Noha a kivetítőn elsőre tévedésből elődöntőként tüntették fel a magyar–holland meccset, „csak” a négy közé jutás volt a tét – azért persze nagyon nem mindegy, hogy a folytatásban éremért vagy az ötödik helyért kell játszani. Varga Zsolt együttese már az első percekben jelezte, hogy a két forgatókönyvből melyiket választaná: Nagy Ádám jól helyezett átlövéssel nyitott, míg az újonc Batizi Benedek előbb labdát, majd gólt szerzett – gyorsan átesett a tűzkeresztségen.
A holland szurkolók egyébként rendszerint indításra és bejátszásra biztatták a játékosokat, de ezzel csak a mieink malmára hajtották a vizet, elvégre a magyar válogatott ellen nem olyan egyszerű létszámfölénybe kerülni… Rendezett védekezéssel szemben sem volt sokkal könnyebb dolga a riválisnak, már csak azért sem, mert Csoma Kristóf kívülről fújja két holland lövő repertoárját, Hessels Benjamin és Sebastian is csapattársa a Honvédban.
Az első negyed derekán 4–0-ra és 5–1-re is vezettünk, de váratlanul elkezdtünk kapkodni, a hollandok pedig ráéreztek a távoli lövésekre, két perc alatt egy gólra zárkóztak fel. Megijednünk persze nem kellett, nem is tette a magyar csapat – inkább ritmust váltott, Burián Gergely és Tátrai Dávid is kamatoztatta a sebességét. Nem véletlenül lassították a góljainkat három különböző szögből a kivetítőn: a látványra is adtak a mieink, a középső sávban hét-nyolc méterről is megtalálták a réseket.
Új szabályok ide vagy oda, az első félidőben szerzett 11 gólunk nem mutatott rosszul az eredményjelzőn – a túloldalon egy-két holland átlövésgól talán elkerülhető lett volna, de hát a gyors játék velejárója, hogy olykor nemcsak adunk, hanem kapunk is. Azért többnyire adtunk, ráadásul mindenki betett valamit a közösbe, kilenc játékosunk iratkozott fel a gólszerzők közé. Különböző játékelemeket gyakorolhatott a válogatottunk, a harmadik negyedre például két emberelőnyös találat, két akció- és két megúszásgól jutott.
Az utolsó percekben már a lefordulások domináltak, Manhercz Krisztián csapatkapitányhoz méltóan ebben a műfajban is a sereg élére állt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csökkent az ellenállás, nem ez volt a torna legérdekesebb mérkőzése, de a magyar válogatott kihozta belőle, amit lehetett: 21–11-es győzelemmel masírozott az elődöntőbe. A ráhangolódás megvolt, szombat este jöhetnek a görögök.
FÉRFI VÍZILABDA-VILÁGKUPA SZUPERDÖNTŐ, PODGORICA
NEGYEDDÖNTŐ
MAGYARORSZÁG–HOLLANDIA 21–11 (6–4, 5–2, 6–2, 4–3)
Podgorica, 80 néző. Vezette: Duraskovics (montenegrói), Copic (horvát)
MAGYARORSZÁG: Csoma – MANHERCZ K. 3, VIGVÁRI VENDEL 3, NAGY ÁDÁM 3, Batizi 1, Fekete 2, Burián 2. Csere: Tátrai D. 2, Vigvári Vince 2, Bedő, Vismeg, NAGY ÁKOS 3, Varga V. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
HOLLANDIA: Buitenhuis – TEN BROEK 3, Hessels S., Hessels B. 1, Gbadamassi 1, Van der Weijden 2, Te Riele 1. Csere: Spijker (kapus), VAN DER WERVE 2, Rouwenhorst, De Weerd 1, De Mey, Snel, Van den Burg. Szövetségi kapitány: Branko Mitrovics
Emberelőny-kihasználás: 9/5, ill. 13/3
Gól – ötméteresből: 3/3, ill. 2/1
Kipontozódott: Varga V. (27. p.), Ten Broek (30. p.), Fekete (31. p.)
MESTERMÉRLEG
Varga Zsolt: – A találkozó elején szerzett könnyű gólok után fellazult a védekezésünk, de idővel sikerült váltanunk, megjöttek a blokkok. Ahogy hátul stabilabbá váltunk, már sokkal jobban nézett ki a játékunk. Az első mérkőzésekre mindig jellemző a hullámzás, az elődöntőben kevesebb hibával kell játszanunk.
Branko Mitrovics: – Megérdemelten győzött a magyar válogatott. Megkönnyítettük a dolgát azzal, hogy nem védekeztünk jól, a gyors játékosai sokszor lefordultak rólunk. Nem tudtuk megvalósítani, amit elterveztünk, de ebből is tanulunk – nagyon fiatal a csapatunk, még az út elején járunk.
TOVÁBBI EREDMÉNYEK
Spanyolország–Németország 22–9 (4–2, 7–3, 4–2, 7–2)
Görögország–Japán 20–10 (7–4, 3–3, 4–2, 6–1)
Montenegró–Horvátország 11–12 (1–2, 5–2, 3–4, 2–4)
AZ ELŐDÖNTŐ PÁROSÍTÁSA
Szombat
18.20: Spanyolország–Horvátország
20.30: MAGYARORSZÁG–Görögország