Túl távol, elég közel – Patai Gergely jegyzete

PATAI GERGELY (BERGAMO)PATAI GERGELY (BERGAMO)
Vágólapra másolva!
2024.01.13. 23:07

A remény rabjai voltunk öt napig az eindhoveni női vízilabda Európa-bajnokságon. Elhittük, hogy megverhetjük a görögöket, amikor az utolsó negyed előtt vezettünk, de a végén az ellenfél örülhetett. Bosszankodtunk, amikor a játékvezetők toltak egy nagyot az egyébként is jól guruló holland szekéren, pedig még így is maradt halvány esélyünk. Az olaszok elleni negyeddöntő előtt úgy voltunk vele, hogy „Na, majd most!”, de csalódnunk kellett, jobban játszott és megérdemelten nyert a rivális. A lehető legkisebb különbséggel, egy góllal.

Ennél szorosabb nem lehetett volna a rangadó, még az utolsó percben is az egyenlítésért támadtunk, mégsem éreztem, hogy nyerhetünk. Mintha semmi sem zökkentette volna ki a dörzsölt olaszokat: amikor valamelyik magyar klasszis megvillant, rögtön érkezett a válasz, míg a nagy nehézségek árán kivédekezett emberhátrányokat a túloldalon elpackázott lehetőségek vagy Banchelli-bravúrok követték. A három legfontosabb mérkőzésen szinte végig üldözte aktuális vetélytársát a magyar válogatott, amit még nézni is fárasztó volt – képzelhetjük, milyen lehetett a vízben átélni.

A negyeddöntő azért is kegyetlen műfaj, mert az öt esélyes közül kettő mindig összekerül, és az egyik utána kimarad a buliból – tegyük a kezünket a szívünkre, az ötödik helynek nehezen tudunk örülni. Csakhogy keseregni sincs idő, az első helyosztó után már Doháról beszéltek a lányok, és többen is elmondták, a pofonok kovácsolták össze igazán a társaságot. Nem véletlenül idézte Mihók Attila a legendás Mike Tyson híres mondását, miszerint mindenkinek van egy terve, ameddig szájon nem vágják... A rosszul sikerült nyitány után úgy tűnt, borult a terv, akarva-akaratlanul ráfeszült a csapat a folytatásra. Az arcokról a mosoly hiányzott, a játékból a felszabadultság.

A címet a Blahalouisiana zenekar egyik legismertebb slágeréből kölcsönöztem – az Eb-n valóban távol voltunk a legjobbaktól, de nem tűnik elérhetetlennek a szintjük. Mégis, hogyan értékeljük az eindhoveni szereplést? Egyesek leszedték a keresztvizet a játékosokról és a társkapitányokról, mások úgy vélik, több is veszett Mohácsnál. A három nehéz mérkőzésen kapott negyven gól nem mutat jól, de szerintem messzemenő következtetéseket csak a dohai világbajnokság után érdemes levonni. Ha meglesz a kvóta, az Európa-bajnokságra fontos állomásként, tapasztalatszerzési lehetőségként is tekinthetünk, ellenkező esetben viszont...

Na de ezzel a forgatókönyvvel ne is számoljunk – olyan jó ismét reménykedni!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Legfrissebb hírek

Sikerre ítélve – Csisztu Zsuzsa jegyzete

Egyéb egyéni
Tegnap, 7:12

Csoda helyett papírforma – Ballai Attila publicisztikája

Minden más foci
2025.06.23. 07:01

Soha rosszabb Eb-t! – Deák Zsigmond jegyzete

Kajak-kenu
2025.06.22. 22:50

A szám íze szerint – Malonyai Péter jegyzete

Egyéb egyéni
2025.06.22. 07:12

Utána az özönvíz – Bodnár Zalán jegyzete

Minden más foci
2025.06.21. 07:15

Szívvel-lélekkel – Malonyai Péter jegyzete

Labdarúgó NB I
2025.06.20. 07:55

Örmény örvény – Bodnár Zalán jegyzete

Európa-liga
2025.06.18. 23:23

Vágy és realitás – N. Pál József publicisztikája

Magyar válogatott
2025.06.17. 23:43
Ezek is érdekelhetik