. Washington (23 pont, 9 lepattanó) is fel tudott lépni, aki 4/6 triplájával segített széthúzni a pályát, de Bismack Biyombo (11 pont, 11 lepattanó) és Jalen McDaniels (13 pont, 8 lepattanó) is tette a dolgát a kezdőből, ami azért is fontos volt a hazaiak számára, mert Devonte' Graham játékára továbbra sem számíthattak, míg Malik Monk 9 perc után rásérült a korábban is problémás bokájára.

Sokáig tartotta magát a Magic. Noha a vendégeknek már nem lehet túl sok céljuk ebben a szezonban, mégis komolyan vették ezt a találkozót, és a 3. negyed közepéig többnyire ők jártak előrébb, de 7 pontnál nagyobb előnyt egyszer sem tudtak kialakítani. A Hornets kíméletlenül kihasználta, hogy sokszor rosszul reagálták le a kettő-kettők utáni váltásokat, és a mérkőzés után Steve Clifford is kiemelte a 9 pontja és 4 blokkja mellett karriercsúcsot jelentő 18 lepattanót elérő Mo Bambával kapcsolatban, hogy jó volt látni, hogy végre ilyen dominánsan támadja a pattanókat, ugyanakkor a váltások lereagálásában sokat kell még fejlődnie, de szerinte főleg olyasmikben, amik tanulhatók. A vendégeknél 26 pontos karriercsúcsot ért el Dwayne Bacon, Cole Anthony (22 pont, 6 lepattanó) is jól termelt, míg a kispadról R. J. Hampton (16 pont, 5 lepattanó) igyekezett lendületet hozni, és a vezérletével 37–20-ra behúzta a Magic a cseresorok csatáját, de a győzelemhez ez sem volt elég, így alulról a 4-6. helyet foglalják el, holtversenyben a Cavaliers és a Thunder kettősével.

A Hornets legjobb dobói: Rozier 28/9, Ball 27, Washington 23/12
A Magic legjobb dobói: Bacon 26/6, Anthony 22/6, Hampton 16

Miami Heat–Minnesota Timberwolves 121–112

Herro és a kispad jelentette a különbséget. Sorozatban hat kihagyott mérkőzés után térhetett vissza a Heat fiatal hátvédje, akivel kapcsolatban párperces rövid etapokat tervezett az edzői stáb, de Herro olyan frissen és jól mozgott, hogy ezt végül felülírta az élet. A dobógép kulcsszereplővé vált, ugyanis a padról beszállva 27 ponttal ő lett csapata legeredményesebb játékosa, 10/13 mezőnykísérlete és 6/8 triplája beesett, kiosztott 4 gólpasszt is és nagy szerepe volt abban, hogy a Miami 57–19-re nyerjen a cseresorokból érkező pontok terén. Mellette Goran Dragic (23 pont, 10/18 mezőnyből) is sokat tett hozzá a padról és a szintén visszatérő Jimmy Butler (25 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 5 labdaszerzés) is jól játszott – támadásban mindenképpen egyben volt a Spoelstra-legénység és ennek köszönhetően a negyedik negyedben már végig tíz pont körüli előnyben játszhatott. A hazaiak ezzel a sikerrel és a Boston vereségével feljöttek a keleti hatodik helyre, most viszont játszanak két meccset a Celtics vendégeként, ahol kis túlzással akár el is dőlhet, hogy kell-e playint vívniuk.

A harmadik negyedben elvesztették a fejüket a vendégek. A Minnesota remekül kezdett, a Towns-Edwards duóra építve az egész csapat jól működött támadásban és eleinte pontosabbak, gyorsabbak voltak a Heatnél, úgyhogy az első negyedben 11 pontos előnyt szedtek össze. A folytatásban azonban átvette az irányítást a Miami, a nagyszünetben már a hazaiak vezettek, a harmadik negyedben pedig már nehezen viselte a Wolves, hogy fokozatosan föléjük nő az ellenfél: a játékvezetői ítéleteket nem nagyon bírták megemészteni, előbb Chris Finch kapott technikait, majd Ricky Rubio, aztán D'Angelo Russell, végül egy perccel később Russell a másodikat is begyűjtötte ilyen okból, így őt kiállították. Ez fájó veszteség volt a csapat számára, mert Russell már addigra 17 pontnál járt és igazából nem is lehetett őt pótolni – a negyedik negyedben az amúgy csendesebb Towns beszórt 14 pontot, de ez már csak arra volt jó, hogy ne nőjön tovább a különbség. Összességében a gyenge védekezésük ezúttal nem fért bele, de az eredmény nekik persze már rég nem számít sehova, Towns szerint az a lényeg, hogy épüljön a csapat a hátralévő meccseken...

