MLB: meddig tűri a sikertelenséget a jelenkor legnagyobb klasszisa?

Mintha csak tegnap lett volna 2011. július 8., amikor egy tejfelesszájú, 19 esztendős suhancot felhívott a tartalékcsapatból az akkor éppen a rendkívül hülyén hangzó, Los Angeles Angels of Anaheim néven futó MLB-együttes, így a szemtelenül fiatal baseballos bemutatkozhatott a legmagasabb szinten.

Noha akkor még kevesen gondolták volna, micsoda karriert fut be, szinte hihetetlen, hogy napjaink legjobb baseballjátékosa, Mike Trout a Toronto Blue Jays ellen 8–5-re megnyert bajnokin teljesítette 1000. mérkőzését a ligában!

A SZERETETT OTTHONTÓL AZ ORSZÁG MÁSIK FELÉBE

Mike Trout neve a tengerentúlon fogalom: egy az egyben testesíti meg a Nagymenő Amerikai Baseballost.

Sapkája sildje alatt állandóan ott a hetyke félmosoly, miközben két pofára rágózik; laza, mint a Riga-lánc, de nem nagyképű – ő a nép egyszerű gyermeke, az őszinte, „bödedanis” figura, akit kicsit mindenki imád, függetlenül attól, hogy alapvetően melyik klubnak drukkol.

Trout – akinek már édesapja, Jeff is baseballjátékos volt, mígnem egy térdsérülés véget vetett karrierjének – úgy nőtt fel a Philadelphiától kevesebb mint egy órára fekvő Vinelandben, hogy a helyi MLB-csapat, a Phillies hűséges rajongója volt; 2008-ban, alig tizenhét éves fejjel ott ünnepelt a csapat bajnoki címét követő parádén a „Testvéri szeretet városában”.

A sors fintora, hogy később ennél messzebb szinte nem is kerülhetett volna. Profi pályafutása ugyanis Amerika másik partján, Kaliforniában indult be, játékjogát a 2009-es újoncbörzén az Anaheimben székelő együttes foglalta le az első kör 25. helyén. Nem véletlen az előkelő pozíció: ahogy haladt előre a ranglétrán, és amerre járt, sorra döntögette a rekordokat. Ez így volt már a gimnáziumban is, itt figyelt fel rá az Angels játékosmegfigyelője, nem mellesleg Trout papa egykori csapattársa, Greg Morhardt is, aki állította: az ifjú Troutnál erősebb, komplexebb játékost ennyi idősen még sohasem látott. És mint utóbb kiderült, legkevésbé sem az elfogultság beszélt belőle.

NINCS NÁLA JOBB SZÉLES E FÖLDÖN

A felépítését tekintve zömök, kiváló ütőerejű, mégis gyors Trout a draftot követően az alsóbb ligákban bizonyított: folytatta jó szokását, azaz mindenhol döntögette a csúcsokat. Miután a 2010-es idényt követően 19 évesen és két hónaposan minden idők legfiatalabbjaként nyerte meg az MLB tartalékbajnoksága, a MiLB év játékosának járó díját, a legígéretesebb fiatalok között már az első helyre rangsorolta a mértékadó Baseball America szaklap.

Nem is ragoznánk tovább, Trout a legteljesebb mértékig beváltotta az ígéreteket: első teljes MLB-évében, 2012-ben toronymagasan nyerte el az Év újonca címet, de az MVP-szavazáson is egyből második lett. Innentől csak jobban beindult.

Még mindig csak 26, de eddigi hat idényéből hatszor volt ott az All Star-gálán, kétszer választották meg az Amerikai Liga legértékesebb játékosának, háromszor lett második, ötször nyerte meg a legjobb támadónak járó Silver Slugger-díjat – magyarán, amióta az MLB-ben játszik, folyamatosan a legmagasabb szinten képes teljesíteni, nincs nála jobb. Teljesítményét csak felértékeli, hogy roppant gyenge csapatban brillíroz, amelyet gyakorlatilag bemutatkozása óta ő cipel a hátán, de mert képtelenek köré építeni egy értékelhető gárdát, folyamatos szélmalomharcot vív. Az Angels a „Trout-érában” is csak egyszer tudott bejutni a rájátszásba, akkor is az első körben búcsúzott...

DE MIT KERES MÉG AZ ANGELSNÉL?!

Teljesen jogos kérdés, hogy akkor mit keres még mindig az „Angyaloknál”. Nos, a válasz viszonylag egyszerű: pénzt, másrészt pedig reményt...

A klub 2014-ben felfoghatatlan, hat évre szóló 144.5 millió dolláros gigaszerződést kötött az akkor már a liga legnagyobb sztárjának számító játékossal, aki így évente picivel több mint 6.7 milliárd (!) forintnak megfelelő gázsit tehet zsebre, és ebben a szponzorpénzek meg a különféle egyéni díjakért járó bónuszok még nincsenek benne...

Másrészt pedig reménykedik, hogy az ígéreteknek megfelelően végre hasonló kaliberű játszópajtásokat kap, akikkel valóban bajnokesélyes csapattá válhat az Angels. Csakhogy a kaliforniaiakat az ág is húzza. A sérüléseket tekintve hosszú évek óta az egyik legszerencsétlenebb csapat a mezőnyben, ha végre van egy vállalható kerete, akkor sorra dőlnek ki a kulcsemberek, ami rendre keresztülhúzza a számításokat (lásd keretes írásunkat).

Az ESPN mindenesetre 1000. bajnokija után összeszedte, hogy a különféle statisztikai összevetésekben hol tart a legnagyobbakhoz képest. Nos, finoman szólva sem áll rosszul: 1126 sikeres ütése alig több mint százzal marad el az örökranglistát e kategóriában vezető Pete Rose-tól, aki ezer meccs után 1231 ütéssel állt. A hazafutásokat tekintve meg egyenesen elképesztő, hogy a műfaj legjobbja; a csúcsait bizonyítottan doppingolva elérő Barry Bonds „mindössze” 172-nél tartott ezer bajnoki után, Troutnak pedig már most 224 van – és nem győzzük hangsúlyozni, most is csak 26 éves. Magyarul, ha így folytatja, idő kérdése, hogy a sportág legsikeresebbje legyen.

Már csak az a kérdés, miként alakul a jövője, mert bár 2020-ig szerződés köti az Angelshez, sokak szerint nem fogja kitölteni, az meg egyenesen csoda lenne, ha ott fejezné be a pályafutását. Egy biztos, bevallottan Philadelphia-fanatikus (noha mintegy 2700 mérföld a távolság, a város éppen NFL-címvédő csapata, az Eagles boldog bérletese), ennek megfelelően rendszeresen nekiszegezik a kérdést, el tudná-e képzelni a jövőjét a Philliesnél – erre ő udvariasan mindig csak annyit mond: szeret Los Angelesben játszani, aztán majd meglátja, mit hoz a jövő.