MLB: utolsó utáni esély – örökre eltiltották, jövőre mégis játszhat

Amikor Hérakleitosz a Krisztus előtti hatodik században előállt híres elméletével, miszerint „kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba”, valószínűleg jótékonyan elhallgatta az apró betűs kiegészítést: „kivéve, ha nagyon buta vagy.”

Jenrry Mejía előkelő helyet vívott ki magának e kétes dicsőséggel járó kategória képzeletbeli rangsorában.

A dominikai születésű baseballjátékos nemhogy kétszer, háromszor lépett ugyanabba a folyóba, ráadásul mindannyiszor szándékosan, így 2016-ban ő lett az MLB történetének első (és szerencsére mindmáig utolsó) játékosa, akit doppingvétség miatt életre szóló eltiltással jutalmaztak, miután egymást követő harmadik alkalommal is teljesítményfokozó szerekkel bukott meg, és mindezt sikerült egyetlen esztendő leforgása alatt összehoznia.

A történet jelenleg mégis úgy áll, hogy kaphat egy utolsó utáni esélyt.

CIPŐPUCOLÁS ÉHBÉRÉRT

A New York Mets dobójával szemben 2016. február 12-én azt követően lépett életbe a példátlanul szigorú intézkedés, hogy 2015 áprilisa és júliusa után 2016 áprilisában harmadik alkalommal is pozitív doppingmintát produkált: mindannyiszor az anabolikus szteroidok közé tartozó, főként izomtömeg-növelésre használatos sztanozololt és boldenont találtak benne.

„Hősünk” védelmében szólva: ha egy picit megvizsgáljuk gyerekkori életkörülményeit, valamicskét talán megérthetünk a motivációjából.

Mejía szegény családba született, a megélhetésért már 11 éves korában el kellett kezdenie dolgozni. Alantas munkákkal kezdte, mint a cipőpucolás, cserébe a bérezés is roppant megalázó volt: átlag 300 pesót vitt haza egy nap – ez mai árfolyamon, szenvedő forinttal átszámítva is mindössze 1600 forintnak felel meg, de akkoriban még ennél is kevesebbet ért. A mostoha sorsú fiú ettől még zokszó nélkül végezte a dolgát – de természetesen nap mint nap egy szebb és jobb élet reményében hajtotta álomra a fejét.

Sok hozzá hasonló dominikai srácnak a baseball jelentette és jelenti ma is a legnagyobb kitörési lehetőséget. A karibi szigetországban magasan ez a legnépszerűbb sportág, napjainkban is több mint ötszáz dominikai játékos üti a labdát a legmagasabb szinten, az MLB-ben, ami az ország lakosságát tekintve – nagyjából Magyarország népességével megegyező, tízmilliós államról beszélünk – igen jelentős számnak mondható.

Mejía is rájött minderre, és habár viszonylag későn, 15 évesen kezdett el baseballozni, szeme előtt az a cél lebegett, hogy legalább a profi szerződésig eljusson, hiszen egy magafajta, napról napra élő csóró srácnak már az MLB-szinten röhejes összegnek számító aláíráspénz is felfoghatatlanul sok lett volna.

És jól tette, hogy mert nagyot álmodni.

Kiderült, tehetséges dobó, egy időben állítólag még a két gigász, a Boston Red Sox és a New York Yankees is figyelte, de végül termetre kicsinek találtatott, így ők nem tanúsítottak további érdeklődést iránta.

Ám élete nagy álma így is teljesült: a New York Mets úgy döntött, tesz vele egy próbát, és 2007-ben, mindössze 17 esztendősen leigazolta – a szignójáért a minimális, 16 500 dollár járt neki, de ez a négy és fél millió forintnak megfelelő gázsi így is a sokszorosa volt annak, amennyit Mejía életében összesen látott.

Az élete egy csapásra megváltozott, különösen a cseredobó, azaz a „relief pitcher” szerepkörében lubickolt, amely baseballban nem egy egyszerű csere-poszt, hanem a sportág fontos és felelősségteljes pozíciója: ők váltják fel a kezdő dobókat szükség esetén, illetve a szoros mérkőzéseken az utolsó inningekben is őket állítják be, hogy pihenten „kidobják" az ellenfeleket, így megtartva az előnyt, bebiztosítva a győzelmet a csapatnak – ezt nevezik save-nek, azaz nagyjából „mentésnek”.