A Heat legjobb dobói: Herro 27/18, Butler 25, Dragic 23/9
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 27/6, Edwards 25/6, Russell 17/12

Milwaukee Bucks–Houston Rockets 141–133

Most sem volt sima a Bucks győzelme. Nemrég kínos vereségbe futott bele a Milwaukee Houstonban, most azonban még jobb helyzetben várhatta a meccset Mike Budenholzer csapata és természetesen kötelező volt nyernie. Ezt végül meg is tette, de nem jött egyszerűen a siker, az első félidőben 14 labdát adtak el a hazaiak, védekezni pedig egyáltalán nem akartak megint, nem úgy tűnt, hogy emlékeznek arra a mérkőzésre, amikor pont ugyanilyen felfogással kaptak ki. Ezúttal azért végül nyerni tudtak, mert túldobták ellenfelüket, az is belefért, hogy a gyomorbajokkal küszködő Jannisz Adetokunbo visszafogottabb legyen, most Brook Lopez lett a legjobb dobójuk 24 ponttal és a második félidőben azért már sikerült lenyomniuk a Houstont – vezettek 18 ponttal is, úgyhogy kipipálták a kötelezőt. Ezzel a sikerrel egyébként utolérték és az egymás elleni mérleg miatt meg is előzték a Brooklynt a keleti második helyen, ez a pozíció innentől az ő kezükben van.

Stephen Silas megdicsérte csapatát. A Rockets vezetőedzője nagyon elégedett volt csapatával a vereség ellenére is, hiszen összesen nyolc játékost tudott pályára küldeni az este folyamán és komolyan vehető NBA-csapatokban azért közülük nem sokan tehetnék ezt meg – már 28 játékost használtak idén, amellyel beállították a vonatkozó ligatörténeti rekordot. A nyolc játékosból heten is kétszámjegyűt dobtak, mindenki nagyon kitett magáért, a legjobb számokat Kenyon Martin Jr. (26 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz, 6/10 tripla) és Kelly Olynyk (23 pont, 12 lepattanó, 7 gólpassz) hozta, csapatszinten pedig 25 (!) hármast süllyesztettek el. Silas szerint akaratban, hozzáállásban és játékban is le a kalappal játékosai előtt, emelt fővel hagyhatták el a parkettet – az első félidőben abszolút partiban is voltak, a harmadik negyedben nyílt szét az olló, de így is felülteljesítették az elvárásokat.

A Bucks legjobb dobói: Lopez 24/3, Middleton 23/12, Holiday 20/12
A Rockets legjobb dobói: Martin Jr. 26/18, Olynyk 23/3, Brooks 17/15

Dallas Mavericks–Cleveland Cavaliers 110–90

Hozta a kötelezőt a Mavs. Nem forgott veszélyben a Dallas győzelme, a Kristaps Porzingis nélküli hazaiak nagyon magabiztosan és nagyon könnyedén szállították a Cleveland elleni kötelezőt. Rick Carlisle legénysége már az első negyedet 14 ponttal nyerte meg, a nagyszünetben pedig 25-tel vezetett, onnantól nem volt más dolga, csak beosztani ezt a jelentős előnyt és nem hagyni, hogy a Cavs „megőrüljön” – ez maradéktalanul teljesült, végig simán vezetett és húszpontos győzelmet aratott a gárda. Ennek örömére a sztárok pihenőt is kaphattak, Luka Doncic például alig 23 játékperc alatt dobott 24 pontot 8 lepattanóval és 28 percnél senki nem játszott többet, ürülhetett a kispad – az utóbbi tizenegy meccsükből kilencedszer nyertek és egyre közelebb vannak ahhoz, hogy bebiztosítsák a nyugati ötödik helyüket. Ami a Clevelandet illeti: ezúttal már Kevin Love sem léphetett pályára az amúgy is tartalékos csapatban, úgyhogy bár Collin Sexton (27 pont, 4 gólpassz), Cedi Osman (22 pont, 7 gólpassz), vagy Isaac Okoro (15 pont) nem mozgott rosszul, de csapatként teljesen simán szenvedték el zsinórban kilencedik vereségüket.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 24/3, Hardaway Jr. 20/9, Richardson 18/6
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 27, Osman 22/6, Okoro 15/6

