Az amerikai futballisták nem ijedősek, gyűjtést indítottak saját stadionra

„Még nem jelezték, miként állnak, de már biztosan javában dolgoznak. Nagyjából hat-hét óra, mire az MTK stadionjának gyepére felfestik az amerikaifutball-pálya valamennyi vonalát a két end line között, beleértve a hasmarkokat is. A munka javát a játékvezetőink végzik, persze a pályamunkások közreműködésével.”

Mindezt Cselleng Ádám, a Magyar Amerikaifutball-szövetség sajtófőnöke mondta a múlt pénteken, azaz egy nappal a sportág hazai csúcseseménye, a Maker's Mark Hungarian Bowl előtt. Gyönge poén lett volna azzal rákontrázni, hogy „lám, valami hasznát a játékvezetőknek is lehet venni”, ráadásul udvariatlanság is, hiszen a MAFSZ médiafelelőse nemcsak az élvonalbeli bajnokság meccseit közvetítő Digi Sport szerkesztő-riportere, hanem maga is amerikaifutball-bíró.

Nincs ebben semmi különös mifelénk: a szövetség játékosból (védőfal-ember volt) lett elnöke, Boda Gábor edzősködik, csakúgy, mint Bachraty Kornél főtitkár. Előbbi a friss bajnok Fehérvár Enthroners védőkoordinátora, utóbbi a másodosztályban, a divízió I-ben szereplő Dunaújváros Gorillaz vezetőedzője. Hogy több hangszeren játszik, ez a sportág szinte minden hazai szereplőjére jellemző. Néhány éve még sokan a hasukat fogva hahotáztak, amikor kiderült, hogy a Feröer-szigetek labdarúgó-válogatottjának egyik tagja, Fródi Benjaminsen azért volt kénytelen kihagyni a Románia elleni mérkőzést, mert éppen a börtönőri vizsgájára készült. A magyar amerikai futballistáknak magától értetődő, hogy munka mellett, a szabadidejükben sportolnak. A Bors két évvel ezelőtt, a szlovákok elleni barátságos mérkőzés kapcsán utánajárt, kik is alkotják a válogatott keretét. Nos, a marcona sisakos fickók között civilben vegyészmérnök, informatikus, szerelő, tüskecsarnoki jégkészítő, belső auditor, szakács, cukrász, hangszertechnikus, geográfus, ács, designer és hegesztőmérnök is akadt.

KOSZT-KVÁRTÉLYÉRT FUTBALLOZÓ LÉGIÓSOK

Miközben a sportág elitjét jelentő NFL-ben a legjobban fizetett sportoló, a seattle-i Russell Wilson a 2019-es idényben 35 millió dollárt vág zsebre (ez 10 milliárd 150 millió forint), addig itthon mindenki zsebbe nyúl, aki focizni akar; tagdíjat fizet és a saját felszerelésére is költ. „Aki díjmentességet kap vagy utazási költségtérítést, az hazai mércével mérve már kiemelt státust élvez. A légiósok is alapvetően koszt-kvártélyért játszanak, csak a legjobb amerikaiaknak dobnak össze jelképes fizetést. A külföldiek létszáma amúgy korlátozott a HFL-ben: a sportág vezető hatalmaitól, beleértve természetesen az Egyesült Államokat is, egy klub legfeljebb négy játékost igazolhat, ám egyszerre csak kettőt küldhet pályára. Az uniós országokból érkezők száma nincs megszabva, az unión kívülről viszont csapatonként maximum további hat-hat futballista szerződtethető. Vagyis egy keretben összesen tíz külföldi foglalkoztatható” – segített eligazodni a magyar viszonyok között Boda Gábor.

A hőskornak ezzel együtt már jó ideje vége.

