Férfi vízilabda: kiszenvedte a döntőbe jutást a magyar válogatott

Teljes döbbenetben ült a kevés néző, aki csütörtök este a Japán–Egyesült Államok összecsapást választotta kikapcsolódásul, hiszen senki sem gondolta volna, hogy az A–csoportban nyeretlen távol-keletiek meglepik a másik négyesben hibátlan amerikaiakat – még akkor sem, ha ez tavaly, a budapesti világbajnokságon már megtörtént.

Az akkor aranyérmes horvátokat a negyeddöntőben nagyszerű játékkal felülmúló magyarok sem maradtak ellenfélnézőbe, ők sem feltételezték, hogy még egyszer összefutnak a csoport zárásán legyőzött japánokkal – ezt jól mutatja, hogy amikor az újságírók a leendő ellenfélről faggatták őket, mindenki az amerikaiakat várta a négy közé.

Märcz Tamás szövetségi kapitány az elődöntő előtt persze elmondta, nem téveszti meg őket a japánok két nappal korábbi, 14–7-es felülmúlása, de mindez inkább csak udvariasságnak hatott.

Négy negyeddel később már pontos jóslatnak, hiszen vért izzadt válogatottunk.

Noha a horvátok elleni negyeddöntőben parádésan védett Nagy Viktor, Märcz ezúttal a japánok ellen korábban a mérkőzés legjobbjának választott Kardos Gergelynek szavazott bizalmat a kapuban. Ezúttal is bizonyíthatott, hiszen a fürge, mozgékony és agresszív japánok most is többször tiszta helyzetbe kerültek, míg a magyaroknak hiába adódtak lehetőségeik, Zalánki Gergő két gólját leszámítva zömmel kapufát lőttek.

„Mintha elfelejtettünk volna vízilabdázni…” – jegyezte meg az egyik elégedetlen néző 2–2-nél, pedig akkor Okava Keigo még be sem lőtte a japán vezetést jelentő gólt. Zalánki két kapufáját ráadásul a szerdán öt gólig jutó Inaba Juszuke büntette.

A 15. percben olyan figurából szereztek gólt a távol-keletiek, amilyenből a magyaroknak kellett volna: az egyik játékos még gondolkodott is, hogy egyáltalán ússzon-e az előrevágott labdáért, majd középen üresen érkezett Josiba, és máris 5–2-t mutatott az eredményjelző.

És már megint teljes döbbenetben ült a valamivel több néző.

Nem mintha Kardoson múlt volna, de érkezett a háló elé Nagy Viktor, aztán beindult a válogatott. Még úgy is, hogy legtöbbször emberhátrányban kellett védekeznie: a 12. japán fórnál (a magyarok ekkor jártak hatnál) már a legtöbbször visszafogott Märcz is – sárga lapot érően – reklamált a játékvezetőknél.

Felváltva potyogtak a gólok, a mínusz négyes második negyed után 7–3-mal a mieinké lett a játékrész, s ami fontosabb, Vámos Mártonnak köszönhetően 2–1 után végre ismét vezetett az együttes (9–8).

Araki Kenta svédcsavarból az összecsapás gólját lőtte a negyedik negyedben – hasonlót a meccset a lelátón figyelő Vári Attila vágott a sydneyi olimpiai döntőben –, ám a magyar csapat szenvedve végül csak megnyerte a találkozót.

A kőkemény csata után még keményebb feladat vár a házigazdára, a fináléban a montenegrói együttessel méri össze az erejét.

VÍZILABDA
FÉRFI VILÁGLIGA, SZUPERDÖNTŐ, DUNA ARÉNA
ELŐDÖNTŐ
Magyarország–Japán 11–9 (2–1, 0–4, 7–3, 2–1)
Duna Aréna, 1200 néző. V: Moller (argentin), Stankevich (amerikai)
MAGYARORSZÁG: Kardos – Manhercz K. 1, Bátori 2, Jansik D., BEDŐ 2, Kovács Gergő, Zalánki 2. Csere: Nagy V. (kapus), Angyal 1, VÁMOS 2, Mezei, Erdélyi 1, Pohl. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás
JAPÁN: Tanamura – Arai, Adacsi 1, Inaba 1, Koppu, Siga, Okava 2. Csere: JOSIDA 2, Szuzuki, Mijazava, Takata, ARAKI 3. Szövetségi kapitány: Omoto Jodzsi
Gól – emberelőnyből: 10/6, ill. 11/3
Gól – ötméteresből: –, ill. 2/1
Kipontozódott: Inaba (16. p.), Kovács Gergő (30. p.), Koppu (31. p.)
MESTERMÉRLEG
Märcz Tamás: – A játékosok tudták, hogy nehéz mérkőzés vár rájuk, és nem becsülték le a japánokat, akik mégis eredményesebben játszottak, mint két nappal ezelőtt. A második negyed után jól reagált a csapat, elkezdtük felőrölni az ellenfelet, amely bele is fáradt a saját stílusába. Emellett azokat a helyzeteket, amiket addig kihagytunk, elkezdtük belőni. A srácok egyre dühösebbek és agresszívabbak lettek, ennek pedig meg is lett az eredménye. Ilyen fárasztó meccset nem könnyű megnyerni, lesz mit kipihenni a döntőig.
Omoto Jodzsi: – A védekezésünk jól működött, de a harmadik negyedben remekeltek a magyar támadók, és mi is elkövettünk néhány hibát. Sosem volt esélyünk ilyen erős válogatott ellen játszani, pláne nem világliga-elődöntőben, ez a tapasztalat rengeteg önbizalmat ad az olimpiai felkészülésre.

Montenegró–Spanyolország 10–8 (3–2, 2–2, 3–1, 2–3)

AZ 5–8. HELYÉRT
Horvátország–Egyesült Államok 10–7 (3–2, 0–1, 3–1, 4–3)
Ausztrália–Kazahsztán 15–11 (4–1, 5–4, 4–2, 2–4)

SZOMBATI PROGRAM
Döntő:
19.45: MAGYARORSZÁG–Montenegró
A 3. helyért:
18.15: Japán–Spanyolország
Az 5. helyért:
16.45: Horvátország–Ausztrália
A 7. helyért:
15.15: Egyesült Államok–Kazahsztán