Nagy Viktor, a válogatott kapusa: |
Ha szemmel gyilkolni lehetne, a spanyol, ausztrál bírópáros garantáltan holtan fordult volna a vízbe nagyjából fél perccel a rendes játékidő vége előtt. Történt ugyanis, hogy az addig is eksztázisban védő, a csapatot hátulról az egész meccsen óriási tűzzel irányító Nagy Viktor kivételesen nem ért bele a horvát lövésbe, amely így a blokkról pattant ki. Csakhogy a játékvezetők visszaadták az ellenfélnek a labdát, megfosztva a magyar válogatottat attól, hogy a győzelemért támadjon a világliga Budapesten zajló nyolcas döntőjének negyeddöntőjében.
S bár ötméteresek következtek, a tizenhárom horvát játékoson plusz a stábtagokon kívül senki sem tudta elképzelni, hogy a világbajnok nyerhet a Duna Arénában. Pedig a mérkőzés előtt inkább a magyar győzelemhez kellett fantázia, hiszen a viszonyítási alapként kínálkozó tavaly nyári világbajnoki döntő óta alaposan átalakult Märcz Tamás együttese. Csupán hat játékos maradt az ezüstérmes gárdából, míg a Sandro Suknót és Luka Loncart nélkülöző horvátoknál kilenc világbajnok szállt vízbe.
Azonban a magyar szövetségi kapitány nem a levegőbe beszélt, amikor a találkozó előtt jelezte, jó kezdés után fokozná az együttes a tempót, hogy aztán uralja az egész mérkőzést. Nagy Viktor parádésan védett, a mieink pedig 5–3-ra, majd 6–4-re is vezettek. Ugyan az utolsó percekben egyenlítettek a horvátok, a szétlövésben a kapufa és Nagy védése döntőnek bizonyult.
És még valami...
„Pluszmotivációt adott a csapatnak, hogy Tomi a meccs elején elmondta, a horvátok edzője azt nyilatkozta, velünk akartak játszani, és nem véletlenül kaptak ki az amerikaiaktól. Bennünk volt, hogy csak azért is megmutatjuk: velünk akartatok? Tessék, akkor ez a vége” – jegyezte meg már mosolyogva Bedő Krisztián.
A mérkőzés után Nagy Viktor és Vámos Márton nyilatkozott az NSO Tv-nek:
Märcz Tamás így látta a mérkőzést:
FÉRFI VÍZILABDA VILÁGLIGA, SZUPERDÖNTŐ, DUNA ARÉNA
NEGYEDDÖNTŐ
MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG 6–6 (1–1, 1–1, 3–2¸ 1–2) – ötméteresekkel: 4–2
Duna Aréna, 1100 néző. V: Colominas (spanyol), Flahive (ausztrál)
MAGYARORSZÁG: NAGY V. – Erdélyi, Bátori, Jansik D., Mezei, Kovács Gergő, Vámos 1. Csere: ANGYAL 1, Manhercz K., ZALÁNKI 2, BEDŐ 2. Pohl. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás
HORVÁTORSZÁG: BIJAC – Setka, Fatovic, Buljubasic, Vrlic 1, Vukicevic 1, Garcia. Csere: Marcelic (kapus), Benic, Krapic 1, Buslje 1, Basic, MILOS 2. Szövetségi kapitány: Ivica Tucak
Gól – emberelőnyből: 5/1, ill. 12/3
Gól – kettős emberelőnyből: 1/0, ill. –
Kipontozódott: Pohl (26. p.), Jansik D. (31.)
MESTERMÉRLEG
Märcz Tamás: – Az egyértelmű volt, hogy a horvát csapatot nem lehet bedarálni és több góllal nyerni ellene. Az tudja legyőzni a horvátokat, aki az utolsó percekig koncentrál, aki az utolsó helyzeteit belövi, aki az ötméterespárbajban éhesebb, akinek van egy olyan kapusa, aki rémületet tud okozni az ellenfél játékosaiban. Mindenki extrát nyújtott a meccsen, és nagyon büszke vagyok, hogy ez a fiatal csapat meglépte ezt a jelentős lépcsőt, mert nem akármilyen ellenfél volt a horvát válogatott.
Mile Smodlaka (másodedző): – Természetesen csalódott vagyok, hiszen olyan közel jártunk... Sajnos nagyon sok emberelőnyt kihagytunk, így pedig nehéz nyerni. Ugyanakkor nem törtünk össze, mivel az Eb-felkészülésünk közepén tartunk, ráadásul nem hoztuk el a három legjobbunkat. Reméltük, hogy bejutunk az elődöntőbe, ám most az alsóházra készülhetünk, amire nem lesz könnyű feltüzelni a srácokat, de igyekszünk.
További eredmények
Montenegró–Kazahsztán 14–6 (5–2, 2–2, 5–1, 2–1)
Ausztrália–Spanyolország 4–9 (2–1, 0–1, 0–2, 2–5)
Japán–Egyesült Államok 11–10 (2–3, 4–3, 2–1, 3–3)