Július első szombatján immár a tizennegyedik bajnoki döntőt rendezték meg, s a nyolcadikat a kiemelt bajnokság, a Hungarian Football League (HFL) 2012-es életre hívása óta. Ez idő alatt a BKV Előre pályája, a BVSC és az Újpest stadionja, míg 2017-ben és idén a megújult Hidegkuti Nándor Stadion volt a rendezvény színhelye. A korábbi helyszínválasztásoknak fölöttébb prózai magyarázata volt: saját létesítmény híján az amerikai futballisták abban a labdarúgó-stadionban vendégeskedtek, ahol hajlandók voltak vendégül látni őket, s amely alkalmas nagyobb nézősereg befogadására. A Szőnyi úton ugyanis 2014-ben 6000, Újpesten tavaly 5500 néző gyűlt össze a szuperdöntőre, de a minapi 4300-as Hungária körúti látogatottság miatt sem kell pironkodniuk a szervezőknek. Különösen annak fényében, hogy a HFL megszervezése óta most először fordult elő, hogy a döntő egyik szereplője sem budapesti gárda volt. Sőt, az egyik résztvevő a határon túlról, a nem éppen a szomszédban található Kijevből érkezett.

Noha 2016 áprilisa óta immár Magyarországon is van szabványos méretű, 120 yardos amerikaifutball-pálya, a First Field az MTK-stadionnál szerényebb befogadóképességű, nem is beszélve arról, hogy a közönség és a média kiszolgálása tekintetében jócskán fejlesztésre szorul. Minderre azonban nem kell sokáig várni. Az egykori MÁV Előre-sporttelep lesz ugyanis a helyszíne a jövő júniusban rendezendő egyetemi amerikaifutball-világbajnokságnak, s ennek apropóján újabb műanyag székes ülőhelyeket szerelnek fel, részben le is fedik a nézőteret, s emellett VIP- meg médiaszektor is épül. A Takarodó utca nosztalgikus hely a székesfehérváriaknak: a hosszanti lelátóba az amerikaifutball-pálya kialakításakor beépítették a hajdani Videoton-stadion elbontott földlelátójának betonelemeit és korlátait...

Pénz, pénz, pénz. Jól érzékelhetően visszatérő téma ez az amerikai futball esetében is, hiába tekinthető amatőrnek mifelénk a játék. A nézőszám a bizonyság rá, hogy a sportág csúcstermékére – esetünkben a Hungarian Bowlra – van fizetőképes kereslet: egy hete úgy jött össze a 4300-as nézőszám, hogy a VIP-jegyek 12 ezer, a szektorjegyek 2000, 3000 és 3500 forintba kerültek, s még a 3–14 éves gyermekeknek is kellett belépőt váltani, igaz, csak egy ezresért. De hát az amerikai futball nem olcsó sport, egy csapat működtetése az élvonalban éves szinten 7–10 millió forintot is felemészthet. A csapatonkénti minimális létszám 25-30 fő, 50-60 tagú társulatokat inkább csak az élklubok képesek mozgatni, mint például az újsütetű bajnok Fehérvár Enthroners, az alapszakaszgyőztes Budapest Wolves vagy a reguláris szakaszt a második helyen záró Budapest Cowbells.

