A Lakers vette be először Miamit; a Bucks sem hibázik

Philadelphia 76ers–New Orleans Pelicans 116–109

Már második a Sixers. Back-to-back ide, Al Horford hiánya oda, erősen kezdte ezt a mérkőzést a Philly és az első negyedet 39-25-re nyerte, úgy tűnt, hogy nem fog gondot okozni neki a kötelező mérkőzés. Később azért jött a hullámvölgy, a harmadik negyedben már hátrányba került a gárda, de aztán a hazaiak összeszedték magukat és egy komolyabb rohammal ismét tízpontos előnyt építettek fel még ebben a játékrészben - innentől többször már nem inogtak meg, lemenedzselték az utolsó játékrészt és kipipálhatták a győzelmet. Egyénileg most Tobias Harris villogott leginkább (31 pont, 12/20 mezőnyből), de Joel Embiid (24 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) és Ben Simmons (24 pont, 11 gólpassz, 3 labdaszerzés, 2 blokk)) is hozta magát, úgyhogy a csapat alapja működött, így a Miami vereségével két dolgot is elértek: egyrészt felléptek Kelet második helyére, másrészt már csak az ő váruk bevehetetlen, egyedül ők veretlenek (14-0) hazai pályán.

Semmi meglepő. Körülbelül azt hozta a Pelicans, amit várhattunk tőle, a gyenge kezdés után azért volt benne annyi tűzerő, hogy visszajöjjön, sőt, a vezetést is átvegye, de ahogy a Sixers összeszedte magát, úgy már nem volt érdemi esélye a győzelemre a vendégcsapatnak. A vége azért viszonylag szoros lett, de ebben az is benne volt, hogy a Philly teljesen elengedte a dolgot fejben és az utolsó bő három percben kilenc pontot hagyott az asztalon csak büntetőből - ez azonban csak arra volt elég, hogy a New Orleans kozmetikázzon, másra nem. Brandon Ingram megint elégedett lehet a statisztikáival (32 pont, 10/17 mezőnyből), a Philadelphiából nyáron távozó JJ Redick (19 pont, 3/5 tripla) videós megemlékezést kapott, az ősidőkben szintén itt játszó Jrue Holiday dupla-duplázott, Derrick Favors visszatért a sérülése után, minden rendben volt, csak éppen a csapat kapott ki sorozatban 11. alkalommal...

A 76ers legjobb dobói: Harris 31/3, Embiid 24/3, Simmons 24
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 32/3, Redick 19/9, Holiday 12

Orlando Magic–Houston Rockets 107–130

Harden beírta a cheat code-ot. Néhány gyengébb meccs után "leszállt a lila köd" James Hardennél, aki egészen döbbenetes két mérkőzést rakott össze egymás után: legutóbb 55 pontot és 10 triplát bombázott be 8 gólpasszal, valamint 2-2 labdaszerzéssel és blokkal, most pedig alig két nappal később szinte ugyanilyen számokat hozott: 54 pontig jutott 19/31-es mezőnymutatóval (61,3%), közte 10/15 triplával, 7 gólpasszal, 2 labdaszerzéssel és 3 blokkal. Így természetesen az Orlando nem tehetett mást, mint hogy elfogadta a vereséget, a publikum is megtapsolta a vendégek szupersztárját, amikor végre leült a kispadra, Evan Fournier is azt mondta, hogy igazából ma este egyedül Harden ellen kaptak ki és ebben nem is tévedett - Szakáll révén lépett meg a Houston a második negyedben, ahol ő egymaga 18 pontot dobott és az ő klasszisa miatt nem tudott visszajönni az egyébként nem rosszul játszó Magic. Harden mellett még Russell Westbrook (23 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz, 9/18 mezőnyből, 2 eladott labda) és Ben McLemore (18 pont, 6/7 tripla) is dicsérhető, a Rockets pedig 17-8-cal továbbra is tapad a Dallasra a nyugati negyedik helyen.

