Népligeti helyzetkép szerda délutánról: az ifjú focisták büntetőpárbajt vívtak a műfüvesen, a legkisebbek vidáman csimpaszkodtak a játszótéri mászókán, míg a kézilabdázók edzés előtt csocsóval melegítettek. Jóformán nem volt olyan szeglete a sporttelepnek, ahol ne mozogtak volna, a jó idő miatt ráadásul sokan „túlóráztak”, de errefelé már megszokott a nyüzsgés.
Kiváltképp, ha döntőt rendeznek az uszodában. Az UVSE már a női vízilabda ob I fináléjának első felvonásán felszabadultan játszott, és 12–6-os győzelmével egyetlen lépésre került a bajnoki címtől, így Benczur Márton tanítványai még szélesebb mosollyal ugrottak vízbe, mint három nappal korábban. Az FTC-Telekomot irányító Gerendás György éppen a jókedvet hiányolta a vasárnapi mérkőzésen, de ezúttal egyáltalán nem tűntek feszültnek a játékosai a bemutatásnál – némelyek integettek a hangos és lelkes tábornak, mások a medence szélére kihelyezett trófeára vetettek egy pillantást. Más kérdés, hogy szerdán csak az UVSE hódíthatta el a serleget, a zöld-fehérek viszont mindent megtettek, hogy elnapolják a bajnokavatást.
Ennek szellemében Vályi Vanda rögtön elhozta a ráúszást, Dömsödi Dalma kiharcolt egy fórt, amelyet a születésnapos Leimeter Dóra gólra váltott – ennél jobban aligha kezdhette volna a találkozót a Ferencváros. Az első negyed felénél viszont már az UVSE vezetett, amely könyörtelenül kihasználta riválisa hibáit: előbb Tiba Panna szerzett labdát, majd kétszer is kontrát ítéltek a Fradi ellen, Faragó Kamilla pedig mindkétszer büntetett.
Nem csoda, hogy a vendégszurkolók csavartak a hangerőn, és némileg váratlanul a kijelző is a „Hajrá, UVSE!” feliratra váltott, ezekben a percekben minden összejött a lila-sárgáknak. Baksa Vanda pompás ejtése után az ezer fokon égő Gerendás György emelt hangon pörölt játékosaival, Hajdú Kata második ütemtelen átlövése után viszont már csak dermedten nézett maga elé – nyolc perc után 5–2-re vezetett az UVSE.
A szünetben a megszokottnál több ideje volt rendeznie sorait a házigazdának, az óra ugyanis már az első negyed utolsó ferencvárosi támadásánál rakoncátlankodott, a kelleténél jóval lassabban peregtek a tizedek. A technikusok megszüntették az időzavart, az FTC viszont nem tudott igazán gyorsítani a játékán, amiben a vendégek önfeláldozó védekezése is közrejátszott. A válogatott formában védő Magyari Alda ezúttal is rengeteg segítséget kapott a mezőnyből – Tiba Panna elsőrangú bekkelését már dicsértük, de a csapatkapitány Faragó Kamilla blokkjai mellett sem mehetünk el szó nélkül.
Baksa Vanda labdaszerzése és nagyszerű meglátása után a lesipuskás Hajdú Kata kihasználta a ziccert, miközben a hazaiak vérrel, verítékkel küzdöttek, hogy még a nagyszünet előtt faragjanak ötgólos hátrányukon. Sikerült, hátul másfél negyed után ugyanis beindult a blokkgyár, de így is 8–5-re vezetett az UVSE, amely ekkor már tényleg karnyújtásnyira került a hőn áhított trófeától.
Gerendás György csapatai ugyanakkor a legritkább esetben adnak bármit is ingyen az ellenfélnek… A harmadik negyed elején ott folytatták a zöld-fehérek, ahol a második végén abbahagyták, a szoros védekezéssel megnehezítették a vendégek labdafelhozatalát. Miután lefordulásait kamatoztatva egy gólra zárkózott az FTC, Benczur Márton nem várt tovább az időkéréssel, higgadtabb döntéseket kért játékosaitól.
Támadásban érezhetően elveszítette a fonalat az UVSE, amely Farkas Tamara kiállítása miatt négyperces emberelőnybe került, ám továbbra is jól zárt a ferencvárosi retesz. A házigazda viszont hiába támadott többször is az egyenlítésért, nem tudta utolérni riválisát, ráadásul Peresztegi-Nagy Kinga megtörte a vendégek több mint tízperces gólcsendjét, így 9–7-ről kezdődött a záró szakasz.
A színvonalra addig sem panaszkodhattunk, de Aubéli Tekla látványos csavargólja megadta az alaphangot a hajrának, és bizonyára az újpesti szurkolókat is talpra ugrasztotta volna, ha nem állva nézik a mérkőzést. A pezsgőt viszont még jegelniük kellett, mert az FTC mozgósította az utolsó erőtartalékait: Kiss Alexandra ötmétereseket védett, a mezőnyjátékosok kétszer is a képzeletbeli gólvonalon blokkoltak.