A bajnokság létszáma örökzöld téma. Szerencsére azon a ponton már túllendültünk, amit a magyar jégkorongsport is átélt a múlt század nyolcvanas éveinek elején, amikor mindössze három együttes, a Fradi, a Dózsa és a Székesfehérvári Volán alkotta az ob I mezőnyét. Az amerikai futballban 2011-ben jött el a mélypont, akkor csupán három együttes vállalta a szereplést az élvonalban. A csúcsot a tavalyi idény jelentette: a 2018-as bajnokságban nyolc csapat szerepelt, ez rekord a HFL történetében. Jelenleg ennyi a maximum, ennél népesebb mezőnnyel a rendelkezésre álló infra­strukturális feltételek mellett, amikor a Fehérvár Enthroners kivételével minden együttes albérletben sínylődik, nem lehetne március és július között lebonyolítani a bajnokságot (korábbi kezdés az időjárás bizonytalansága miatt nem lehetséges, ahogy hosszabbra sem igen lehet nyújtani az idényt). A minap véget érő élvonalbeli bajnokságra a 2017–2018-as szereplők közül a Dunaújváros Gorillaz, a Budapest Eagles és a Nyíregyháza Tigers már nem nevezett, emiatt csak úgy jött össze hat szereplő, hogy a Kijev Capitals bejelentette csatlakozási szándékát. A Bulldogs, a Bandits és a Rebels összeolvadásával tavaly életre hívott ukrán elitalakulat jelentős áldozatot hozott azért, hogy a HFL-ben versenyezhessen: valamennyi mérkőzését Magyarországon játszotta le. Mire a bajnoki döntőig menetelt, már 13 ezer kilométert utazott; jellemzően a határig vonattal, onnan pedig busszal. Előfordult, hogy két napig tartott az út, s volt példa arra is, hogy kedden indult haza, pénteken pedig már fordult is vissza Magyarországra. De a magyar mellett az ukrán bajnokságban is versenyző kijeviek lelkesedése emiatt mit sem kopott. Igaz, az alapszakaszt csak a negyedik helyen zárták, viszont a playoffban, az elődöntőben az első kiemelt, címvédő, addig veretlenül menetelő Budapest Wolvest győzték le Pasaréten! A Capitals a második külföldi csapat, amely bekapcsolódott a magyar bajnokságba; 2015-ben a szlovák Bratislava Monarchs volt az úttörő, a pozsonyiak veretlenül meg is nyerték a sorozatot (abban az évben a Hungarian Bowl vesztese, a Budapest Wolves lett a magyar bajnok).

REÁLIS CÉL LEHET AZ EB-FELJUTÁS

A határok átjárhatóságának megteremtése lehet a jövő; a jégkorong Erste Liga mintájára egy kelet-közép-európai versenysorozat tető alá hozása jelentős lökést adhatna a régióban a sportág fejlődésének. Ha anyagilag bírja, a Kijev Capitals várhatóan marad a magyar bajnokságban, a pozsonyiak esetleges visszacsábításával pedig szakmailag ütős bajnokságot lehetne létrehozni.
„A rendelkezésre álló hazai játékosállomány öt, legfeljebb hat minőségi élvonalbeli csapatra elegendő, ennél több együttesre osztva óhatatlanul szétforgácsolódnának az erők. Viszont egy magyar, szlovák, ukrán közös bajnokság mindhárom ország amerikai futballjának a fejlődését jól szolgálná” – tette hozzá Boda Gábor.

Az elnök nem említette Ausztriát, s nem véletlenül. Noha az osztrák-magyar kapcsolat évek óta él (a Fehérvár Enthroners a hazai élvonallal párhuzamosan az osztrák III. divízióban is versenyez, az U15-ös és az U13-as utánpótlás-bajnokságban pedig a Budapest Wolves indítja el a csapatait), a sógoroknál nem kapkodnak a külföldi jelentkezők után. Odaát ugyanis önerőből is képesek minőségi versenysorozatokat lebonyolítani: Európában Németország mellett Ausztriában a legerősebbek az amerikai futball pozíciói. Az osztrákoknál a nyolccsapatos élvonal (AFL) alatt négy felnőttosztály működik, az utánpótlást U18-as, U15-ös és U13-as korosztályban versenyeztetik.

Itthon az élvonalat jelentő Maker's Mark liga alatt kétszer öt csapattal üzemel a Powerade-divízió I és hét együttes részvételével a TD Store-divízió II. Az utánpótlás-bajnokságok közül az U19-ben legutóbb kétszer öt, míg az U17-ben összesen öt csapat indult. „Nálunk az U15-ösök és az U13-asok eddig flagfutballt játszottak, ez a sportág testi ütközés nélküli változata. Ősszel azonban szeretnénk beindítani az U15-ös bajnokságot, reméljük, lesz elég érdeklődő” – mondta a stratégiáról Boda elnök.