Csúszik vissza a Magic. Nehéz szériában van az Orlando, hiszen a Bucks, a Lakers és a Rockets ellen kellett egymás után helytállni, de mindháromszor könnyűnek találtatott a társaság, így hiába volt előtte négyes győzelmi sorozata, a zsinórban három vereséggel már megint ott billeg a playoff-vonal környékén. Alapvetően most sem voltak rosszak, 40%-kal tripláztak, Evan Fournier 25 perc alatt is beszórt 27 pontot és 6/11 triplát, húsz pont fölé jutott még Aaron Gordon is és csapatszinten mindössze hat labdát adtak el, de James Harden teljesítményére egyszerűen nem lehetett válaszuk, úgyhogy ismét kikaptak - most mennek New Orleansba, ott már fontos lenne megtörniük ezt a negatív szériát.

A Magic legjobb dobói: Fournier 27/18, Gordon 21/6, Ross 13/6
A Rockets legjobb dobói: Harden 54/33, Westbrook 23/3, McLemore 18/18

Miami Heat–Los Angeles Lakers 110–113

Véget ért a széria. Idén először kapott ki hazai pályán a Miami (11 meccs után), pedig ezúttal is minden esélye megvolt arra, hogy megállítsa a száguldó Lakerst annak ellenére, hogy Dragic és Winslow sem léphetett pályára. Az első félidőben jobban játszott ellenfelénél a floridai alakulat és főleg a második negyedben tudott a Los Angeles fölé nőni, úgyhogy volt 14 pontos előnyben is, a fordulás után azonban elfogyott az erő, a simán elvesztett lepattanózás visszaütött és ha támadásban nem is nagyon, de védekezésben jelentősebben visszaesett a társaság - a tíz pont feletti előnyből tíz pont feletti hátrány lett, innen kellett még felállniuk. A végén azért ezt meg is tették, a negyedik negyedben elkezdték beverni a hármasokat, kilenc másodperccel a vége előtt Kendrick Nunn egyik dobásával egyetlen egységre zárkóztak fel és az utolsó pillanatban Jimmy Butler még hosszabbításra küldhette volna a feleket - az Anthony Davis felett eldobott hármasa azonban lejött, úgyhogy Erik Spoelstra csapata ezúttal kikapott. Egyénileg Butler (23 pont, 4 labdaszerzés) mellett Nunn, Adebayo, Jones Jr. és Olynyk is jól játszott, de mindent összegezve egy hajszállal most gyengébbnek bizonyultak a Lakersnél - nagy gond persze nincs, de azért most back-to-back mennek Dallasba, ahol egy hárommeccses túrát kezdenek meg, az ünnepek körül is rangadókat játszanak, úgyhogy meg kell mutatniuk, hogy mennyit is érnek.

Nagyon értékes győzelem. LeBron James és Erik Spoelstra is elmondta a meccs után, hogy itt most mindkét csapat bebizonyította, hogy miért áll ott a tabellán, ahol, mert mindketten nagyon jó kosárlabdát mutattak be, úgyhogy emiatt is rendkívül értékes a Lakers sikere. A vendégek az első félidőben kicsit még akadoztak, de aztán a fordulás után átvették az irányítást, a harmadik negyedben 37 pontot dobtak, a lepattanózást összességében 50-34-re nyerték, 30%-os triplázáson tartották a Miamit és a két vezérük megint klasszishoz méltó teljesítményt nyújtott: James (28 pont, 11/22 mezőnyből, 4/8 tripla, 9 lepattanó, 12 gólpassz, 8 eladott labda) esetében a rengeteg eladott labda rontott azért az összképen, Anthony Davis (33 pont, 10 lepattanó, 3 blokk, 4/9 tripla) viszont talán még őt is túlragyogta. A meccs végén azért követtek el hibákat, a 15 pontos Caldwell-Pope két clutch büntetőt is elrontott, emiatt nyílt esélye Butlernek az egyenlítőnek szánt dobásra, illetve előtte is sorra kapták a hármasokat az arany-lilák, de végül megúszták, úgyhogy zsinórban 13. idegenbeli meccsüket is megnyerték és 23-3-mal továbbra is holtversenyben vezetik a ligát.

