– Újabb válogatott felkészülés kezdődött…
– Végre!
– Korábban mindegyikre azt mondtuk, hogy ez a legfontosabb – lehet ezt fokozni?
– Eddig tényleg mindig úgy éreztük, hogy életünk legfontosabb pillanatait éljük meg, de ennek így is kell lennie, hiszen mindig a legjobbat szeretnénk kihozni abból, amit éppen csinálunk. Nem hiszem, hogy van fontos és még fontosabb erőpróba, és akár jól is kijöhetünk abból, ha ezt is „csak” az aktuálisan legfontosabb világversenynek tekintjük. Ugyanazok lesznek az ellenfelek, és bár a lebonyolítás kicsit más, a lényeg nem változik: játszani kell, és lehetőleg nyerni – mondta a Nemzeti Sportnak Mihók Attila, a női vízilabda-válogatott egyik kapitánya, aki Cseh Sándorral együtt tavaly vette át az együttes irányítását, és a magyar ezüstéremmel záruló februári világbajnokságon vezetésükkel a játékosok kiharcolták az olimpiai részvételt.
– Két hét pihenőt kapott a csapat a hosszúra nyúlt és rendhagyó idény végén, így is elegendő idő marad a munkára?
– Egyértelműen. Úgy akartam elkezdeni a felkészülést, hogy a lányok legalább két hetet pihennek, és ez meg is valósult. Mindig nehéz kérdés ez, mert azzal együtt, hogy muszáj pihenni, nem mindegy, milyen állapotban kezdünk el edzeni. Elég hosszú a felkészülési időszak ahhoz, hogy megengedhettük magunknak a kéthetes pihenőt. Látszik a lányokon, hogy nem tudták teljesen elengedni azért a pólót, van bennük némi egyéni felkészülés. Az első két hetet arra szánjuk, hogy az életkort, a fizikai állapotot és akár az iskolai elfoglaltságot is figyelembe véve azonos szintre hozzuk a csapatot. A harmadik hétre tervezzük, hogy mindenkit ugyanannyira terhelhessünk, persze Keszthelyi Rita kivételével, aki később csatlakozik hozzánk.
– Mennyire volt tudatos és mennyire adottság, hogy fokozatosan „nehezednek” az ellenfelek a felkészülés során?
– Részben adottság, hiszen valamennyire kényszerpályán mozgunk. Nekünk is volt elképzelésünk, de az ellenfelek is lekötnek meccseket, ebből a kettőből kellett összehozni a programot. Ahogy mondta, ez most lépcsőzetesen épül fel, én nem bántam volna, ha egy-két csapattal tudunk még néhány napot együtt készülni. Nyilván az is benne van, ki melyik ellenfelet próbálja elkerülni, és hogyan taktikázik, én a magam részéről sosem foglalkozom ezzel a világversenyek előtt. Jó programot sikerült lekötni a kanadaiakkal, az athéni tornával és az amerikai edzőtáborral. Budapesten valószínűleg ismét megkérjük a helyi fiúcsapatok támogatását és segítségét, hogy néha agyabugyáljanak el minket, mert úgy tűnik, ez jót tesz nekünk.
– Huszonhármas keretet hirdettek ki Cseh Sándorral, ebből kell kiválasztani az olimpiára utazó tizenhármat. Mindenki egyforma eséllyel indul?
– Ezt nem mondhatom, hiszen vannak olyan játékosok, akik már sokat letettek az asztalra. Ezzel együtt, aki végig jól dolgozik a felkészülés alatt, annak jó esélye van bekerülni, és értelemszerűen ha valaki maga alatt teljesít, az nem az utazhat csak azért az olimpiára, mert eddig is itt volt velünk.
