Joao Fernandes: Szeretnék olyan kapussá válni, aki mérkőzéseket dönt el

Egyetért azzal, hogy az idénybeli legjobb teljesítményüket nyújtották a BVSC ellen?
Igen, szerintem mondhatjuk ezt, mert betartottuk az edzői utasításokat – mondta lapunknak az OSC 24 éves brazil kapusa, Joao Fernandes, akivel a
13–10-re megnyert rangadó után ültünk le beszélgetni a Nyéki uszoda aulájában. – Amit elterveztünk, megvalósítottuk, védekezésben és támadásban egyaránt taktikusan, fegyelmezetten játszottunk. Az eddigi eredményeinktől függetlenül minden mérkőzésre új kihívásként tekintünk, a megfelelő felkészülés és a meccsen elvégzett munka ötven-ötven százalékban alkotja a siker receptjét. A BVSC nagyon erős csapat, mégis mi domináltunk, ami nagy fegyvertény.

Szerénységéről árulkodik, hogy nem említette, de elképesztő volt, amit művelt a kapuban: tizenhat védést mutatott be, a lövések több mint hatvan százalékát hárította.
Kitűnő mérkőzés volt, természetes, hogy jól éreztem magam a vízben. Az edzőnk, Kovács Róbert és a csapattársaim segítsége nélkül nem tűnnék ilyen magabiztosnak a kapuban, nekik is köszönhető, hogy az eddigi legjobb meccsemet játszottam az OSC-ben.

A lelátóról úgy érződött, mintha vért ittak volna a mérkőzés előtt. Miből merítettek pluszmotivációt?
Abból, hogy miután kiestünk a Magyar Kupából és az Eurokupából, a bajnokság maradt az egyetlen versenysorozat, amelyben bizonyíthatunk. Napról napra építkezünk, szeretnénk győztes mentalitású, BL-szintű csapattá válni, amely folyamatosan feszegeti a határait. Mindegyik találkozónkra döntőként tekintünk, ez az egyetlen módja, hogy az idény végéig motiváltak maradjunk.

Jól gondolom, hogy az évad elején az elkötelezettség mellett türelemre is szükség volt?
Igen, teljes mértékben egyetértek. A vereség része a sportnak, de ha mindent megteszel és száz százalékot adsz ki magadból az edzéseken, valójában nem beszélhetünk kudarcról. Az építkezés hosszú folyamat, mindennek eljön az ideje, ha türelmes vagy, márpedig mi azok voltunk, végig hittünk magunkban és az elvégzett munkában. Nagyjából két hónap kellett ahhoz, hogy a helyes útra lépjünk, most határozottan jól haladunk, de nem szabad megállnunk.

Korábban játszott a Novi Beogradban és a Barcelonetában is, a nyáron pedig a szerb Partizantól érkezett. Szintlépésnek érzi, hogy az újbudaiakhoz igazolt?
Egyértelműen. Jókor jött a megkeresés, nagyon izgalmas projektet vázolt fel nekem a vezetőség, amelynek szerettem volna részese lenni, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a barátnőm magyar. Olyan lehetőséget kaptam, amely által jobb játékossá válhatok, biztos vagyok benne, hogy visszatekintve is fontos mérföldkő lesz az OSC a pályafutásomban.

Mennyi időbe telt, mire kialakult az összhang az új csapattársaival?
Természetesen nem ment egyik pillanatról a másikra, elvégre sok érkező és távozó volt a nyáron. Talán kicsit későn értünk össze, ezért az első céljainkat nem tudtuk teljesíteni az idényben, de a lényeg, hogy elkaptuk a fonalat, kialakult a játékstílusunk, amellyel sikeresek lehetünk.

Ha már a stílust említette, látványos mozdulatai mellett sem mehetünk el szó nélkül, sokan Vogel Somához vagy Nagy Viktorhoz hasonlítják. Milyen kapussá szeretne válni az OSC-ben?
Olyanná, aki mérkőzéseket dönt el, mégiscsak ez a legfontosabb képessége egy vízilabdakapusnak. Arra törekszem, hogy ha valamiért akadozik a játékunk, én jelentsem a különbséget, szeretnék rangadókat nyerni a csapatnak.

Két és fél hónap után hogyan jellemezné a magyar bajnokságot, milyenek a benyomásai?
Bárki kérdez erről, mindenkinek őszintén megmondom, hogy szerintem a magyar lövők a legjobbak a világon, mert erősek és képzettek, jól bánnak a labdával. Nagyon versenyképesnek tartom az ob I-et, jóformán bármelyik mérkőzésen borulhat a papírforma, általában nincsenek egyértelmű esélyesek. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mindig az adott feladatra koncentráljunk, mert ha nem tesszük oda magunkat és buta hibákat követünk el, biztosan alulmaradunk. A fejlődésem szempontjából kimondottan jó, hogy éles meccseket játszunk – sok erős csapat szerepel a bajnokságban, hétről hétre rangadók várnak ránk.

A következő mérkőzésen szerda este a Vasast fogadják, mindkét csapat nyolc győzelemmel és egy vereséggel áll. Mire számít a BL-résztvevő angyalföldiek ellen?
Még keményebb fizikai csatára, mint a BVSC ellen, mert a Vasas a Bajnokok Ligájában edződik. Hasonló mentalitással kell vízbe ugranunk, mint vasárnap, hogy ismét három pontot szerezzünk. Taktikai szempontból természetesen számít, hogy melyik csapat az ellenfelünk, bizonyos játékosokra külön is készülünk, de a hozzáállásunkat nem befolyásolhatja a rivális, mindig győzelemre kell játszanunk.