Az vagy, amit megeszel - a pólós, aki a saját főztjét kavargatja

„Öten vagyunk testvérek, a bátyámmal rendkívül energikus gyerekek voltunk, amit muszáj volt valahogy levezetni, így édesanyám levitt minket az uszodába – mesélt a kezdetekről a vízilabdázó. – A vizet, mint közeget nagyon megszerettem, azonban az úszást, mint mozgásformát túl monotonnak találtam, illetve az alkatom sem passzolt hozzá igazán. Négyévesen kezdtem el úszni, majd tízévesen tettem le a voksomat a vízilabda mellett, tizennyolc éves korom óta profi játékos vagyok.”

A több poszton is bevethető, most 29 éves vízilabdázó a fővárosi egyesületek közül megfordult a KSI-ben, majd tagja lehetett a klasszisok sorát felvonultató, Euroligát nyerő Honvédnak. Útja az akkor legnagyobb honi riválisnak számító Vasashoz vezetett, onnan a Ferencvároshoz került. Olaszországban, még konkrétabban Nápolyban a Posillipónál kipróbálhatta magát idegenlégiósként is. Az előző idényben a Szegedet erősítette, ezúttal a Szolnokot. Ötszörös magyar bajnok, háromszoros MK-győztes, tagja volt a Kazanyban Universiadén győztes magyar együttesnek. Utóbbira különösen büszke.

„Annak a sporteseménynek az az eszmei üzenete, hogy a sport és a tanulás nem zárja ki egymást, hanem éppen ellenkezőleg, kiválóan megfér egymás mellett. Ez az én személyes hitvallásom is, ami amúgy sem idegen a sportágunktól, ahol soha nem volt sikk nem tanulni.”

Az aktív, válogatott keretben számításba vette pólósok esetében a fő célt jelenleg a riói olimpia jelenti, amely alapjaiban határozza meg mindennapjaikat. Persze, addig még számos részcél van kitűzve, Benedek Tibor szövetségi kapitány például egyik világversenyt sem hajlandó teljes egészében feláldozni, alárendelni az olimpiai eredményességnek. Tóth Márton, miként válogatott társai, emellett klubjaikban is megannyi célt tűzött ki.

„Szeretnék Bajnokok Ligáját nyerni, és persze jó lenne ismét magyar bajnoki címet ünnepelnem. Aztán a válogatottal idén Kazanyban a világbajnokságon, míg jövőre a nagy rivális szerbek otthonában, a belgrádi Európa-bajnokságon igyekszünk minél előrébb végezni. Rióban egyértelműen az érem a cél, sőt, olimpia lévén a magyar vízilabdázó mindig aranyban gondolkodik. Én sem teszek másként.”

A vízilabda nem az a sportág, amelyben közepes edzésmunkával eredményeket lehetne elérni. A válogatottban és a klubokban folyó munka viszont legalább annyi hasonlóságot, mint különbséget mutat.

„A klubszezonban szeptembertől június elejéig, míg a válogatott szezon június közepétől augusztus végéig tart. Edzésmunka tekintetében mindkét időszakban nagyjából ugyanazt csináljuk, viszont a klubszezont megelőző alapozó időszakban hosszabb távokat úszunk, keményebbek és hosszabbak a konditermi edzések, illetve nehezebb súlyokkal dolgozunk. A válogatott szezon edzésterve mindig az aktuális versenytől függ. Ott általában egy-két hét kemény munkára van idő, utána viszont előtérbe kerülnek a taktikai gyakorlások. A szárazedzések alkalmával van gimnasztika, nyújtás, törzsizom erősítés, gyógytorna, ahol erősítjük a vállat és az ízületeket, de olyan mostanában divatos mozgásformákat is végzünk, mint a TRX, a kettlebell vagy a jóga, illetve én futni is szoktam.”

A modern, XXI. századi értékeket valló profi sportemberhez hasonlóan Tóth Márton is kiemelt figyelmet szentel a tudatos étkezésnek, azt vallja: „a táplálkozás nagymértékben határozza meg a sportteljesítményt”. Ennek szellemében dietetikus segítségét kérte a személyre szabott étrend összeállításához – vele másfél havonta konzultál a tapasztalatairól –, amelyben komoly szerep jut a táplálék-kiegészítőknek.

„Napi ötször-hétszer étkezem már egy ideje, szigorú rend szerint. Az étkezés legnehezebb eleme a bevásárlás, kijárni a piacra, hogy mindig friss alapanyagból készülhessenek az előírt ételek. Minden nap főzök, egyrészt mert szeretem csinálni, másrészt pedig azért, hogy kontrollálni tudjam, mit viszek be a szervezetembe. Hiszem, az vagy, amit megeszel. Amióta ezt az étrendet követem, azóta nem voltam beteg, a sérülések is elkerültek, a testösszetétel arányom pedig sokkal pozitívabb lett. Az izomzatomban sokkal több lett a robbanó izom a kötött izomzat helyett, a pihenésem pedig optimálisabbá vált, könnyebben elalszom és pihentebben ébredek.”

Tóth Márton életében a sport mellett a tanulás is mindig ugyanolyan hangsúlyt kapott. Mindig arra törekedett, hogy piacképes tudásra tegyen szert, több lábon álljon, hiszen a sportolói pályafutása egyszer véget ér.

„A Vendéglátó Főiskola idegenforgalom és szálloda szakán végeztem, illetve egyetemi diplomát szereztem a Szent István Egyetem pénzügy szakán. Idén aranykalászos gazda lett belőlem, de van már OKJ-s vízilabda edzői végzettségem is. Jelenleg leginkább a főzés érdekel, ezért is jelentkeztem az RTL Klubon futó „A Konyhafőnök” című főzős műsorba. Ez egy nagy kihívás volt számomra, ami inspirált, és büszke vagyok arra, hogy a harmadik helyet sikerült megszereznem. Szerettem volna népszerűsíteni a sportágamat, illetve megmutatni magam egy teljesen más szemszögből. Megmutatni, hogy a vízilabdások igenis sokrétűek, egy sportoló ugyanis nemcsak a sportra tud koncentrálni, hanem a tanulásra és a hobbijaira is, esetemben a főzésre, ezek erősítik, kiegészítik egymást. A műsor kapcsán rengeteg használható vendéglátós trükköt sajátítottam el, amiket most már a gyakorlatban is alkalmazok, illetve rajtam keresztül a barátnőm is sokkal nyitottabb lett a főzésre. Szeretek biciklizni, horgászni, bár erre most sajnos nemigen van időm, futás közben zenét hallgatni, filmet nézni, olvasni. Bízom benne, hogy az olimpia után több időm jut a magánéletre, és bevallom, lassan szívesen kipróbálnám magam apuka szerepben is.”