A Heat legjobb dobói: Butler 23, Jones 17/6, Nunn 16/6
A Lakers legjobb dobói: Davis 33/12, James 28/12, Caldwell-Pope 15/

Atlanta Hawks–Indiana Pacers 100–110

Érvényesítette a papírformát a Pacers. Egyértelmű esélyesként léphetett pályára az Indiana, az első félidő pedig ennek megfelelően alakult, a vendégek játszották a saját játékukat, a hazaiak pedig erőlködtek és dobálták a téglákat, úgyhogy a nagyszünetben 15 ponttal vezetett a Pacers. A harmadik negyedben aztán jött egy hullámvölgy a McMillan-legénység számára és a 18 pontos fórból csak öt egység maradt, ám később rendezni tudták a soraikat, a vezetést nem adták ki a kezükből és a záró etapban megcsinálták a győzelemhez szükséges játékokat - ebben a játékrészben összesen 17 pontot engedélyeztek a Hawksnak, úgyhogy végül hozták a kötelező győzelmet. A Trae Young elleni parádés védekezésen kívül támadásban is többen dicsérhetők az Indynél, a kezdőötös minden tagja tíz pont fölé jutott, Malcolm Brogdon (19 pont, 12 gólpassz) és Domantas Sabonis (12 pont, 14 lepattanó) dupla-duplázott is, ráadásul utóbbi zsinórban 11., a szezon során pedig már 21. alkalommal tette ezt meg. A gárda ezzel a sikerrel utolérte a Torontót, a következő egy hétben pedig három hazai meccset vív: a Hornets, a Lakers és a Kings vendégeskedik náluk.

Trae Young kicsit túlpörgött. Gyakorlatilag kontroll nélkül játszhat a Hawksnál a fiatal irányító, ebből pedig néha varázslatos, néha viszont szörnyű dolgok sülnek ki - most utóbbi eset történt meg, Young ugyanis 9/30 mezőnykísérlettel zárt, rengeteg labdát használt el vállalhatatlan hatékonysággal. Ez alapvetően meg is határozta az Atlanta játékát, amely az első 14 triplakísérletét kivétel nélkül elhibázta és bár később egyszer szorossá tették a meccset, de ennél többre nem volt reális esélyük, a Pacers sokkal stabilabban és kiegyensúlyozottabban kosárlabdázott. Meglepetést így nem tudtak okozni, 6-20-as mérlegükkel pedig a New Yorkkal holtversenyben sereghajtók Keleten, ráadásul a következő ellenfelük a Lakers lesz...

A Hawks legjobb dobói: Young 23/9, Hunter 21, Parker 20/3
A Pacers legjobb dobói: Brogdon 19/3, Warren 18/3, McDermott 16/9

Memphis Grizzlies–Milwaukee Bucks 114–127

Nagyon kellett Giannis a Bucksnak. Kis híján megszakadt a Milwaukee szenzációs győzelmi sorozata, a csapatvédekezés ugyanis nagyon nem akart összeállni és a két középső negyedet el is vesztette a gárda, sőt, tízpontos hátrányt szedett össze. Az utolsó játékrészben azonban a lovak közé csaptak Mike Budenholzer fiai és a legutóbbi meccset kihagyó, most pedig faultgondok miatt csak 27 percet játszó Giannis Antetokounmpo vezetésével fordítotak: a görög MVP 17 pontot szerzett csak ebben a játékrészben és kis híján egyedül megdobta a Grizzlies ekkor szerzett pontjait. A Bucks végül 37-19-re nyomta le ellenfelét az utolsó negyedben, Antetokounmpo pedig 37 ponttal és 11 lepattanóval zárt a csökkentett játékideje alatt 12/23-as mezőnymutatóval, valamint 3/7 triplával - mellette Khris Middleton (26 pont, 10/19 mezőnyből) is kiemelendő, a többiek viszont ezúttal nem produkáltak hatalmas számokat. A gárda így behúzta zsinórban 17. győzelmét is és továbbra is tartja a lépést a Lakersszel, aggodalomra ad viszont okot náluk, hogy Eric Bledsoe megsérült, alig 17 percet játszott, majd a sípcsontját/lábszárát fájlalva elhagyta a parkettet és már nem tért vissza - az ő kiesése azért nem hiányzik a társaságnak akkor sem, ha magabiztosan vezeti Keletet.

