– Milyen volt az első bajnoki mérkőzés a BVSC edzőjeként?
– Azt kaptam a meccstől, amit vártam, végig tartották magukat a lányok a megbeszélt taktikához – mondta Stieber Mercedes, a BVSC női vízilabdacsapatának nyáron kinevezett vezetőedzője, aki a Szeged elleni fölényes, 19–6-os győzelemmel mutatkozott be a zuglóiak kispadján. – Nagyon vártuk már, hogy végre elkezdődjön a bajnokság, az elmúlt három hónapban azért edzettünk, hogy élesben is megmutathassuk, mire vagyunk képesek.
– Könnyen megtalálta a közös hangot a játékosokkal?
– Igen, szerencsére rendkívül befogadó közösségbe csöppentem. Azért is kezdtük el már júliusban a felkészülést, hogy legyen időm személyesen is megismerni a játékosokat, nekik pedig elsajátítaniuk a különböző taktikai elemeket. Olyan edző vagyok, aki a lehető legegyszerűbben igyekszik megoldani a felvetődő problémákat, nem gondolom túl a dolgokat. Elindultunk egy úton, amelynek még az elején járunk, de az eddigi tapasztalataim kimondottan pozitívak.
– Nehéz szívvel hagyta ott, amit Imperiában felépített?
– Érzelmileg megterhelő volt a váltás, mégiscsak huszonöt év után tértem haza Olaszországból, amelyből tizenhármat az Imperia kötelékében töltöttem el. Hiányzik a kisvárosi hangulat, a tengerpart és az ottani baráti társaságom, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elfogadtam a BVSC ajánlatát.
– Sokáig kellett győzködnie Dabrowski Norbert szakmai igazgatónak?
– Egyáltalán nem, mert nagyon tetszett, amit felvázolt, hasonlóak a vízilabdázásról alkotott elképzeléseink. Évek óta érlelődött bennem a váltás gondolata, két klub is érdeklődött itthonról, de végül egyikkel sem tudtunk megegyezni. A zuglóiak megkeresése azonban a legjobbkor jött, mert már nem éreztem olyan jól magam Imperiában, új impulzusokra volt szükségem.
– A legutóbbi nyolc idényben egyaránt az első négyben végzett a BVSC, de a nyáron meghatározó játékosok távoztak a klubtól. Mire lehet képes a megfiatalított csapat?
– Első ránézésre úgy tűnhet, hogy gyengült a keret, mert kulcsemberek igazoltak el, de a jövő csapatát építjük, és a fiatalok kopogtatnak, mi több, dörömbölnek az ajtón. Tehetséges játékosok pallérozódnak az utánpótláscsapatokban, akik megérdemlik a bizalmat, az ifjúsági korosztályból többen már a felnőttekkel edzettek a nyáron. Szeretnénk mérkőzésről mérkőzésre fejlődni, és kitűztünk egy konkrét célt is, amit egyelőre nem árulnék el. Négy rivális, az UVSE, a Ferencváros, az Eger és a Dunaújváros kiemelkedik a mezőnyből, és egyik csapat ellen sem mehetünk biztosra.
– Mennyire volt tisztában az erőviszonyokkal, mielőtt átvette a zuglóiak irányítását?
– Minden idényben megnéztem a rangadókat, ezért képben voltam az új csapatommal is, de személyesen nem ismertem a játékosokat. A magyar bajnokság az egyik legerősebb Európában, egyre több a jó, nemzetközi szinten is ütőképes együttes. Azért is tartozunk a világ élvonalába, mert a válogatott játékosok többsége itthon játszik, és évről évre kiélezett versenyfutás zajlik a bajnoki címért.
– Mit szeretne átadni a játékosainak abból, amit Olaszországban tanult?
– Elsősorban azt a pozitív életszemléletet, ami az olaszokból árad. Türelmes embernek tartom magam, nem szoktam kiabálni a játékosaimmal, mert nem vezet semmi jóra, ha felindultan cselekszem. Igyekszem a rosszban is meglátni a jót, ha valaki hibázik, nem szedem le a fejét, inkább elmagyarázom neki higgadtan, mit kellene másképpen csinálni legközelebb. Szeretném erősíteni a lányok önbizalmát, mert csak akkor vállalják el a lövést tiszta helyzetben, ha hisznek benne, hogy képesek betalálni. A mentális felkészültség hasonlóan fontos, mint a fizikai, ezen a téren az amerikaiak és a spanyolok még előttünk járnak.
– Hosszú távra tervez a BVSC kispadján?
– Kétéves szerződést kötöttünk, de meglátjuk, mit hoz a jövő. Eddig játékosként és edzőként is szinte minden állomáshelyemen legalább négy évet töltöttem, mert szeretem az állandóságot és a biztonságot, sohasem voltam olyan, aki összevissza ugrál a csapatok között. Ha a vezetőség elégedett lesz a munkámmal, rajtam nem fog múlni a hosszabbítás.