Utah Jazz–Denver Nuggets 127–120

Bogdanovic oktatott, a második félidő a Jazzé volt. A nagyszünetig főleg védekezésben szenvedtek a hazaiak, 73 pontot kaptak két negyed alatt, de ezt követően több fokozattal feljebb kapcsoltak hátul és lebontották a Denver játékát – jóval agresszívebbek, pontosabbak voltak, odaértek a váltásoknál, megzavarták a dobásokat, védték a gyűrűt, ott voltak, ahol kellett. Közben pedg „félreálltak” Bojan Bogdanovic útjából, aki a Mitchell-Conley páros híján gyakorlatilag élete meccsével vezette győzelemre csapatát: ültek a betörései, ültek a tempói, a pick-and-rolljai, a triplái, harcolt ki faultokat, fontos pillanatban is gyilkos dobásokat süllyesztett el, de közben a rendszert is működtette, amikor kellett, akkor remekül olvasta az ellenfél védekezését és jó döntéseket hozott. Mindebből most egy 48 pontos karriercsúcs jött ki 16/23-as mezőnymutatóval és szintén karriercsúcsot jelentő 8/11 triplával, abszolút azt csinált, amit csak akart, a Denver tehetetlennek bizonyult – vezérletével az utolsó tizenegy percben már végig vezettek és a hajrában clutch játékokkal őrizték meg az előnyüket. Ezúttal az ellenfél is csak dicsérte Quin Snyder csapatát, nagyon meggyőző teljesítménnyel nyerték meg a rangadót, úgyhogy megőrizték ligaelső pozíciójukat és a hátralévő öt meccsükből legalább három mindenképpen kötelezőnek számít.

A jó kezdés után elfogyott a Nuggets. 41 pontos első negyeddel és 73 pontos első félidővel büntetett a Denver, úgy tűnt, hogy kirobbanó formában vannak a vendégek, ám a fordulás után már beletört a bicskájuk a felkeményedő Jazz-védekezésbe. Rudy Gobert emberi számokon tartotta Nikola Jokicsot (24 pont, 9 lepattanó, 13 gólpassz, csak 11 dobáskísésrlet) és bár Michael Porter Jr. most is nagyszerű volt (31 pont, 4/9 tripla), de a meccs végére egyszerűen elfogyott a tudomány elöl – volt egy hatperces időszakuk, amikor csak egyetlen kosarat tudtak dobni, ez eldöntötte a küzdelmet. Michael Malone vezetőedző szerint mindenképpen javulniuk kell, a 120 dobott pont szép, de a második félidő és főleg a negyedik negyed már sokkal rosszabbul sikerült annál, mint amit ez a szám mutat – közelítettek, a végén visszajöttek egy labdára, de a Utah egyszerűen jobbnak bizonyult náluk. A vereség után meccshátrányban vannak a Clippershez képest, jelen állás szerint a negyedik helyről, a Mavs ellen kezdenék a rájátszást.

A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 48/18, Clarkson 21/18, Gobert 14
A Nuggets legjobb dobói: Porter Jr. 31/12, Jokics 24/6, Millsap 19/6