Pedig Jaren Jackson Jr. oktatott. Sem Ja Morant, sem Brandon Clarke nem lépett pályára a hazaiaknál, ott volt viszont Jackson Jr., aki parádés teljesítménnyel húzta csapatát: csak a harmadik negyedben egymaga bevert 26 pontot (!) 7/11 triplával és végül 43 pontos karriercsúcsig jutott 9/15 hármassal. Rajta kívül túl sokan azért nem villogtak náluk, de három negyeden keresztül ez is elégnek bizonyult, ám az utolsó játékrészben elöl-hátul magasabb fokozatba kapcsolt a Bucks, amelyre a Memphis már nem tudott reagálni - Troy Jenkins vezetőedző szerint azzal azért elégedettek lehetnek, hogy a Milwaukee-tól ilyen utolsó negyed kellett ahhoz, hogy nyerni tudjon ellenük. Ennyinek és Jackson teljesítményének örülhetnek, utóbbi 26 pontos harmadik negyede pedig egyébként franchise-rekordnak számít.

A Grizzlies legjobb dobói: Jackson Jr. 43/27, Brooks 19/12, Crowder 15/9
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 37/9, Middleton 26/9, Bledsoe 12

Chicago Bulls–Charlotte Hornets 73–83

A Hornets volt a kevésbé rossz. Nem ezzel a mérkőzéssel kell népszerűsíteni a kosárlabdát, mindkét fél egészen pocsék támadójátékot mutatott be és külön kiemelést érdemel a 15-10-es Hornets-sikerrel záruló harmadik negyed - az utóbbi időben elszivárgott a chicagói közönség egy része, nem valószínű, hogy ezzel a meccsel sikerült visszacsalogatni őket. Ráadásul a rosszabbik csapat is a Bulls lett, 30%-kal dobtak a hazaiak, 20%-kal tripláztak és egyetlen egy olyan játékosuk sem volt, aki jól játszott volna - voltak futásaik, amelyekkel visszajöttek a korábbi hátrányukból, de összesen ennyit tudtak most felmutatni. A 73 dobott pont hazai pályán értelmezhetetlen, úgyhogy bár a Hornets is hasonló szinten volt, de a "sokkal meggyőzőbb" 38%-os mezőnymutató a vendégeknek elég volt egy győzelemhez annak ellenére, hogy 30 kosarukra 20 eladott labda jutott. Mindkét együttes negatív szezoncsúcsot döntött egyébként a dobott pontokkal, a szörnyű színvonalú összecsapáson pedig a Charlotte is csak a győzelemnek örülhet - de persze az a legfontosabb, ráadásul ez már zsinórban a harmadik volt a csapat számára, amellyel fél meccsre megközelítette a keleti nyolcadik helyet.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 12/3, Arcidiacono 12/6, Markkanen 10/6, Young 10
A Hornets legjobb dobói: Graham 16/6, Bridges 13/6, Washington 13

