"Csak az a gond, hogy egészen március végéig kellett várni arra a mérkőzésre, amelyből végre önbizalmat meríthetünk" szólt Fodor Rajmund velős értékelése azok után, hogy a Domino-BHSE igencsak meggyőző játékkal megverte a Jug Dubrovnikot, s így bejutott a legjobb nyolc közé a vízilabda Euroligában.
Szívós Márton két gólt tett hozzá a Honvéd önbizalom-növelô gyôzelméhez (Fotó: Farkas József)
Szívós Márton két gólt tett hozzá a Honvéd önbizalom-növelô gyôzelméhez (Fotó: Farkas József)
Az utolsó negyedben világklasszis teljesítményt nyújtó, két akciógólt szerző szélső megjegyzésével egyébiránt arra utalt, hogy esztendeje már január végén-február elején begyűjtötték azt a sikert – például idegenben vágták agyon a BL-címvédő Olympiakoszt, előtte az influenzás centerek nélkül nyertek Nizzában –, amely óriási lendületet adott a gárdának. Az dén eleddig nyögvenyelés jutott nékik osztályrészül: meglehetősen snasszul vette ki magát, hogy az utolsó kör előtt az előző két évben finalista Domino öt meccséből csupán egyet tudott hozni. Az is igaz persze, hogy a tavalyi két fordulóban elszenvedett vereségek után az idén egyik partin sem tudták megverni a mind jobban magához térő bajnokcsapatot az Euroligában, s a szombati meccsen védekezésben valóban kimagaslót nyújtottak Biros Péterék: az első hét percben kapott három gólt követően a következő huszonegyben csupán kétszer talált be a Dubrovnik. "Mindenki tudta, mi volt a feladat, s tudat alatt mindenkiben ott motoszkálhatott, hogy akár ki is eshetünk – sóhajtott megkönnyebbülten az edző, Kovács István. – Noha bajba is kerülhettünk volna, az is egyértelmű: ez a csapat többre hivatott annál, hogy ne kerüljön be a legjobb nyolc közé. Most végre összeálltunk, és jól is játszottunk, sőt, mondhatom, helyenként nagyon jól." A szakvezető szerint az első döntő tényező a kondíció volt: a Jug egyes játékosai elfáradtak, több támadás során nem értek fel időben, távol kerültek Gergely kapujától. Összehasonlítva a majd’ négy hónappal ezelőtt játszott dubrovniki meccsel – amelyet a Domino oly emlékezetes módon úgy bukott el, hogy két perccel a befejezés előtt még 11–9-re vezetett – Kovács szerint az volt a különbség, hogy sokkal fegyelmezettebben védekeztek játékosai. "A klassziscentert, Smodlakát sokkal jobban semlegesítettük, a hátrányos védekezésünk is jobb volt, a balkezes Krzic ugyan megint betalált néhányszor a szélről, de míg kint öt-hat gólt kaptunk a rövid sarokba, most ezt a számot sikerült háromra leszorítanunk."
Szavazás
---- Jöhet tehát a Vasas, amely ellen eddig kétszer veszített a Domino. "Épp ezért itt az ideje, hogy mi nyerjünk – közölte a tréner. – Ha nem is jó érzés, hogy így alakult, elvégre nem lett volna rossz, ha két magyar van a négyes döntőben – de most már mindegy, a célunk nem is lehet más, mint a győzelem." Kásás Zoltán sorsolásról alkotott véleménye lényegében fedi kollégájáét, a Vasas mestere a Honvédon kívül minden más csapatot szívesebben elfogadott volna (a montenegróiak határesetet képeztek), már csak azért is, mert jó esetben két magyar gárda színezhette volna a Final Four mezőnyét. Ennek lehetősége elúszott, ugyanakkor egyvalamit leszögezhetünk: vagy a Honvéd, vagy a Vasas ott lesz a végelszámolásnál május 28-án és 29-én. Az angyalföldiek trénere a Barceloneta elleni derbin látottak miatt is bosszankodott. Leginkább csapata gólképtelenségét rótta fel (az első félidőben egy találatig jutottak tanítványai), no meg a pontatlan passzokat, a nem a megbeszéltekhez igazodó védekezést, a rossz viszszalépéseket és a többi. A harmadik negyedbeli pólóművészet ellenben az ő szívét is megpuhította. Ifjabb Kásás, Tamás szállította – még a második negyed végefelé – az első Vasas-gólt, mintegy jelezve, hogy a harmadik felvonásban beindul az üzlet. A 4–0-s játékrész alapjaiban változtatta meg a mérkőzést, s ha nem is simán, de 7–6-ra nyertek a piros-kékek, elérvén ezzel a csoportelsőséget. Kását Tamás azért megjegyezte, hogy ki kellene találni az ötnegyedes mérkőzéseket, s mondjuk az első játékrész nem számítana – ily’ módon nyugodtan lehetne álmosan, figyelmetlenül is kezdeni. De ezt már rábízzuk a sportág megújítóira. A Vasas februári, Olympiakosz ellen látott feltámadását másolta le a BVSC szombaton, más kérdés, hogy mégsem kötött ki a mennyben, azaz a negyeddöntőben Gerendás György együttese. Mint emlékezetes, a harmadik fordulóban 4–8-ról egyenlítettek az angyalföldiek a görögök ellen, a vasutasok pedig 3–8-ről zárkóztak fel emberfeletti erőfeszítéssel 8–8-ra, mégis hiábavalónak bizonyult a befektetett munka. A Kotor 9–8-ra nyert, ezzel a BVSC búcsút inthetett az Euroligának. A kétgólos Vincze Balázs sem tudta a gyenge kezdés és a sokáig rossz folytatás okát. "Ha tudnám, sohasem kezdenénk így a meccseket. Visszaköszönt az októberi csoportselejtező, akkor két mérkőzést is hasonlóképpen indítottunk. Aztán említhetném a kotori összecsapást is, amelyen hét góllal maradtunk alul. Most legalább volt szívünk, és a közönség is csodálatosan segített minket. A szégyenteljes első három negyed után felálltunk, ami még engem is meglepett, és akár erőt is adhat a későbbiekre – de nehéz most ezt pozitívumként értékelni. A leginkább az zavar, hogy cseppet sem világverő csapat ellen, hazai pályán mulasztottuk el a negyeddöntőbe jutást." A BVSC-nek tehát marad a bajnokság a vigasztalódás lehetséges terepeként.
Szavazás
---- A LEN már ebben az idényben pénzdíjat oszt ki a nemzetközi kupa legjobb együttesei között. Az összesen 162 000 euróból legnagyobb részt az Euroliga résztvevői hasítanak ki, de a férfi LEN-kupa első két helyezettjének, valamint a női BEK és LEN-kupa nyertesének is csurran-csöppen valamicske pénz. A nemzetközi kupák pénzdíjai: Férfi Euroliga. A legjobb tizenhat között: 3000 euró. Negyeddöntősök: 6000. A négyes döntő részvevői: öszszesen 37000. Férfi LEN-kupa. Második helyezett: 7000. Első helyezett: 10000. Női BEK. Első helyezett: 7000. Női LEN-kupa. Első helyezett: 5000