Miután a tartalékbajnokságokban relatíve stabilan teljesített, 2010 februárjában a mértékadó Baseball America szaklap már az 56. legnagyobb ígéretként tartotta számon.

ELVETTÉK AZ ESZÉT A SÚLYOS SÉRÜLÉSEK

Innen lehet nagyot esni, tartja a mondás – és neki sikerült...

Noha 2010-ben szemtelenül fiatalon, 20 évesen a legendás Dwight Gooden óta ő lett a legfiatalabb Mets-játékos, aki a szezonnyitón ott találta magát a meccskeretben; majd április 7-én be is mutatkozott az MLB-ben cseredobóként, stabil helyet nem sikerült magának kiharcolnia. Folyamatosan ingázott a nagycsapat és a farm között, 2011-ben ráadásul utolérte a dobók átka, elszakította a könyökszalagját, a múlt héten már megénekelt Tommy John-műtét nyomán a 2012-es idény nagy részét is ki kellett hagynia.

A következő két évben is csak epizódszerephez jutott – igaz, 2014-ben 31-ből 28 sikeres save-je volt, ami remek mérleg! –, amikor is a 2015-ös idény nyitó meccsén úgy tűnt, végre eljön az ő ideje. A csapat vezetett, Mejía az utolsó inning előtt a save-hez készülődött a „bullpen” elnevezésű gyakorlóterületen – amikor megint megsérült a könyöke.

Ezt pedig minden jel szerint már nem bírta elviselni ép ésszel.

Április 11-én bukott le először: a „szteroid-éra” botrányai óta az ilyen ügyekre különösen érzékeny liga rögtön súlyos, 80 meccses eltiltással büntette, ami a 162 meccses alapszakasznak gyakorlatilag a fele. Az elvakultan és mindenáron bizonyítani akaró Mejíát azonban ez sem térítette észhez, alig négy hónappal később újabb ellenőrzésen újra megbukott: ekkor megduplázták a büntetését. Hogy a Mets 2016 januárjában így is hosszabbított vele, annak egyszerű oka volt: eltiltásából még 99 meccs hátra volt, ezalatt pedig nem járt neki fizetség, ami mindig örömteli egy klubnak – másnak pedig értelemszerűen nem kellett a balhés játékos.

De Mejía tényleg nem okos: ahelyett, hogy örült volna, hogy még ezek után sem penderítették ki két lábbal, alig egy hónappal a hosszabbítást követően hihetetlen módon harmadik alkalommal is ugyanúgy bukott le. Ez pedig már az utolsó csepp volt a pohárban, a szabályzat szerint automatikus, életre szóló eltiltást kapott. Helyzetét nem könnyítette meg, hogy ahelyett, hogy ebben a szituációban inkább fülét-farkát behúzva, szó nélkül elsomfordált volna, még neki állt feljebb, többek között olyanokat állítva, hogy ő valójában áldozat, aki csak egy pozitív tesztet adott, a második és harmadik a liga által ellene irányuló összeesküvés eredménye...

Az Egyesült Államokban azonban még innen is van visszaút, és most úgy tűnik, Mejíának mindezek ellenére is jár még egy utolsó utáni esély.

Könnyfakasztó bűnbánás, feltételes játékengedély

Hasonlóan ahhoz, mint amikor az elítéltek jó magaviseletet tanúsítanak, az életre szóló eltiltással büntetett játékosok esetében is van egy kiskapu, hogy ha az ítéletet követő két évben kifogástalan viselkedést tanúsítanak, megvan a lehetőségük az ügyük felülvizsgálatára és a visszatérésre. Mejít az elmúlt két esztendőben folyamatosan tesztelték, végig tiszta maradt, továbbá most elhadarta az ilyenkor kötelező, könnyfakasztó bűnbánóbeszédét, valamint a liga főkomisszárjánál, Rob Manfrednál személyesen járt Canossát. Jelenleg úgy tűnik, ez elegendő lesz: Manfred bejelentette: megadja a feltételes játékengedélyt – ha a dominikai továbbra is makulátlan marad, a 2019-es idényben visszatérhet a pályára.

Ha így lesz, talán nem lép ugyanabba a folyóba – negyedszer.