Utah Jazz–Golden State Warriors 114–106

Csak a legvégén kerekedett felül a Utah. A mérkőzés első szakaszában egyáltalán nem tudta érvényesíteni a papírformát a Jazz, sőt, a nagyszünetben még hét ponttal égett a hazai alakulat, csak a fordulás után tudta felszívni magát és átvenni az irányítást, de dominálnia ekkor sem sikerült. Egészen az utolsó két percig egálban voltak a felek, ám akkor Bojan Bogdanovic visszalépős triplájával még egyszer, utoljára fordított a Jazz, a következő támadásból Donovan Mitchell is bevert egy nagy hármast, ezzel a két clutch dobással pedig megtörték a Warriorst - hirtelen ötpontos előnybe kerültek az utolsó percre és innentől már nem volt más dolguk, mint jól büntetőzni. Ezt megtették, úgyhogy ha a vártnál nehezebben is, de hozni tudták a kötelezőt, amelyet nagyrészt Mitchell (28 pont, 10/19 mezőnyből) és az általa megnyitott területekből élő Bogdanovic (32 pont, 8/13 tripla) remek játékának köszönhetnek - a győzelem megvan, de most sem voltak meggyőzőek, következőleg a Magic ellen jobb játékra lesz majd szükségük.

Steve Kerr elégedett. A vereség ellenére bizakodóan nyilatkozott csapatáról a vendégek vezetőedzője, aki szerint jó irányba haladnak és elégedett volt azzal, ahogy lejátszották ezt a meccset - a vége nem sikerült, a Jazz klasszisai két-három játék alatt eldöntötték a dolgot clutch helyzetben, de a GSW jelenlegi kerete nem is alkalmas arra, hogy komolyabb győzelmi reményei legyenek. A kispad így is külön dicséretet érdemel, mert 52-12-re nyerték a Jazz cseréi ellen vívott különmeccset és egészen a legvégéig a víz felett tartották a csapatot, de aztán a fent említett két tripla ellenük döntött - Kerr így is azt mondta, hogy szerinte fejlődnek és mérkőzéseket fognak nyerni a közeljövőben, úgyhogy bizakodó.

A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 32/24, Mitchell 28/9, Gobert 15
A Warriors legjobb dobói: Burks 24/6, Lee 21/9, Russell 18/6

Minnesota Timberwolves–Los Angeles Clippers 117–124

Villogott a szuperduó, de szükség is volt rá. Lou Williams, Patrick Beverley és Landry Shamet révén a hátvédsor színe-java kénytelen volt kihagyni a Wolves elleni összecsapást, így Kawhi Leonardön és Paul George-on múlt a mai győzelem, akik meg is tették a magukét. Leonard (42 pont, 10/24 mezőnyből, 19/19 büntető, 11 lepattanó) a nagyszünetben félidős karriercsúcsnak számító 31 pontnál járt, amivel némi előnyhöz juttatta csapatát, majd a harmadik játékrészben jött George (46 pont, 17/31 mezőnyből, 5 pattanó, 7 gólpassz), aki csak ekkor 16 egységet rámolt be. A Clippers már 21 ponttal is vezetett, ám ekkor látványosan kifogyott a nafta mindkét oldalon, a sztárok is egyre többet hibáztak (ketten összesen 14 labdát szórtak el...), a Wolves pedig 115-119-ig visszakúszott. Itt azonban már vészesen fogyott az idő, ami most a LAC-nak kedvezett, végül megúszták, így a Leonard-George duó új közös csúcsa (88 pont) a gárda zsinórban negyedik sikerét jelentette. Most viszont igen erős menet jön, hiszen a Wolves-meccs feldobása után 22 órával már Chicagóban lépnek fel...