Phoenix Suns–New York Knicks 128–105

A vége a Sunsé lett. A hazaiak kezdték jobban a meccset és villámgyorsan 13 pontos előnybe kerültek, de ez a fór legalább ilyen gyorsan semmivé is vált és az első negyedet már a New York nyerte meg 33–30-ra. A Knicks innentől elöl is maradt, a nagyszünetben hét ponttal vezetett és a harmadik negyedben is végig előrébb járt, egészen az utolsó másodpercig: ott 0,8 tizednél betalált Torrey Craig, majd az alapvonali bedobást azonnal ellopta és két Suns-pontra váltotta Cameron Payne. Az egy másodperc alatt szerzett négy ponttal visszavette a vezetést a Phoenix, a záró etapban pedig már nem volt pardon, domináltak a hazaiak: 38–17-re nyerték a játékrészt, elöl-hátul lejátszották addigra elfáradó ellenfelüket. Chris Pault korábban földhöz vágta Taj Gibson, az irányító pedig eléggé feltüzelte magát ettől és 17 ponttal, 11 gólpasszal, fontos játékokkal húzta csapatát, mellette nagyon pattogósan játszott most Deandre Ayton (26 pont, 15 lepattanó), 4/6 triplát tett hozzá Mikal Bridges, a kispadról pedig többen is remekül szóltak hozzá, Jae Crowder például komoly tüzet és hat triplát rakott be a közösbe. Devin Booker gyengébb napja is belefért, az utolsó negyed parádéja miatt végül 23 pontos Suns-siker született, így Monty Williams legénysége továbbra is harcban van az első kiemelésért.

Nem bírta végig a New York. Tom Thibodeau vezetőedző szerint ők tudták, hogy 48 percnyi jó játék kell tőlük a győzelemhez, de végül csak 36 percet bírtak, az utolsó negyedre már kifulladtak – a csapat legjobb dobója, Julius Randle szerint viszont már a harmadik negyedük sem volt rendben, egyszerűen nem azt csinálták, amit addig, valamiért eltértek a stratégiától. Hiába Randle 24 pontos, 11 lepattanós dupla-duplája, vagy RJ Barrett (23 pont, 8 lepattanó, 5/11 tripla), esetleg Derrick Rose (17 pont, 6 gólpassz) jó játéka, az utolsó negyedben ebből már semmit sem láttunk, ott összezuhantak minden téren – nagy baj persze nincs, ez volt a papírforma és bár csökken az előnyük, de még mindig negyedikek Keleten.

A Suns legjobb dobói: Ayton 26, Crowder 18/18, Paul 17/6
A Knicks legjobb dobói: Randle 24/3, Barrett 23/15, Rose 17/3

Portland Trail Blazers–Los Angeles Lakers 106–101

Kulcsfontosságú portlandi győzelem. Egál állással érkeztek meg erre a meccsre a felek úgy, hogy a hatodik-hetedik helyen álltak Nyugaton, vagyis éppen a playin-vonalon mozogtak, ráadásul az egymás elleni mérlegük is 1–1 volt a játéknap előtt. Éppen ezért volt döntő jelentőségű, hogy ki tudja behúzni ezt a kulcsfontosságú győzelmet, de az esélyek a Blazers mellett szóltak a hazai pályát, a frissességet, az egészséget és az aktuális formát tekintve is, amit végül érvényesíteni tudott Terry Stotts csapata. Nem jött ez könnyen, a Los Angeles védekezése azért megnehezítette a hazaiak dolgát, de a 12 ponttal nyert első negyed után szinte végig vezetni tudtak a kisebb-nagyobb hullámvölgyek ellenére – a harmadik játékrészben volt egy időszak, amikor átvette a vezetést a Lakers, de ott is egy 12–5-tel válaszolt a Portland és többször már nem nézett hátra. Nagy különbség persze már nem alakult ki, volt 92–90 is az állás, amely után egy 8–0-t futott a Blazers, majd az utolsó percre megint egy labdára zárkózott fel a Lakers, de a hazaiak higgadtak maradtak és 6/6 büntetővel megőrizték az előnyüket. Egyénileg Damian Lillard (38 pont, 7 gólpassz, 5/9 tripla) átérezte a helyzet súlyát és vezérhez méltó teljesítményt rakott le az asztalra, mellette pedig CJ McCollum és Norman Powell volt még az, aki stabilabban tudott kosarakat dobni – így most meccselőnyük és tiebreakerük is van a Los Angelesszel szemben, igaz, az utolsó három mérkőzésük majd a Jazz-Suns-Nuggets trió ellen jön, ott még bajba kerülhetnek.