A parázs csata mindkét oldalon vezéráldozatokat követelt, fél percen belül Gurisatti Gréta és Tiba Panna is kipontozódott. Máté Zsuzsanna pontatlan átadása után elemi erejű átlövéssel javított, de a következő támadásból Hajdú Kata lemásolta a gólt, és visszaállította a kétgólos különbséget. Az utolsó percben már ünnepelt az újpesti tábor, és idővel a kispadon ülők is beszálltak a buliba, amely a parton kezdődött, a vízben folytatódott, és ki tudja, hol ért véget.
Az UVSE lepörgette az utolsó másodperceket, 11–10-re a döntő második mérkőzését is megnyerte, és visszaült arra a trónra, amit korábban hét évig birtokolt – a csapat életkorából kiindulva ez még csak a kezdet.
NŐI OB I
DÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉS
FTC-TELEKOM–UVSE 10–11 (2–5, 3–3, 2–1, 3–2)
Népliget, 200 néző. V: Csanádi. Fodor R.
FTC: Neszmély – Tóth-Csabai 1, Gurisatti 1, Vályi V. 1, DÖMSÖDI 1, Leimeter 1, Pőcze 1. Csere: KISS A. (kapus), MÁTÉ ZS. 2, Kuna 1, Farkas T. 1, Bonca, Gerendás M. Edző: Gerendás György
UVSE: MAGYARI A. – HAJDÚ K. 4, Lendvay 1, Peresztegi-Nagy 1, AUBÉLI 1, FARAGÓ K. 2, BAKSA V. 1. Csere: TIBA, Varró 1, Mácsai, Golopencza N., Irmes R. Edző: Benczur Márton
Emberelőny-kihasználás: 11/7, ill. 11/4 után, gól ötméteresből: 1/1, ill. 3/0Kipontozódott: Mácsai (22. p.), Varró (25. p.), Gurisatti (28. p.), Tiba (29. p.). Kiállítva (végleg, brutalitásért): Farkas T. (21. p.)
Az egyik fél második győzelméig tartó párharc végeredménye: 2–0 az UVSE javára
A 3. HELYÉRT, 2. MÉRKŐZÉS
DIGI-EGER–DUNAÚJVÁROSI FVE 6–7 (1–1, 0–1, 4–3, 1–2)
Eger, 500 néző. V: Ádám F., Rubos K.
EGER: TORMA – SZILÁGYI D. 3, Szellák, BELORIO 1, PARKES 1, Borsi, Bódi. Csere: Sóti, Pogonyi, Weston 1, Katona, Lendvai. Edző: Sike József
DUNAÚJVÁROS: MACZKÓ – DOBI 4, Sümegi, Szabó N., MAHIEU 1, GARDA, Horváth B. Csere: Kardos L., Jonkl, SOMOGYVÁRI 2, Pál R., Kardos D. Edző: Vad Lajos
Emberelőny-kihasználás: 8/2, ill. 10/4. Gól – ötméteresből: 1/0, ill. –. Kiállítva (végleg, cserével): Katona (31. p.)
Az egyik fél második győzelméig tartó párharc állása: 1–1
MESTERMÉRLEG
Sike József: – Ilyen nehéz meccsre számítottam. Az érettségi miatt két játékosomat nem is láttam az edzéseken a héten. Pogonyi góljai nagyon hiányoztak, a támadójátékunk nem volt elegendő a sikerhez. Két egyforma csapat küzdelmében meg kell harcolnunk a bronzéremért a harmadik összecsapáson.
Vad Lajos: – Minden szép és jó… Az előző meccs után elbeszélgettem a lányokkal, ezúttal már mentálisan erősek voltunk, a játékosaim tették a dolgukat. Vasárnap minden eldől.
A 7. helyért, 2. mérkőzés
Tatabányai VSE–Valdor-Szentes 4–10 (2–2, 1–2, 1–3, 0–3)
G: Kurucz 2, Szabó J., Zantleitner H., ill. Erdélyi 2, Bíró B., Dobos, Hnatyszyn, Horváth L., Horváth Zs., Kövér-Kis, Matajsz J., Varga V.
Az egyik fél második győzelméig tartó párharc végeredménye: 2–0 a Szentes javára.
A 9. helyért, 2. mérkőzés
GYVSE-Uni Győr–Szegedi VE 10–7 (2–1, 4–1, 2–2, 2–3)
G: Drávucz M., Klemm, Molnár D., Petik 2-2, Párkányi, Rádli, ill. Baksa B., Gálicz, Pap M. 2-2, Pádár.
Az egyik fél második győzelméig tartó párharc állása: 1–1