A harmadik negyedben ment el. Az első félidőben csak Leonard klasszisa miatt vezetett a Clippers, arra lehetett számítani, hogy a folytatásban a hosszabb paddal dolgozó Wolves darálása célt érhet – így is lett, de csak a negyedik negyedben, a kettő között pedig volt egy harmadik, ahol a LAC feltörölte velük a padlót. Az utolsó játékrészben aztán az egyébként is jól játszó Karl-Anthony Towns (39 pont, 12//22 mezőnyből, 5/10 tripla, 10/13 büntető, 12 lepattanó) vezetésével megpróbálták a lehetetlen küldetést, de már túl későn jött a roham. Így Andrew Wiggins kifejezetten hatékony (12/20 mezőnyből, 8/8 büntető) támadójátéka, illetve a padról jövő Jeff Teague (22 pont, 5 gólpassz) parádéja is ment a levesbe, a Wolves zsinórban hetedik vereségével már csak 10. Nyugaton. Ennél rosszabb formában csak a Pelicans van a ligában, a Wolves szerencséjére most négy napig csiszolhatják a játékukat, majd éppen a New Orleanst fogadják.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 39/15, Wiggins 34/6, Teague 22.
A Clippers legjobb dobói: George 46/18, Leonard 42/9, Harrell 18.

Sacramento Kings–New York Knicks 101–103

Ez nem volt bekalkulálva. A Knicks Kelet alján helyezkedik el, éppen csak meg tudta verni a Golden State-et, idegenben borzalmasak, míg a Kings éppen feljövőben van, és az esetleges győzelemmel felléphettek volna a playoff-helyekre, ennek megfelelően 12 ponttal meg is nyerték az első játékrészt. A két középső negyedben azért akadtak gondjaik, de így is nyolc egységgel futottak neki a negyedik etapnak, itt azonban nem tudták lefogni Elfrid Paytont, a csereirányító előbb visszahozta a New Yorkot egál környékére, majd a vezetést is átvette – kétszer is, onnantól pedig már nem néztek vissza a vendégek. 96-99-es állásnál Joseph kihagyta a potenciális egyenlítő hármast, Marcus Morris pedig visszapöcizett egy támadópattanót, majd Hield duplája után Randle ezúttal jól büntetőzött - a szorosnak tűnő eredmény Buddy Hield (34 pont, 12 lepattanó) utolsó másodperces triplájával alakult ki. Szinte csak őt lehet dicsérni a hazaiaknál, a 18 pontos Barnes a kulcspillanatokban eltűnt, Nemanja Bjelica ezúttal gyengén játszott, Bogdan Bogdanovics pedig hiába szórt be 4/5 hármast, egyedüli segítségként kevésnek bizonyult. A Kings nagyon bánhatja ezt a buktát, most leutaznak a Warriorshoz kiköszörülni a csorbát.

A cseresornak köszönheti Mike Miller. A Knicks átmeneti vezetőedzője alatt a maga szintjén megtáltosodott a gárda, hiszen először a szezon során nyertek kétszer egymás után, ráadásul idegenben – még a Warriors elleni sikert lehetett az ellenfél gyengeségével is magyarázni, a Sacto ellenit már nem. A pár napja kulcsbüntetőt hibázó Julius Randle ezúttal nem csak berámolt 26 pontot, de a végjátékban jól is büntetőzött, ám a győzelem a második vonalnak köszönhető, mivel a GSW ellen parádézó Morris és Barrett játékán igencsak érződött, hogy ma komolyabb játékosok állnak a túloldalon. A második sorból a 16 pontos Elfrid Payton előlépését már említettük, de mellette a 14 pontot és 9 pattanót hozó Mitchell Robinson, a három triplát verő Damyean Dotson és kilenc pontig jutó Bobby Portis is sokat tett hozzá, hogy végig látótávolságban maradhasson a New York (a másodéves Kevin Knox nagy igyekezetében még a saját kosarába is betalált, de ő sem lógott ki védekezésben). A végén aztán Morris visszapöcizett lepattanója és Randle két jó büntetője hozta meg a győzelmet, a New York pedig megy tovább Denverbe – az azért picit keményebb dió lesz, egyébként is 2006 óta nem nyertek arrafelé.

A Kings legjobb dobói: Hield 34/18, Barnes 18/9, Bogdanovics 14/12.
A Knicks legjobb dobói: Randle 26/9, Payton 16/3, Robinson 14.

A tabellát IDE KATTINTVA tekinthetik meg!