A szövetség legutóbb – állami közreműködéssel – tízmillió forint keretösszegű programmal igyekezett megtámogatni az utánpótlás-fejlesztést. A Feltörekvő sportágak programja kere-tében három pályázatot írt ki a MAFSZ elnöksége. Az elsőnek köszönhetően összesen 3 millió forint keretösszegben kaphattak támogatást az érdeklődők kiegészítő felszerelések vásárlására, s további 2 milliót iskolai toborzóprogramokra – tizennyolc csapatnak jutott ily módon klubonként 166 200, illetve 110 800 forint. A második és harmadik pályázat keretösszege 1.75, valamint 3.2 millió forint volt, s azok az együttesek juthattak pénzhez, amelyek vállalták, hogy 2019-ben és 2020-ban U19-es, illetve U17-es gárdát versenyeztetnek. Az elnyert összeg csapatonként 437 500, illetve 650 ezer forint volt.

A reflektorfényen kívül éldegélő sportágak fő esélye arra, hogy magukra irányítsák a figyelmet, ha a nemzeti válogatott valamely világversenyen leteszi a névjegyét. Az amerikai futballban a nemzeti csapat életre hívásáért is keményen meg kellett dolgozni. A sportág hazai megjelenését követően tíz évet kellett várni a válogatott megalakulására, amelynek első edzésére 2013-ban sor került, de a bemutatkozó meccset csak 2015. szeptember 27-re sikerült meghirdetni. E napon a már romokban heverő Építők-pályán Csehországgal vívtunk barátságos meccset, és bár a vendégek 26–7-re nyertek, a 4500 néző – átérezve a sporttörténeti pillanatot – kitartóan ünnepelte Lee Hlavka edzőt és csapatát. A találkozót eredetileg a BVSC stadionjában játszották volna le, de a meccsnap előtti kiadós eső miatt a létesítmény vezetői visszaléptek a rendezéstől… Az első tétmérkőzésre néhány héttel később került sor, akkor a belgrádi Vozsdovac Stadionban Európa-bajnoki selejtezőn 56–0-ra kaptunk ki. Az első győzelem dátuma 2016. szep-tember 24., ekkor a székesfehérvári First Fielden, barátságos mérkőzésen bravúros negyedik negyedbeli teljesítménnyel 23–22-re sikerült nyerni a lengyelek ellen. Tavaly megszületett az első tornagyőzelem. A Three Nations Cup keretében a szlovákok 61–0-s kiütése után a cseheket is sikerült 23–15-re megverni 5200 néző előtt a Hidegkuti Nándor Stadionban.

A következő feladat a több hónapos egyeztetés, huzavona és alkudozás után tető alá hozott 2019–2020-as Európa-bajnokság lesz. Ez az Eb nem hasonlít a többi látványsport kontinensviadalaihoz, nem lesz ugyanis klasszikus torna a sorozat megkoronázásaként. A Nemzetközi Amerikaifutball-szövetség (IFAF) két csoportba sorolta a jelentkezőket. Az A-ba legjobbak kerültek (Franciaország, Szerbia, Csehország, Ausztria, Olaszország, Svájc, Finnország, Dánia, Hollandia, Svédország, Nagy-Britannia és Oroszország), a B-be Magyarországot, Spanyolországot, Belgiumot, Izraelt és Törökországot sorolták be. Ez utóbbi ágon idén és jövőre is két-két meccset vív minden csapat. A legtöbb győzelmet jegyző válogatott nyeri meg a sorozatot, s felkerül az A-csoportba, ahonnan az utolsó helyezett kiesik. A hivatalos erősorrend alapján a mi ötösünket a belgák vezetik, velük 2016 októberében Székesfehérváron egyszer már találkoztunk. Akkor a vendégek egyetlen field goal különbséggel nyertek 20–17-re. Az Eb-sorozatban viszont reális cél lehet az első hely megszerzése. A nyitányig nem kell sokat várni, október 12-én a Hungária körúton fogadjuk a spanyolokat (majd két héttel később a belgák vendégei leszünk), ami azért érdekes, mert e két meccs valahol félúton lesz a legutóbbi és a soron következő bajnokság között. Az augusztus 17–20-ra tervezett fehérvári edzőtáborba 75 tagú keret hivatalos, amelynek kialakítása első hallásra talán kissé szokatlan, de a honi helyzetben az egyetlen lehetséges úton zajlik: a klubcsapatok edzői ajánlhatnak játékosokat, a futballisták maguk is jelentkezhetnek, s persze a válogatott szakmai stábja is behívhatja a kiszemelteket. Az Eb-keret végül 45 főből áll majd.