Davis extrája sem volt elég a Lakersnek. Számíthattunk rá, hogy az előző esti, Clippers elleni mérkőzésen csak erőtartalékolást láttunk a Lakerstől és a címvédő a Portland elleni kulcsmeccsre sokkal inkább felszívja magát, ebből a szempontból az sem volt meglepetés, hogy Anthony Davis végül vállalta a játékot azok után, hogy tegnap megsérült. A magasember nem is okozott csalódást, 36 ponttal, 12 lepattanóval, 5 gólpasszal, remek játékkal próbálta győzelemre vezetni a James-Schröder párost ezúttal is nélkülöző csapatát, a vendégek védekezése is egészen más volt ezen az estén, Alex Caruso (18 pont, 2/2 tripla), vagy Kentavious Caldwell-Pope (17 pont, 5 gólpassz) is igyekezett, de ez sem lett elég – Andre Drummond például két bedobott kosár után kipontozódott, Kyle Kuzma összesen négy pontot szerzett és a kispadról sem érkezett érdemi segítség. Nagyon rosszul fest a helyzet a bajnok számára, iszonyatosan kéne vissza James és az, hogy kicsit belendüljenek a lényegi meccsek előtt – jelenleg jó esély van arra, hogy playint kell játszani, ott pedig bármi megtörténhet...

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 38/15, McCollum 21/6, Powell 19/9
A Lakers legjobb dobói: Davis 36/6, Caruso 18/6, Caldwell-Pope 17/3

Sacramento Kings–San Antonio Spurs 104–113

Szoros meccsen fontos Spurs-győzelem. A pocsék formában érkező San Antoniónak nagyon kellett ez a siker, hogy visszaverje a New Orleans támadását és megőrizze a playin-tagságát, ehhez pedig egy jó passzban lévő Sacramento otthonában kellett nyerni. Ezt végül a remek utolsó negyednek köszönhetően meg tudta tenni a gárda, a végig szoros mérkőzés utolsó etapjában ugyanis Dejounte Murray (10 pont ebben az időszakban) vezetésével feljebb tudtak kapcsolni támadásban – addig a védekezésük ellensúlyozta azt, hogy elöl voltak gondjaik (Gregg Popovich szerint sok volt az indokolatlan eladott labdájuk), majd a negyedik játékrészben már a támadójátékuk is a helyére került. 84–83 után egy 9–0-s rohammal fordítottak és vették a kezükbe a meccset, onnantól már végig vezettek, sőt, bő öt perccel a vége előtt a különbség átlépte a tíz pontot is – a vége mondjuk így is kiélezett lett, egyetlen pontra jött fel a Kings és labdája volt a vezetés átvételéhez, de ezt megúszta a Spurs és Lonnie Walker IV clutch dobásaival kiharcolta a győzelmet. A San Antonio ezzel 2,5 meccsre növelte előnyét a New Orleansszal szemben, úgyhogy megint jó pozícióban van, így várhatja a végjátékot. Ami a Sacramentót illeti: keményen harcolt a Walton-legénység és nagyon nyerni akart, hiszen még látótávolságon belül volt a Spurshöz képest, de Fox, Haliburton és Barnes nélkül ezúttal nem volt bennük elég tűzerő – pedig Terence Davis 24 pontos extrát hozott a padról, a kezdőben Delon Wright (17 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) próbált vezér lenni, de a hajrában alulmaradtak a pontosabb, nyugodtabb Spursszel szemben.

A Kings legjobb dobói: Davis 24/12, Hield 17/15, Wright 17/3
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 25, Murray 22, Johnson 16/3, Walker 16

NBA, ALAPSZAKASZ
Philadelphia 76ers–New Orleans Pelicans 109–107
Utah Jazz–Denver Nuggets 127–120
Charlotte Hornets–Orlando Magic 122–112
Miami Heat–Minnesota Timberwolves 121–112
Dallas Mavericks–Cleveland Cavaliers 110–90
Phoenix Suns–New York Knicks 128–105
Portland Trail Blazers–Los Angeles Lakers 106–101
Sacramento Kings–San Antonio Spurs 104–113
Milwaukee Bucks–Houston Rockets 141–133
Chicago Bulls–Boston Celtics 121–99