Többen elnéző mosollyal fogadták az olasz kapuslegenda, Stefano Tempesti tavalyi kijelentését. Az olimpiai ezüstérmes, világbajnok pólós 39 évesen arról beszélt, szeretné megcélozni a tokiói játékokat, ami egyébként pályafutása hatodik olimpiája lenne.
A kétkedés több okból is jogosnak tűnt, hiszen Tempesti már klubcsapatában, a Pro Reccóban sem volt feltétlenül első számú kapus a horvátok kiválósága, Marko Bijac mögött, a válogatottban pedig a 2017-es budapesti világbajnokság óta nem védett nagy tornán. Tempesti azonban komolyan gondolta, amit mondott, ennek érdekében klubot váltott: 16 (!) év után elhagyta a sztárcsapatnak számító és játékosait annak megfelelően megfizető Pro Reccót, és a több játéklehetőség reményében a CC Ortigiához igazolt.
Húzása fényesen bevált: a siracusai klubban azonnal első számú kapussá vált, formája régi önmagát idézte. Így aztán amikor a koronavírus-járvány enyhülése után az olasz vízilabda-válogatott elkezdett tréningezni, Tempesti neve is ott szerepelt Alessandro Campagna szövetségi kapitány névsorában.
Az elnéző mosolyt kezdi felváltani az elismerő bólogatás: az olasz kapuslegenda túl a negyvenen közel került a hatodik olimpiájához. Az Ortigia is elégedett volt Tempestivel, így új szerződést kínált neki, amit az érintett boldogan aláírt, mi több, a családját is átköltözteti Reccóból Siracusába. A szerződés három évre szól, Tempesti tehát legalább 2023-ig, 44 éves koráig védeni fog. Akkor, mondjuk, már kár lenne megállni, hiszen jó esetben csak egy év lesz hátra a párizsi olimpiáig – a kapus még a hetedikre is ráhajthat.