Az első szövetségi kapitány Lee Hlavka volt, 2016 óta Grátz Vilmos áll a nemzeti együttes élén. A Testnevelési Egyetemen 2006 óta képeznek sportági sportoktatókat, a következő tanfolyam ez év őszén indul. Noha minőségi szakemberből sohasem elég, Boda Gábor szerint nem edzőfronton a legkritikusabb a sportág hazai helyzete. A bajnoki indulásnak amúgy is feltétele a licences tréner alkalmazása, és ahol ezt megengedhetik maguknak, külföldi szakvezetőt alkalmaznak. A Fehérvár Enthronerst például Jim Ward szemé­lyében amerikai edző vezette bajnoki címre. A 62 éves tréner korábban dolgozott vezetőedzőként, védő­koor­dinátorként és irányított speciális egységeket is. Edzői karrierje texasi középiskolai csapatoknál indult, s innen lépegetett egészen az NCAA division II-es Carson-Newman College kispadjáig. Európába 2011-ben jött át, a finn Seinajoki Crocodilesnél kezdett, majd története során először döntőbe vezette a svéd Örebro Black Knights gárdáját, azután pedig a Prague Black Pantherst irányította. Csehországi mérlege: két bajnoki arany és elődöntő az osztrák AFL-ben, egyúttal kilencedik hely az európai top 20-as csapatlistán. Prágából szerződött az osztrák Carpathian Lionshoz, s onnan jött át a fehérvári Koronázókhoz.

GYŰJTÉS INDULT A FŐVÁROSI STADIONÉRT

„Természetesen nemcsak az Enthroners szakmai stábjának tagjaként lehetek elégedett a mögöttünk hagyott idénnyel, a szövetség elnökeként is azt mondhatom, jó úton haladunk – mondta Boda Gábor. – A három stratégiai célunk közül kettő megvalósításában előreléptünk: tízmillió forintot fordíthattunk az utánpótlás fejlesztésére, és tovább bővült a csapatok száma is. Az Oroszlány Bears belépésével immár huszonnégy klub tartozik a tagjaink közé. A budapesti pályahelyzet ellenben továbbra is tragikus. A válogatott meccsek színhelyének kiválasztásával nincs gondunk, a Hidegkuti-stadion működtetőivel nagyszerű a kapcsolatunk, a pálya tökéletes, a befogadóképessége ideális. A sportágunk elismerése, hogy időközben a Groupama Aréna is jelezte, szívesen vendégül látna minket, de egy huszonkétezres stadion egyelőre talán még túl nagy lenne. Bár, ki tudja… A bajnoki meccseknek azonban nagyon nehéz alkalmas és megfizethető létesítményeket találni. A nagy álmunk egy amerikaifutball-stadion felépítése a fővárosban, ez ügyben az első lépéseken túl vagyunk, benyújtottunk egy tervezetet az Emberi Erőforrások Minisztériumához, de a megvalósulás valószínűleg kicsit még odébb van.”

Magad, uram, ha szolgád nincsen: a sportág szereplői nem ülnek ölbe tett kézzel, maguk is tesznek azért, hogy egyszer végre legyen saját otthonuk Budapesten. E célt támogatandó a Cowbells például gyűjtést indított, nem riadva meg attól, hogy közadakozásból annak idején az új Nemzeti Színházat sem sikerült felépíteni.

Az amerikai futballisták sohasem voltak ijedősek…

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. július 13-i lapszámában jelent meg.)