Amint arról beszámoltunk, a válogatott csapatkapitánya csak két héttel később csatlakozik a kerethez, hiszen a spanyol bajnokság csak szombaton ért véget. Keszthelyi Rita sikerélmény után érkezhet haza, bajnoki címet ünnepelhetett a Mataróval, miután csapata az idegenbeli 10–8-as győzelem után hazai medencében 10–4-re bizonyult jobbnak a Sant Andreunál. Keszthelyi Rita az első mérkőzésen négy, a másodikon két gólt lőtt. Lapunk értesülése szerint a magyar klasszis a következő idényben is Spanyolországban marad, ám két holland csapattársa, Laura Aarts és Simone van de Kraats társaságában a bajnoki elődöntőben legyőzött Sabadellhez igazol. |
– Mikorra tervezik a keretszűkítéseket?
– A kanadaiak elleni közös munkára már szűkíteni szeretnénk, mert huszonhárom játékossal nagyon nehéz játékba lendülni. Biztos, hogy Athénba már csak tizenhat játékossal utazunk, és ugyanez érvényes Los Angelesre is. Az amerikai edzőtábor után jön a másik fájdalmas döntés, amikor tizenháromra csökkentjük a keret létszámát.
– Milyen kimondott céllal utaznak el az olimpiára?
– A csajokkal is beszéltünk arról, hogy ez nagyon nehéz helyzet. Persze mindenki a legfényesebb érmet szeretné, ez nem is kérdés, de azért maradjunk a realitásoknál és a friss tapasztalatoknál. Mindenkinek tudnia kell, akárhogyan alakul a csoportkör, a negyeddöntőben olyan csapattal játszunk, amelytől az idén már kikaptunk – és jó eséllyel meg is vertük. Csak arról beszélhetünk, hogy a negyeddöntő napjára készüljünk fel lélekben. Természetesen a csoportmeccsek is fontosak, de az majdnem mindegy, hogy a spanyolokkal, a görögökkel vagy az olaszokkal játszunk-e a negyeddöntőben – az amerikaiakat azért jó lenne elkerülni. A dohai világbajnokságon a címvédő hollandokkal hozott össze minket a sors, és utólag mondhatom, hogy a jó szerencsénk, de előtte elég félelmetesnek tűnt ez a párosítás. Ez megint ilyen lesz, ötven százalék a csapatok esélye, és aki megnyeri a negyeddöntőt, az sikeresnek mondhatja az olimpiai szereplését, aki nem, az kudarcként éli meg.
– Mit kell tenni az olimpiáig, hogy aztán sikeresnek éljük meg a szereplést?
– Nagy trükkök nincsenek, vannak közös tapasztalataink, ezek közül amiről úgy érezzük, hogy jót tett nekünk, azt megtartjuk, és amivel kapcsolatban úgy gondoljuk, nem volt a helyén, azon próbálunk változtatni vagy éppen elkerülni. Sokszor mondtam már, hogy minden a végén derül ki, ha megnyerjük a negyeddöntőt, akkor minden úgy volt jó, ahogy volt. Remélem, ezt mondjuk majd.
A MAGYAR NŐI VÍZILABDA-VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Magyari Alda (UVSE), Neszmély Boglárka (FTC-Telekom), Torma Luca
(Digi-Eger), Maczkó Lilla (Dunaújvárosi FVE)
Mezőnyjátékosok: Baksa Vanda, Faragó Kamilla, Hajdú Kata, Peresztegi Nagy Kinga, Rybanska Natasa, Tiba Panna, Varró Eszter (mind UVSE), Dobi Dorina, Garda Krisztina, Horváth Brigitta, Mahieu Geraldine (mind Dunaújváros), Dömsödi Dalma, Gurisatti Gréta, Leimeter Dóra, Máté Zsuzsanna, Vályi Vanda (mind FTC), Keszthelyi Rita (CN Mataró, spanyol), Parkes Rebecca, Szilágyi Dorottya (mindkettő Eger)
A játékosok klubjaként azt tüntettük fel, amelyikből kiharcolták a válogatottságot.